Bizonyára sokan emlékeznek még az Intel 810-es típusszámú lapkakészlet-családjára. A háromtagú família egyike a piacon elsőként kínált Intel processzorokhoz lapkakészletbe integrált grafikus magot, mely egyben jelentette az erre épülő alaplapok sikerét és bukását is. Siker volt, mert az irodai felhasználási terület számára pont egy ilyen alaplap kellett (hiszen a teljesítménye elegendőnek bizonyult ehhez), ráadásul a magas fokú integráltság miatt olcsóbb is, mint a minden egyes funkcióra diszkrét kártyát kínáló masinák. Sok munkahelyen lehetett találkozni ilyen gépekkel, amelyek vígan futtatták az akkor használatos Windows 2000 kliensváltozatát és az ahhoz passzoló 2000-es Office csomagot. Látszólag minden szép és jó volt, ám a rendszergazdák bizony éveket öregedtek egy-két gondot okozó esetnél. Az i810 rendkívül problémás alap volt mind hardverileg, mind pedig szoftveres téren, s ugyan sok bosszúságot okozott, viszont ma már csak mosolyogva gondolunk vissza rá.
Mosolygunk, hiszen az éveken át tartó fejlődés révén jelenleg olyan integrált grafikus processzorral érkező alaplapokat is kapni, amelyek teljesítményben gond nélkül versenyre kelhetnek akár csúcskategóriás megoldásokkal is. Természetesen az IGP-k 3D-s tudása még ma sem kápráztatja el a felhasználókat, kiváltképp akkor, ha az Intel megoldásait választjuk egy konfiguráció alapjául.
Bár a G45-ös lapkakészlet és annak kistestvére, a G43 teljes DirectX 10-támogatást ad, hardveres felépítésük miatt vélhetően nem tudják majd kiszolgálni a 10-es API-ra épülő játékokat. Sikerült viszont megvalósítani a High Definition videotartalmak hardveres gyorsítását, igaz, azt kell mondanunk, az AMD és az NVIDIA valamivel előrébb jár ezen a téren is. Mindettől függetlenül a piac legnagyobb része továbbra is az Intelé, hiszen rengeteg irodai gépben dolgozik valamilyen GMA grafikus mag.
Csakúgy, mint a diszkrét kártyák piacán, az integrált fronton is vérre menő harcot vív egymással a két gyártó, az NVIDIA és az AMD. Utóbbi az ATI felvásárlása óta egyre jobb ár/teljesítményű integrált grafikás lapkakészleteket dob piacra, a 690G óta mondhatni szárnyal ez az ágazat. Kiemelkedő sikert ért el a 780G nevezetű fejlesztés, amelynek grafikus lelke lényegében nem volt más, mint egy HD 2400-as GPU. Ezzel egy csapásra DirectX 10-képessé vált a rendszer, továbbá a felső kategóriás videokártyáknál népszerű CrossFire-technológia áttervezése is újabb felhasználási módokat nyitott meg. A dedikált VRAM bevezetése további teljesítménynövekedést jelentett, hasonlóra azóta sem volt képes egyetlen másik versenytárs sem.
A 790GX lényegében elődjének a továbbfejlesztése, más szóval a mérnökök csak ott nyúltak hozzá a 780G-hez, ahol feltétlenül szükség volt.
Az NVIDIA-nak valamivel nehezebb a helyzete, hiszen Intel és AMD processzorok alá is készít IGP-t tartalmazó készleteket. Egy átlagfelhasználónak picit kuszának tűnhetnek a típusjelzések, mivel nem minden széria jelent meg mindkét gyártó központi egységeire. A 6,7 és 8000-es típusok mindegyike elkészült az AMD központi egységeihez, míg a „kék” processzoróriás típusaihoz eddig csak a 7-es családból választhatunk integrált alapot.
Hamarosan viszont bővül a kör, és megjelennek a 9000-es integrált vezérlők is, amelyek jelen állapot szerint kizárólag az Intel központi egységeit fogják támogatni. A várható 3D-s teljesítményükről egyelőre hallgat a gyártó, az viszont szinte biztosra vehető, hogy a nemrég kirobbant, gyártási problémákat érintő botránynak ez a széria nem lesz részese.
Abit I-N73HD
A mostanság igen nehéz napokat élő Abit kínálatában valószínűleg az I-N73HD az egyik utolsó NVIDIA integrált grafikát tartalmazó, Intel processzorokat támogató alaplap. A cég a továbbiakban várhatóan nem készít már olyan terméket, amely a GeForce 9200/9300-as készletekre épül, viszont mivel a hazai piacon még mindig nagyobb számban érhetők el régebbi fejlesztéseik, ezért kiválasztottuk az egyik legfelszereltebbet. Az I-N73HD az NVIDIA GeForce 7100/nForce 630i lapkakészlet párosára épül, viszont csak elméleti szinten beszélhetünk párosról, fizikailag ugyanis egyetlen lapkáról van szó.
Nincs szó tehát a klasszikus északi-déli híd elrendezésről, ám ez cseppet sem baj, sőt, ezáltal alacsonyabb árat lehetett megszabni a végterméknek. Az I-N73HD 1333 megahertzes rendszerbuszig támogatja az Intel processzorait, a memóriakezelés azonban kimerül a DDR2-800-as sebességben. Fájó pont, hogy a készlet csak egycsatornás üzemmódban képes meghajtani a modulokat. A GeForce 7100 elnevezésű integrált grafikus mag tudását tekintve mára kicsit megkopott ugyan, azonban a PureVideo-technológiának hála még ma is képes helytállni a piacon. Már csak azért is, mert az analóg monitorkimenet mellé egy HDMI-csatlakozás is került. A multimédiás hatást növeli a nyolccsatornás hangprocesszor és a FireWire-vezérlő. Tárhelyek tekintetében 2 darab párhuzamos és 4 darab soros ATA-eszköz támogatásáról beszélhetünk - az utóbbiak akár RAID-tömbökbe is rendezhetők. A lapkakészlet összesen 10 USB 2.0-s eszközt képes egy időben kezelni, azonban a hátlapra csupán négy aljzat került kivezetésre. A nyomtatott áramkörön ugyan megtalálható a többi kivezetés is, viszont a csomagolás nem tartalmazza a működtetéshez szükséges hátlapi modulokat.
ASRock G43Twins-FullHD
Az ASRock az utóbbi időben leginkább azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy az alsó kategóriás, leginkább integrált grafikás alaplapok mellett felső szegmensbe szánt típusokat is piacra dobnak. Rengeteg variációval bővült így a gyártó kínálata, ám úgy tűnik, a G45-ös család bevezetése pillanatnyi nehézséget okoz. Olyannyira, hogy csak egy, a hardveres videogyorsítástól megfosztott G43-as lapkakészletet használó termék jelent meg eddig. A G43Twins-FullHD cserébe viszont nem egy hétköznapi darab, mivel rögtön két memóriaszabványnak is képes támogatás nyújtani. A DDR2-es modulok mellett DDR3-as lapkákkal is könnyedén elbánik a lap, mindössze arra kell figyelnünk, hogy a natív támogatás 1066 megahertzes üzemfrekvenciáig terjed.
A maximálisan támogatott rendszerbusz lényegében csak az 1600 megahertzes FSB-n üzemelő Extreme processzorokat zárja ki a választható CPU-k sorából, minden más - két és négy magos - típust befogad a G43Twins-FullHD. Újabb érdekesség, hogy a hátlapra csupán egy analóg monitorkimenet jutott, a digitális változatokat külön kártyán kapjuk meg. Kisebb meglepetés, hogy ezen a kis kiegészítőn a DVI mellett egy DisplayPort-aljzat található. Komolyabb játékkedv során érdemes kiváltani az IGP-t egy diszkrét kártyával, amelyet a tizenhatszoros sebességen működő PCI Express foglalatba tehetünk. További bővítésnél egy PCIe ×1 és két PCI sínt vehetünk igénybe. A lapkakészlet déli féltekéje mentes mindenféle RAID-funkciótól, a működtethető tárhelyek száma viszont a többség számára elegendőnek bizonyulhat. A nyolccsatornás hang és a gigabites hálózati vezérlő a Realtek műhelyéből származik. Az OC Tuner szoftveres segédalkalmazás segítségével Windows alól szinte az összes tuningot érintő beállítást elérhetjük, legyen szó akár órajelről, akár feszültségekről.
Asus P5E-VM HDMI
Mivel a G45-ös alaplapok egyelőre nem érhetők el akkora mennyiségben, mint ahogy azt a felhasználók szeretnék, ezért érdemes átnézni a korábbi generáció legfelszereltebb tagjára épülő alaplapokat. Egyikük a P5E-VM HDMI, amely az Intel G35-ös fejlesztését hordozza fekete nyomtatott áramkörén. Ez a készlet egészen az 1333 megahertz órajelű rendszerbuszig képes kezelni az Intel processzorokat, a memóriatámogatás azonban kimerül a DDR2-800-as szabványú modulokban. Az északi hídba integrált X3500 elnevezésű grafikus mag elviekben DirectX 10-képes, az élet azonban úgy hozta, hogy a szoftveres háttér nem igazán kompatibilis eme hardveres tudással. A kijelzők csatlakoztatását összesen három módon tehetjük meg.
Az egyes és kettes módszert egy analóg és egy HDMI-kimenet jelenti, míg a harmadikat egy HDMI-DVI-átalakító formájában kapjuk. A PCIe ×16-os foglalatba tetszőleges típusú grafikus vezérlő helyezhető, a régebbi bővítőkártyák tulajdonosai viszont ne felejtsék el, hogy csak egy PCI-foglalatra számíthatnak! Az alaplapra köthető SATA-meghajtók száma 6, míg a párhuzamos csatolón keresztül kommunikáló egységekből kettő üzemeltethető egy külső vezérlőn keresztül. A hálózati vezérlő ismét gigabites, viszont nem Realtek, hanem Atheros gyártmányú. Az ALC883 nyolccsatornás hangprocesszorral helyreáll a rend, a VIA-gyártmányú FireWire-vezérlővel viszont ismét tesztünk különcévé válik a P5E-VM HDMI. Külön említést érdemel a lap BIOS-ában megtalálható tuning szekció, amely már-már zavarba ejtően részletes beállításokat is tartalmaz. Kimaradt viszont az Asus energiagazdálkodási technológiája, az EPU, amely ha kevéssel is, de gazdaságosabban vezérelhette volna a P5E-VM HDMI-re épülő konfigurációt.
Gigabyte EG45M-DS2H
A nagyobb gyártók közül elsőként a Gigabyte mutatta be az Intel legújabb G45-ös lapkakészletére épülő alaplapját. Az EG45M-DS2H vélhetően nagy sikert aratott, ugyanis jelen pillanatban kizárólag ez a típus található meg a gyártó kínálatában. A lapkakészlet legnagyobb újítása természetesen a megújult GMA grafikus mag, amely X4500HD néven szerepel az Intel lajstromában. Ezzel a modellel végre a processzoróriás is elmondhatja magáról, hogy teljes DirectX 10-támogatást képes adni a felhasználók számára, továbbá a hardveres videolejátszási képességek tárházát is sikerült a versenytársak szintjére emelni. A Gigabyte is teljes mellszélességgel áll ki a vezérlő mellett, a DisplayPort kivételével az összes ma divatos monitorcsatlakozás megtalálható a hátlapon. Ami a központi egységek ismeretét illeti, némi tuninggal akár az 1600 megahertzes rendszerbusszal rendelkező CPU-kat is meghajtja a lap, a memóriatámogatás viszont hagy némi kívánnivalót maga után az 1066 megahertzes modulok kizárólag tuning módban való futtatása miatt.
Az egy darab PCI Express ×16-os foglalattal bármikor leválthatjuk az integrált grafikát, ám nem árt, ha tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a sín sebessége csupán négyszeres! Az ICH10R déli híd összesen 6 SATA 3.0 Gbps eszközt képes kezelni, amelyekből ötöt a megszokott helyre terveztek a mérnökök, a maradék egy viszont eSATA-kivezetés formájában a hátlapra került. Itt található még 6 USB-kapu is, amely további hattal bővíthető a megfelelő adapterek használatával. A nyolccsatornás hangkodek és a gigabites hálózati vezérlő természetesen nem maradhatott le, csakúgy, mint a Texas Instruments cégér alatt készülő FireWire-lapka sem. Az EG45M-DS2H márkatársaihoz hasonlóan támogatja a Dynamic Energy Saver Advanced (DES) energiatakarékossági technológiát.
MSI G31M3 V3
Tesztünk egyik legolcsóbb darabja a G31M3 V2. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a G30-as lapkakészletcsalád legbutább tagjára épül. A helyzet azonban korántsem vészes, hiszen a processzortámogatási listán a legújabb, 1333 megahertz üzemfrekvenciájú központi egységek is szerepelnek. Elvileg tehát akár egy Core 2 Quad Q9550-est is használhatunk benne, a gyártó azonban inkább a kétmagos modellek alkalmazását javasolja. A memóriamodulokból legfeljebb 800 megahertzes, DDR2-es lapkák ajánlottak, nem kizárt viszont, hogy túlhajtással nagyobb sebességet is elérhetünk. Az integrált grafikus mag a G35-höz hasonló tudással rendelkezik, a magórajel viszont jóval alacsonyabb. A DirectX 9.0c és az OpenGL 1.4 támogatása biztosított, továbbá a vezérlő képes megjeleníteni a Windows Vista Aero Glass felületét is. A költségcsökkentés áldozatául estek a monitorkimenetek, amelyek közül kizárólag az analóg változatot hagyták meg a mérnökök.
Az ár alacsonyan tartásának újabb következménye, hogy a déli híd szerepében az öregecske ICH7-es lapkát találjuk, amely maximum 4 SATA 3.0 Gbps és két PATA-eszközt támogat. Ez utóbbinak bizonyára sokan örülnek. Ekkor még az Intel is úgy gondolta, hogy jó az, ha van legalább egy csatorna a lapkában a párhuzamos csatlakozású eszközök számára. Az USB 2.0-s szabványon keresztül kommunikáló perifériáknak maximum 8 port jut, amelyből 4 azonnal bevethető a G31M3 V2-n. Az integrált hangkártya nyolccsatornás ALC 888-as egység, a hálózati vezérlő viszont csak 10/100-as. Az aprócska nyomtatott áramkörre három bővítőhely fért, egyikük egy tizenhatszoros PCI Express sín, míg a másik kettőbe sima PCI-kártyákat dughatunk.
Tesztkonfiguráció:
- Intel Core 2 Duo E8500 3,16 GHz
- 2×1 GB Corsair Dominator DDR2-1066 MHz
- Seagate 160 GB SATA-II
- Western Digital 250 GB SATA-II
- Tagan 2-Force II 1100 W tápegység
- Windows XP Professional SP3
A tesztalanyok nagy része ugyan már támogatja a DirectX 10 programozási felületet, az esélyek kiegyenlítése végett inkább Windows XP operációs rendszer alatt futtattuk a kiválasztott 3D-s alkalmazásokat. Fontos még megjegyeznünk, hogy minden IGP mellé 256 megabájtnyi rendszermemóriát engedélyeztünk.
A táblázatból is kitűnik az MSI G31M3 sora, amely amellett, hogy elég alacsony számokat tartalmaz, két helyen is értékelhetetlen eredményről árulkodik. Az Unreal Tournament 3 és a Devil May Cry 4 mérőpályái sajnos a Shader Model 3.0 hiányát jelezték, ami egy kissé érthetetlen, főleg annak tükrében, hogy a G31-es lapka – és azon belül a GMA X3100-es IGP – hivatalosan is támogatja az SM3.0-t is magában foglaló DirectX 9.0c-t. Az első eszközillesztők idején ez a hiba gyakorlatilag mindennapos volt, ezért az Intel többször tett ígéretet arra vonatkozólag, hogy a frissülő meghajtókkal előbb-utóbb elérhető lesz a teljes támogatás.
Nos, a legújabb XP-s illesztőprogram ezek szerint még nem ilyen, így nem csoda, ha az Unreal és a Devil May Cry egy bitnyit se volt hajlandó megnyitni a szükséges összetevők hiányában. Az Intel oldalát átböngészve hivatalosan is megerősítést nyert a probléma, a G31 ugyan támogatja a DirectX 9.0c-t, ám kizárólag az SM 2.0-s játékokat képes futtatni.
A végső értékelést még nem tennénk közzé, hiszen tesztünk csak a második résszel válik teljessé. Akkor majd az AMD-s integrált alaplapokkal ismerkedünk meg közelebbről, melyek minden bizonnyal keményen oda fognak pörkölni az Inteles konkurenciának. Addigi is maradjon mindenki készenlétben, cikkünket hamarosan folytatjuk.