A projektet az USA DARPA nevű védelmi szervezete 4,9 millió dollárral támogatja. Az IBM-et öt amerikai egyetem és számos tudós is segíti.
A jelenlegi számítógépek a közelébe sem érhetnek egy agy képességeinek - az új cél azonban az, hogy valódi biológiai rendszereket alapul véve egy elektronikai rendszert alkossanak, amelyben az áramkörök egy agyat utánoznak.
A fejlesztések hosszú távú célja az, hogy egy olyan rendszert alkossanak, amelynek a fejlettségi szintje vetekszik egy macska agyával.
A jelenlegi szuperszámítógépek képesek szimulálni apróbb emlősök agyi viselkedésmintáit (tavaly egy tudóscsoport egy egérét szimulálta); így a probléma a szakértők szerint inkább abban rejlik, hogy amit a szimulációkból tanulnak, átültessék a valóságba, a nanotechnológiába.
Neuronok hálózata
A jelenlegi neurális hálózatok beprogramozhatóak egyes problémák megoldására, így utánozva a tanulás folyamatát - az IBM megközelítésében azonban másról van szó. Míg eddig egy megoldásra váró teendőhöz kerestek algoritmusokat; addig a jövőbeli ötlet 180 fokos fordulatot vesz: az új megközelítés szerint először keresik meg az algoritmust, és utána a problémát.
Ha az IBM sikerrel jár, és képes lesz egy olyan mesterséges intelligenciát megalkotni, amelyik felér egyik kedvenc háziállatunk, a macska gondolkodási képességeivel, akkor a tudósok szerint az M.I., és a gondolkodás, mint számítógéppel kapcsolatos fogalom, teljesen új értelmet nyer.
