Ahogy általában a sajtó, úgy mi is általában az újdonságok bemutatásával kedveskedünk olvasóinknak, most mégis úgy gondoltuk, hogy ártani biztosan nem fogunk azzal, ha a „korosodó” termékek garmadájából is kiemelünk pár darabot. Így összeállításunk elkészítésénél a megfizethető jelző lebegett a szemünk előtt. 50 ezer forintnál húztuk meg a határt, és ennek fényében láttunk munkához. Eközben a még korábban kiszemelt kártyák sem várattak sokat magukra, jöttek szépen sorban. Teltek-múltak a benchmarkokkal megtűzdelt napok, és a végeredmény mondhatni az lett, hogy a gyárilag módosított Radeon HD 7770-ek és a GTX 560 közül melyikre érdemes beruháznunk. Nyilván ez a téma sem rossz, de anno az ötlet felvetésénél egy teljesebb kép felvázolása volt a cél. Amit kaptunk, az csak egy metszete volt ennek. Ezért nézőpontot váltottunk, és madártávlatból kezdtük el vizsgálni a VGA-piacot.
Ha netalántán épp GPU-vásárláson törnénk a fejünket, a teszteredményeket böngészve egyszerűnek tűnik a dolgunk, hiszen a legtöbben hamar elcsábulunk a nagy fps-értékek láttán. Mit teszünk ekkor? A folyamatot leegyszerűsítve megvizsgáljuk, hogy annyiért, amennyit rászánunk egy kártyára, milyen teljesítményt kapunk. Általában egy ársávban több GPU is harcol értünk, ezért azt a modellt igyekszünk kiválasztani, ami az adott szinten a lehető legtöbb fps-sel bombázza a monitorunkat. Pár apróságnak azért járjunk utána.
Kezdetnek mérjük fel, hogy be fog-e férni az áhított kártya a gépünkbe. Első gondolatunk persze az, hogy naná. A sztenderd asztali PC-házak többsége elég tágas, de mi van akkor, ha mondjuk kisebb házzal rendelkezünk, vagy egy Radeon HD 6990-et néztünk ki magunknak, ami csekély 307 milliméter hosszú? - Igaz, az utóbbi példa nemcsak méretével lóg ki a sorból, hanem árával is, de ettől függetlenül az alábbi oldalakon a teljesebb kép nyújtása érdekében ki-kikacsintgatunk majd. A hozzá hasonló csúcskártyáknak megvan az a fránya szokásuk, hogy csak nagyobb házakban érzik jól magukat. Ám ha nem volnánk oda a hatalmas házakért, akkor érdemes olyan megoldásokat felkutatnunk, ahol a merevlemezrekesz kiszerelhető. Ezzel a háttértárvágással ugyanis egycsapásra helyet teremthetünk az „aprócska” GPU számára.
Amennyiben a házunkban sziklaszilárdan bízunk, itt az ideje, hogy a tápegységünk képességéről is meggyőződjünk. Boszorkánypert persze nem kell indítanunk, elég annyi, ha tisztában vagyunk azzal, hogy hány wattot képes leadni, és rendelkezik-e a megfelelő csatlakozókkal. A felsőkategóriás kártyák a 8 tűs PCIe tápcsatlakozót részesítik előnyben, míg a középmezőny szereplői általában a 6 tűs kivitellel is megelégszenek. Ha új GPU-t szeretnénk, előfordulhat, hogy erősebb vagy legalábbis frissebb kivitelű tápegység után kell néznünk. Például a legtöbb olcsó tápegység, mely a kedvező árú gépházakban lapul, nem képes elegendő energiát kipréselni magából, és a megfelelő csatlakozók is hiányozhatnak róluk. Vásárlás előtt ezért győződjünk meg arról, hogy minden szükséges specifikáció a rendelkezésünkre áll-e.
A kedvezőbb ártartományban mozgó kártyákról elmondható, hogy akad közöttük jó pár olyan megoldás is, melyen nincs szükség aktív hűtésre.
Itt a sustorgó ventilátorok helyett a hűtőbordák végzik a munkát. Ha zavar a zaj, fontoljuk meg egy ilyen megoldás beszerzését. Méret szempontjából ezek a kártyák korántsem akkorák, mint a felsőkategóriás darabok, hiszen épp hogy csak túlnyúlnak a PCIe sínen. Széltében pedig csak egy slotnyi helyet foglalnak el az alaplapunkon. Őket a médiaközpontnak szánt gépekbe érdemes beszerelni.
Végül, de nem utolsósorban, és ha már egyszer előző mondatunkban szóba került a téma, azt kell eldöntenünk, hogy mire szeretnénk használni a gépünket. Mit várunk a leendő GPU-tól? A legfrissebb játékok futtatását vagy általános feladatok elvégzését? A régebbi játékok futtatására például az APU-kba integrált grafikus chipek is tökéletesen megfelelnek, erről azonban később...
AMD Radeon HD 6000 család
Az AMD-nek több mint egy év állt rendelkezésre, hogy a 6000-es szériáját minden irányban kibontakoztassa. Habár közben megérkezett a 28 nm-es gyártási technológiával készülő új sorozat, a 7000-es család, a régebbi 40 nm-es elődök még mindig túlsúlyban vannak a piacon. Ez nem a véletlen műve: árban ezek a GPU-k állnak közelebb a felhasználók pénztárcájához, és teljesítményben is akad pár, amely az új generáció fényében is csábító.
A 6000-es család csúcsán tagadhatatlanul a duál GPU-s 6990 található, mely 307 milliméter hosszú és két darab 8 tűs PCIe tápkonnektoron veszi fel az energiát. Erre a két csatlakozóra szükség is van, hiszen a hűtőbordák alatt két HD 6970 Cyman XT dolgozik. A magok mindegyike 1536 stream processzort és 2,6 milliárd tranzisztort tartalmaz. A magok órajelét 880 MHz-ről 830 MHz-re csökkentette az AMD, és a magonkénti 2 GB GDDR5 memória órajelén szintén visszavett (1375 MHz helyett 1250 MHz-re lett csökkentve). A HD 6990 gond nélkül birkózik meg az erőforrásigényes játékokkal, és csak nagy ritkán csökken 30 fps alá a teljesítménye.
A Crysis 2-ben 2560×1600-as felbontásban, extrém képminőségnél átlagban 40 fps-sel gördültek a képkockák a monitoron. Ennek ellenére nem mondanánk, hogy érdemes beruházni a kártyára. Az újabb HD 7970 egy maggal is jobban teljesít a játékok többségénél, plusz az Nvidia régebbi kétmagos kártyája, a GTX 590 közel 65%-kal erősebbnek bizonyult. Ez még talán nem tántorítaná el a vásárlót, de hogy a HD 6990 50 ezer forinttal drágább az újabb és jobb 7970-nél, az már biztosan.
A csúcs szinglik
Az AMD egymagos kártyáinak felhozatalát az elmúlt évben a HD 6970 vezette, és habár megérkezett a 7000-es széria, a kártya továbbra is csábító maradt. Ám a kissé kedvezőbb árfekvésű HD 6950-ről se feledkezzünk meg. Míg a HD 6970 GPU-jában 1536 Shader egységet találunk 96 textúrázóval egyetemben, addig a HD 6950 GPU-jában csak 1408 számoló aktív és 88 textúrázó serénykedik. Némi differencia az órajelben is keresendő. A 6970 880 MHz-en dolgozik, kistestvére pedig csak 800-on, ami a gyakorlatban pár fps-nyi különbséget eredményez. A Crysis 2560×1600-as felbontásánál, Very High beállításoknál a HD 6970 30 fps-t, a HD 6950 26-27 fps-t hozott. A Crysis 2-s mérések alatt a HD 6970 elérte a 30 fps-es lélektani határt és Ultra minőségben, 1920×1080 felbontásban a Battlefield 3 alatt 64 fps-sel pörgette ki a képeket. A hasonló árkategóriájú Nvidia, a GTX 570 eközben „csupán" 58 fps sebességgel dolgozott. A HD 6970 persze nem olyan erős, mint az új Radeonok, de 70 ezer forintos árával lassacskán kezd belecsúszni az elérhető GPU-k kategóriájába.
A HD 6950 ehhez képest 50 ezer forint környékén beszerezhető, azonban egy kis ráfordítással már egy GeForce GTX 560 Ti 448 megvásárlásán is elrágódhat az ember. A zöldek kártyája a legtöbb esetben hasonlóan, de olykor még jobban is teljesít. A Crysis (1920×1080, Very High) alatt a kártyák 46 fps-sel dolgoznak és a Battlefield 3-nál sem lehet nagyobb különbséget észrevenni. A fordulópontot a Crysis 2 jelenti, ahol az Nvidia kemény két fps-sel „jobb" a vetélytársánál. Előfordulhat, hogy ekkor elkezdünk vacillálni, hogy akkor mégis melyik legyen az egy GPU mind fölött. A kérdést eldöntheti, ha tudjuk, hogy a HD 6950 energiatakarékosabb nvidiás versenytársánál, de amaz meg egy hangyányit erősebb.
Középkategóriás versenyszekerek
Ebben a kategóriában a vörösök HD 6870-e, a HD 6850-e, valamint a zöldek GTX 560 és 550 Ti modellje versenyzik a felhasználók kegyeiért. A közel azonos árú (44-55 ezer forintos) HD 6870 és GTX 560 között mérésekkel szintén nehéz különbséget tenni. A Crysis alatt (1920×1080, Very High) a HD 6870 6 fps-sel ver rá az nvidiás kártyára, de 2560×1600 felbontásban az 560 behozza a lemaradást. Crysis 2 közben mind a két kártya 28 fps-el serénykedik, ám a DiRT 3-ban a GTX 560 átveszi a vezetést. 1920×1080 felbontás és Ultra beállítások mellet a Battlefield 3 futtatása közben a HD 6870 49 fps-sel tartja a lépést, azonban a GTX 560 az élsimítás bekapcsolása után is 1-2 fps-sel jobb marad. Ez az egyik ok, ami miatt a zöldek megoldását jobban preferáltuk, a másik pedig az enyhén kedvezőbb ár.
A következő versenyzők közötti árkülönbség teljes mértékben indokolt. A HD 6850 a GTX 550 Ti-hoz képest körülbelül 5000 forinttal drágább, de ebben a 30-40 ezer forintos ársávban a HD 6850 végig jobban muzsikál a GTX 550 Ti-nál. A Crysisnál (1920×1080, Very High) az AMD-s kártya 34 fps-sel teljesít, ami az GTX 550 Ti 22 fps-es produkciójához képest jelentősen jobb. A Crysis 2-nél és a Battlefield 3-nál ugyan megmarad a különbség, de a GTX 550 Ti kicsit felzárkózik. Amennyiben tudunk 40 ezer forintot szánni egy VGA-ra, nyugodt szívvel válasszuk a HD 6850-et.
Az alsóház
Az AMD 6000 szériájának középső szegmensében a múlt és az akkori jelen különös ötvözete öltött testet. Míg a Radeon HD 6790 a HD 6850 Barts magjának gyárilag korlátozott verzióját kapta, addig a HD 6770 és a HD 6750 a régi 5700-as széria módosított Juniperjét használta. Habár a HD 6790 közel 7000 forinttal drágább, mint a HD 6770, a terepen nem sok különbséget mutatnak. A Crysis 2-ben (1920×1080, High) a HD 6790 40 fps-t ér el, mely érték csak 1 fps-sel jobb, mint a HD 6770 eredménye. A DiRT 3-ban Very High beállítás mellett is csak 2 fps-sel ver rá a HD 6770-re.
Általános használat során az erősebb névvel rendelkező kártya harmatosabban teljesít. A PCMark 11 a HD 6770 munkáját 5679 ponttal, a HD 6790-ét pedig 5497 ponttal díjazza. A SiSoft Sandra Aggregate Shader Performance tesztje alatt a HD 6790 237 MP/s-os értéke épp hogy csak lemarad a HD 6770 238,9 MP/s-ától. Ettől kezdve nem kérdés, hogy teljesítmény szempontjából melyik kártyára érdemes beruházni.
Még mielőtt a család diszkrét grafikus kártyái átadnák a terepet integrált társaiknak, a HD 6570-ről és 6670-ről is emlékezzünk meg.
A kártyák a Turks kódnevű GPU-ra épülnek, mely 40 nm-es csíkszélességen készült lapka 716 millió tranzisztort és 480 stream processzort kapott. A kissé erősebb HD 6670 800 MHz-en dolgozik, a kisebbik modell, a HD 6570 csak 650 MHz-en döcög. Ez a különbség a használat során is tettenérhető. A HD 6670 (1600×900, Medium) a Crysisban 65 fps-t hoz, mellyel majdnem 20 fps-sel jobb eredményt produkál, mint a 6570. A DiRT 3 High minőségű futtatása közben a HD 6670 34 fps-t nyomott ki a csövön, miközben ezt a tornát a HD 6570 már nem bírta.
Ezen a szinten nem a friss játékokról szól a fáma. A kártyákat azoknak ajánljuk, akik médiatartalom-fogyasztók. Amennyiben azonban nemrégiben vásároltunk gépet viszonylag új és erős processzorral, akkor külön VGA-ra nem is lesz szükségünk csak akkor, ha a nemrégiben megjelent játékokkal szeretnénk szórakozni. Ha mégis vennénk és nem szeretnénk sokat költeni, 14 000 Ft-ért a HD 6570 megéri az árát és még csak zajolni se fog, mivel passzív hűtéses.
Gondolatok a GPU-tárban
Lehet, hogy öregesnek tűnnek a 6000-es kártyák, de van közöttük olyan, amelyik kitűnik a mezőnyből. Azonban az igazság az, hogy a család legerősebb szereplőit az AMD újabb szériája és egyes nvidiás versenytársak háttérbe szorítják. Pedig még nem is került szóba a friss 600-as GTX család. Ugyan a HD 6950 nem fog csalódást okozni, ám ha mindent egybe veszünk, akkor a GeForce GTX 560 Ti 448 jobb választásnak tűnik. Az alsóház OEM szereplőit az integrált GPU-k kenterbe verik, ezért őket nem is hoztuk szóba. Marad hát a népszerű középmezőny, ahol a HD 6850 körülbelül 35 ezer forintért Full HD felbontásban, Very High beállítások mellett futtatja a játékokat. Amennyiben ennél többet költünk, nyerünk magunknak egy kis időt, nem kell majd a közeljövőben fejlesztenünk. Gondolkozzunk el rajta.
Nvidia GeForce GTX 500 család
A zöldek felhozatala sekélyesebb az AMD kártyahömpölyétől, de itt csak a GTX 520-nak kell amiatt aggódnia, hogy lenyomják az integrált megoldások. Az öregesebb darabokra továbbra is igaz, hogy az Nvidia velük a PC erejét igyekezett hangsúlyozni. Van bennük szufla bőven. Maradjunk tematikusak és kezdjük itt is a kétmagos iszonyattal, a GTX 590-nel. Az 500-as széria csúcsa két teljesértékű GF110-es magot kapott, melyek a GTX 580, a GTX 570 és a GTX 560 Ti 448-ban is dolgoznak.
A két GF110 mindegyike 607 MHz-en dolgozik, ami alacsonyabb, mint a többi GF110-es kártya órajele, de a GTX 590 még ennyivel is lenyűgözően teljesít. 1920×1080-as felbontásban, Very High beállítások mellett a kártya Crysisben 75 fps-t produkál, ami 6 fps-sel erősebb a Radeon HD 7970-nál. A DiRT 3-ban már 12 fps-re növekszik a GTX 590 előnye. A Battlefield 3-mas bravúr azonban elmarad, ugyanis az egy GPU-s HD 7970 jobban végzi a dolgát. Annyi biztos, hogy a GTX 590-ben bőven van erő, ám ennek megvan az ára is. A kártya két 8 tűs tápcsatlakozón keresztül 459 W-tal is képes megterhelni a PSU-t. Ez a mennyiség jócskán több, mint az egy GPU-s kártyák igénye. Emellett a GTX 590 ára sem felhasználóbarát. Közel 200 ezer forint kipengetése után, ami nem kevés, nagyon erős kártyát kapunk, de ez a tempó megér ennyit?
May the (Ge) Force be with you
A család legborsosabb árú szuper GPU-ja után a széria legmagasabb árú egy GPU-s verziója következik a ranglétrán. A 100 ezer forintos GTX 580 valahol az AMD Radeon HD 7950 és a HD 7970 között ül. Az új fiukhoz képest kissé ráncos kártya továbbra is jól szerepel. A kártya a Crysisben (1920×1080, Very High) 54 fps-sel dübörög, ami a fent említett AMD-s kártyákhoz képest persze harmatosabb grafikus muzsika. Ez a Crysis 2 és a Battlefield 3 alatt sem volt másként. A szintetikus tesztek alapján nem ezt várná az ember. A ShaderToyMarkban szerzett 108 pont megegyezik a HD 7970 pontjával, a TessMarkban összedolgozott 187 fps pedig jobb mind a két új AMD megoldás teljesítményénél. A játékok alatt, mint azt láttuk, a régebbi architektúra nem képes lenyomni a friss AMD-s titánokat, ezért ez az egyik ok, amiért most nem ezt a kártyát választanánk. A másik az, hogy már a piacon vannak a 28 nm-es Kepler-kártyák is.
Egy fokkal lejjebb a GTX 570-et találjuk, ami ugyanazt a magot használja, mint az 580, csak némileg visszavették annak teljesítményét és kevesebb memóriát kapott, valamint az interfész sávszélessége is csökkent. Ez a kártya közel 10 ezer forinttal olcsóbb, mint a vetélytársának tartott Radeon HD 6970, amihez legkedvezőbb áron 85 ezer forintért lehet hozzájutni. E két játékos összehasonlítása során teljesen változatos kép tárul elénk. A GTX 570 2 fps-sel bizonyul jobbnak a Crysisben (1920×1080, Very High), azonban ha a 4× élsimítást is aktiváljuk, már 3 fps-sel alulmarad a HD 6970-nel szemben. A kocka aztán megint fordul. A Crysis 2-ben ismét a kétszereplős mezőny élére számolja magát, de csak egy vékony panelnyival húz el.
A Just Cause 2-ben ez az előny szintén megmarad: 2560×1600 felbontásban, Very High beállítások mellett a GTX 570 48 fps-t présel ki magából, miközben az AMD-s darab csak 45-öt. A Battlefield 3 (1920×1080, Ultra) mérései során, ahogy azt már az 580 esetében is megtapasztalhattuk, az 570 szintén alulmarad az AMD-s kártyákkal szemben. Igaz, ott az újabb modellek bizonyultak jobbnak. Itt a régi HD 6970 az agresszor. A GTX 570 55 fps-e nem kevés, ám a HD 6970 63 fps-e, valjuk be, egészségesebbnek néz ki. Az AMD-s megoldás a szintetikus tesztekben is erősebbnek bizonyult. Az OpenCL Aggregate Shader Performance méréseinél a pirosak kártyája 1,14 Gpixel/másodperces eredményt produkált, a zöldeké pedig csak 607 MP/s-ot. A HD 6970 a PCMark GPGPU tesztjeiben is jobban szerepelt. 3DMark11-ben 1885 pontot ért el, ami szintén jobb, mint a a GTX 570 1833 pontja. Mindent egybevetve a játékok és a szintetikus tesztek alapján a fentiekből kifolyólag nem ajánlanánk a GTX 570-et. A HD 6970 gyorsabb, kevesebbet is fogyaszt, ráadásul közel azonos árban kapható, mint az nvidiás darab.
A zöld arany
A GTX 560 Ti 448-at az Nvidia később adta hozzá az 500-as családhoz, hogy az 570 alá beékelődve felvegye a harcot az AMD HD 6950 által képviselt szegmensben. A kártya ugyanazon a sebességen dolgozik (732 MHz), mint az 570, azonban a GPU-ja csak 448 CUDA maggal rendelkezik. A játékok során nem sok különbség mutatkozott a két nvidiás kártya között. Az GTX 560 Ti 448 csak 3 fps-sel gyengébb a Crysisban (1920×1080, Very High, 4× élsimítás), és ez a különbség a Just Cause 2-ben is megmarad (2560×1600, Very High). A Battlefield 3 (1920×1080, Ultra) esetében már csak 2 fps különbséggel kell számolnunk. A GPU-k az általános tesztek során sem mutatnak nagyobb a differenciát. A Sandra CUDA mérése a Shader teljesítményben és a memória sávszélben csak apróbb különbségeket mutat. A GTX 560 Ti 448 1733 ponttal zárt a 3DMark11-ben, ami csak 100 ponttal gyengébb, mint az 570 teljesítménye. Ez pedig annyit tesz, hogy a GTX 560 Ti 448 nemcsak az 570-et szorongatja meg, de egyúttal a HD 6970-et is, és mindezt 10-14 ezer forinttal kedvezőbb áron. Összességében nem véletlen, hogy a GTX 560 Ti 448-at sokkal jobb választásnak tartjuk az erősebbnek titulált modelleknél.
Itt már az a kérdés is felmerül, hogy az eredeti 560 Ti 384 CUDA maggal, magasabb órajelen vajon hogyan teljesít. A kártya ugyan 5-6 ezer forinttal olcsóbb a 448-as modellnél, de körülbelül 5-8 fps-sel lassabb is nála. Ilyen kis árkülönbség és ekkora fps differencia mellett érdemesebb a GTX 560 Ti 448-at választani. Aztán itt a kamillás hangulatú GTX 560 is, mely a Radeon HD 6870-nel hivatott versenyezni.
A közel azonos árú (40 ezer forintos) kártyák között nincs sok különbség, de a zöldek megoldása izmosabb. A Crysis és a Crysis 2 alatt is érezhető a különbség, de a DiRT 3-ban (1920×1080, Very High) bontakozik csak ki igazán, hiszen 13 fps-sel jobb az AMD-s kártyánál.
Az alapok
Az Nvidia 500-as kártyáinak alsó régiójában a GTX 550 Ti érdemel említést, amely 30 ezer forintos ára miatt a Radeon HD 6790-nel versenyzik. Felhasználó legyen a talpán, aki nagy különbségeket talál a kártyák között. Mi azért megpróbálkoztunk vele.
A játékok alkalmasak arra, hogy felfedjék az árnyalatnyi különbségeket, melyek kimutatására a legtöbb szintetikus teszt alkalmatlan. A GTX 550 Ti a Crysis 2-ben, a Just Cause 2-ben és a DiRT 3-ban lepipálja a HD 6790-et, emez pedig a Crysisban és a Battlefield 3-ban vágott vissza árriválisának. Fogyasztás terén az AMD szintén jobban teljesít. Készenléti állapotban 75 W körül eszik, csúcson pedig 228 W-nyira nő az étvágya. Az Nvidia készenlétben majdnem 80 W-ot igényel, felpörgetve azonban már 265 W-ra vágyik. Ennek ellenére továbbra is a HD 6850-et javasolnánk, hiszen körülbelül csak 5000 Ft-tal drágább, mint a GTX 550 Ti, de erősebb is.
Vég kép
Az 500-as széria kisebb-nagyobb csatákon túl van már, és nem is szerepel rosszul, mégis az egész képet szemlélve teljesítményben elmarad az AMD és az Nvidia új generációitól. A felső részben az ár egyáltalán nem segít. Az alsó régiót az integrált grafikus kártyák szorongatják, és ezt nem is nehéz megtenniük, hiszen az Nvidia itt nem bővítette jelentősen a kínálatát. Itt is a középmezőny marad, ahol van is miből szemezgetni.
A GTX 550 Ti kicsi és erős is, mégis a bogarászást a GTX 560 Ti-nál érdemes kezdeni, ami a Radeon HD 6870-et képes lefutni. Az 500-as széria ár/értékben legjobb modellje a fent említettől nem esett messze. A GTX 560 Ti 448 az Nvidia egyik legversenyképesebb kártyája. 60 ezer forinttért mindent megkaphatunk, ami a mostani játékok jó minőségben történő futtatásához kell, a gyártók módosításai pedig még tovább emelik a referenciamodell fényét.
Integrált grafikus kártyák
A processzorokba nemrégiben integrálták a GPU-kat, hogy megkönnyítsék a médiatartalmak dekódolását, és hogy a régebbi játékok futtatása se ütközzön akadályba. Habár a játékok ekkor csökkentett felbontásban futnak jól, az integrált megoldások mégis olyan jól fejlődnek, hogy a gyenge diszkrét grafikus kártyákat képesek lenyomni.
Ahhoz, hogy egy kellemes AMD-grafikus élményben legyen részünk, a Llano processzorok háza táján érdemes szétnéznünk. Az A8-3870K jó választás, hiszen csak 28 ezer forintba kerül, és az APU az AMD legjobb integrált GPU-ját, a HD 6550D-t hordja magában. Medium beállítás mellett, 1600×900-as felbontásban a Crysis alatt a HD 6550D 34 fps-t produkál, ami annyit jelent, hogy a megoldás körülbelül kétszer gyorsabb a HD 6450-nél és a GeForce GT 520-nál. Ahhoz azonban nem kell a legjobb Llanót beszerezni, hogy ezeket a diszkrét grafikus kártyákat a gépház sarkába szorítsuk. A Radeon HD 6530D négy processzoros verzióban kapott helyet, és a legkedvezőbb árú modellt, az A6-3500-at már 18 ezer forinttól is beszerezhetjük. A HD 6530D a fenti tesztben 26 fps-t ért el, a DiRT 3-ban pedig 28-at. A legkisebb integrált GPU, a HD 6410D ugyan fele ennyi stream processzorral rendelkezik, mégis 52 fps-sel pörgeti ki az alap képminőségű képeket a Crysisben. Ez 10 fps-sel jobb eredmény, mint amit a HD 6450 vagy a GT 520 fel tud mutatni.
A másik oldalon kerek ezresekkel dobálózik az Intel. Az elérhető kategóriába a HD Graphics 2000 és 3000 chipek tartoznak, melyeket számos Core i3, i5 és i7 processzor megkapott. Ezek közül egyik integrált GPU sem olyan jó, mint az AMD megoldásai. A HD Graphics 2000 mindössze hat stream processzorral rendelkezik, a HD 3000 pedig 12-vel bír. Emiatt az utóbbi volna az, amit érdemes keresnünk. 1366×768-as felbontásnál alacsony képminőségben a Crysisben a HD 3000 40 fps-t ér el, ami kemény 1 fps-sel jobb teljesítmény, mint amit a Radeon HD 6450 képes a monitorra kitenni. Ezzel a tempóval az Intel a leglassabb AMD-s integrált GPU után kullog. A legolcsóbb HD 3000-t tartalmazó CPU-t, a Core i3-2105-öt 28 900 forinttól lehet beszerezni.
A kérdés az, hogy ha a processzorunk tűrhető integrált GPU-val rendelkezik, érdemes-e vajon grafikus kártyára beruháznunk. Ez továbbra is attól függ, mire kívánjuk használni a gépünket. Emellett az is előfordulhat, hogy van egy régebbi processzorunk, de csak azért nem fogjuk lecserélni, hogy erősebb médiaképességeket szerezzünk. Ekkor kedvező áron hozzájuthatunk olyan GPU-khoz, melyek megkönnyítik a médiafolyamatokat, valamint a korosodó játékok esetében is jól működnek. Amennyiben erről volna szó, választhatjuk a Radeon HD 6450-et vagy a GT 520-at is. Ezek körülbelül 10 000 forintba kerülnek.
Esetleg most vásárolnánk processzort vagy egy új gép összerakására készülünk? Akkor érdemes tudnunk, hogy a processzorokba integrált grafikus chipek legalább olyan jól dolgoznak, mint a fent említett 10 ezer forintos grafikus kártyák. Ezért ha médiaközpontot szeretnénk, nincs szükségünk további grafikus megoldásra. Később, ha már játékokat is futtatnánk, még mindig elkölthetjük egy erősebb GPU-ra a pénzünket. A lényeg, hogy médiaközpontnak tökéletes az integrált GPU.
Mit válasszunk végül?
Attól függ, hogy milyen gépre vágyunk. Médiatartalomban erős hivatali masinára, médiatartalomban erős otthoni használatra is szánt gépre, játékokra optimalizált gépre vagy abszolút a csúcsra. Emellett persze csak addig tudunk nyújtózkodni ameddig a pénztárcánk ér. Alább összefoglaljuk, hogy mi melyik kártyát választanánk.
A médiamasina álma
Az integrált GPU-k és az alsó szegmens grafikus kártyáinak tesztelésére ideális a Crysis alacsony képminőségben és 1366×768-as felbontásban. Aki médiaközpontra vágyik, az könnyen elcsábulhat az AMD APU-inak grafikus teljesítménye láttán. A vörösök legerősebb integrált GPU-ja 29 fps-sel gyorsabb az AMD legolcsóbb grafikus kártyájánál, és az Intel integrált megoldásánál is jobb. Habár az AMD APU-k grafikus képességei erősebbek, az Intel alkalmazások terén egy csöppet módosabb. Tőlünk és elfogultságunktól függ hát, hogy melyiket választjuk.
Amennyiben rendelkezünk alaplappal és processzorral, melyeket nem szándékozunk lecserélni, érdemes megfontolnunk egy grafikus kártya beszerzését. Ekkor nem kell nagyon messzire merészkednünk a legkedvezőbb árfekvésű daraboktól, hiszen továbbra is csak olyan megoldásra van szükségünk, mellyel a HD videókat könnyűszerrel tudjuk dekódolni.
Általános játékra
Az alsó régióban nem nagy a különbség a kártyák között. 26 ezer forinttól hozzájuthatunk egy Radeon HD 6770-hez, és 33 ezres áron a HD 6790-t is beszerezhetjük. Ettől kissé kedvezőbb áron, 28 ezer forinttól az Nvidia GeForce GTX 550 Ti-t is gazdára lelhet, ami a fentieket a tesztekben mind lenyomja.
Persze egyre többen rendelkeznek 22-24 hüvelykes Full HD felbontású monitorokkal, melyeken általában a játékokat is magas felbontásban ildomos élvezni. Ezért olyan kártyára van szükség, amelyik kedvező áron tesz lehetővé nagyon magas képminőségű, magas felbontású játékot. Ekkor jön képbe az AMD Radeon HD 6850-es kártyája. Ettől felfelé nem csalódhatunk, de a pénztárcánk már üresebben köszön vissza legközelebb, amikor beletekintünk.
Ha mégis többre vágynánk, és pár évig nem szeretnénk a PCIe slotba új kártyát dugni, akkor keressük a gyártók GeForce GTX 560-as kártyáit. Ezek magas felbontáson és képminőségen jó munkát végeznek, de tőlük is találhatunk jobbat. Az AMD Radeon HD 6870 körülbelül 38-40 ezer forintba kerül és vetélytársait a legtöbb tesztben kenterbe veri.
Függő játszma
Amennyiben a nadrágszíjat tovább engedhetjük, akkor már kissé izgalmasabb modelleken is elgondolkozhatunk. A Radeon HD 6950 és a GeForce GTX 560 Ti 448 megközelítőleg 60 ezer forintos áron szerezhető be, valamint ott van a Radeon HD 6970 és a GeForce 570 párosa is, melyek 85-70 ezer forintba kerülnek.
A fenti kártyák között árnyalatnyiak a különbségek, és ha meg tudjuk adni a megfelelő árat, garantáltan remek teljesítményhez juthatunk. Amennyiben azonban mégsem szeretnénk túlköltekezni, választhatjuk a GeForce GTX 560 Ti 448-at, mely pár tesztben jobban is szerepel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem lesz tiszta győzelem ez a választás, hiszen az AMD-s megoldások energiahatékonyabbak és az Eyefinityt is támogatják. Ha tehát valamelyik AMD-t választjuk, bennük sem fogunk csalódni. Pláne, ha az újabb 7770-et vesszük le a polcról, ami már 50 ezer Ft-tól beszerezhető.
