A közelmúltban a televíziók kapcsán a 4K volt a sláger, azonban az ilyen panellel szerelt készülékek ára fokozatosan csökkent az utóbbi évben, így lassan alaptulajdonságról beszélünk a középmezőnyben. Az idei sláger többek között a HDR, vagyis a High Dynamic Range lesz, amire már a CES is bizonyítékként szolgált. Miért érdekeljen ez minket? Mire jó a HDR? Vajon ez is egy múló őrület, mint a 3D?
Mi az a HDR?
A HDR egy ígéretes fejlődés a képminőség terén. A legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni, hogy a fehéreket világosabbá, a feketéket sötétebbé teszi. Ettől persze az összkép bonyolultabb, hiszen gondoljunk csak a rajzokra. Ha tíz szürke árnyalatból kell gazdálkodni, akkor lesz, aki még azt sem találja ki, hogy mit rajzoltunk. 100 árnyalatnál már valószerűbb végeredményt kapunk, amit tovább javítanak a színek, és a több ezer színnel pedig már pompás lehet a végeredmény. A HDR hasonlóan működik a tévéknél, szélesebb skálán mozgó fényviszonyokat biztosítva a panelnek.
Újdonságok
Az első nagy lépést a várakozásoknak megfelelően a januári CES-en tették meg a gyártók a HDR felé. Több nagy cég is beépítette a funkciót az új készülékeibe, miközben a Dolby és a Netflix HDR-es tartalmakról beszélt.
A Dolby elsőként a Warner Brothersszel állapodott meg arról, hogy kiadnak három filmet HDR-minőségben. Ezek az olyan tévékre lesznek streamelhetőek, amelyek beépített Dolby Visionnel érkeztek. A DV-képes tévék gyakorlatilag ennek segítségével tudják meg a metaadatokból, hogy miként használják a kibővített tartományokat. A Netflix eközben az LG-vel és a Sonyval állt össze 4K-s HDR-tartalmak kapcsán a két gyártó új tévéihez.
Míg a Philips egyelőre inkább lézeres LCD-kkel próbálkozik, addig a Sony az X930C és X940C szériákkal szeretne hódítani. Az LG már a CES-en megvillantott egy HDR OLED prototípust, ami az OLED eleve nagyon magas kontrasztaránya miatt igen ígéretesnek tűnt. A HDR-őrületbe beszállt a Panasonic is a CX850-es szériával, illetve a Samsung az úgynevezett S'UHD tévéivel, amelyek közül a JS9500 lesz a zászlóshajó idén.
Aggodalmak és fotózás
Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire viszik majd túlzásba a HDR matrica használatát? Elvégre ha a helyi képhalványítást is annak nevezik majd egyes gyártók, akkor nehéz lesz különbséget tenni az igazi és a kamu HDR között. Sajnos a tartalom kérdése ezúttal is nagyon aggasztó, ugyanis hiába van szó metaadatokról, azoknak már a lemezre írás előtt rajta kell lenni az anyagokon.
Meg kell továbbá jegyezni, hogy itt nem arról a HDR-ről beszéltünk, amit a fotózás kapcsán szoktak emelegetni. A HDR-es fotózás képmanipuláció alapján működik, és több expozíció alapján mutat egy képet, kombinálva a legjobb részleteket. Ezeknél nincs kibővített tartomány, csupán két összerakott kép, aminél az egyik a fényes, a másik az árnyékos területekre koncentrált. A tévéknél valódi kibővített tartományról beszélünk, így az árnyékok valóban sötétebbek, a fényes részek valóban világosabbak lesznek, ahogyan azt a szemeinkkel is látjuk.
A HDR-ben óriási lehetőségek rejlenek, amelyeknek hála nagyon életszerű képeket kaphatunk. Akadályok persze itt is vannak - főleg a tartalom terén -, így a tévégyártók mellett a tartalomgyártókon múlik, hogy mennyire terjed el és milyen siker lesz a HDR.
