Hogyan válasszunk tévétunert?

Ha csak úgy berontunk egy boltba, „kérek egy tévétunert" felkiáltással, bizonyára tudnak adni egy nagyon jó vételt, csak aztán nehogy otthon csalódjunk. Nem csak a minőséget illetően, hanem a felhasználás célját, a tévéadás típusát és általában egy ilyen készülék képességeit, rendeltetését illetően. Cikkünkben kitérünk a legfontosabb aktuális dolgokra tunerügyben.

 

 

Mire szeretnénk megoldást?

Mi célból szeretnénk tévévevőt a számítógépünkhöz? Igyekszünk leszögezni, hogy ezek a hardverek abból a célból készültek, hogy televíziós adásokat vehessünk velük és azt a számítógép képernyőjén ablakban, vagy teljes képen nézhessük, rögzíthessük valamilyen digitális formátumban. A legtöbb termék dobozán ott szerepel, hogy a videobemenet révén akár régi VHS felvételeinket is archiválhatjuk, de ezzel kapcsolatban nagyon rossz tapasztalatokról számoltak be azok, akik ezt az ígérete komolyan vették. Való igaz, hogy a VHS digitalizálás lehetséges tévétunerrel, de sajnos számítanunk kell arra, hogy a kép és a hang nagy mértékben el fog csúszni egymástól, amit utólag nagyon macerás korrigálni. Legfeljebb rövid szükségfelvételek készíthetők ily módon, ha VHS digitalizálásra szeretnénk megoldást, akkor válasszunk a kifejezetten erre a célra tervezett eszközök közül.

 

 

A tunerek monitorra és nm tévére optimalizált képet adnak , azaz a váltott soros adás félképeit kisimítják (deinterlace) és gyakran így, progresszív szerkezetben rögzítik is. Ennek folytán televízión újra kijátszva a képet már nem lesznek olyan szépek a mozgások, mint eredetileg. Igaz, hogy a céleszközök (egy márkásabb DVD felvevő) olyan szűrést és feladatra optimalizált tömörítést alkalmaznak, mellyel egy tuner sem veszi fel a versenyt, ha nem feltétlenül akarjuk pécéhez kötni az utófeldolgozást, érdemesebb is lehet ilyet választani.

 

 

 

 

 

Rögzítőközpontok

Minden modellel lehetséges valamilyen formában rögzíteni az adást AVI, MPEG-1, MPEG-2 vagy WMV, esetleg DivX formátumban. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni az ilyen irányú képességeket, legfontosabb - a DVD készítés miatt - az MPEG-2 ismerete.
Sokan a DivX rögzítésre utaznak, mivel így készíthetők tömör és kompatibilis asztali lejátszókban is használható felvételek. Fontos azonban tudni, hogy a DivX röptében (rögzítés közbeni) tömörítéséhez egy erőmű szükséges, legalább 3 GHz-es órajellel. (Itt tényleg lényeges az órajel, sok esetben a modernebb, többmagos processzorok is belebuknak a feladatba, mivel a legtöbb szoftver nem képes a munkát több szálra osztani és így megosztani a feladatot a magok között.)
Ellenőrizzük, hogy mellékel-e a gyártó szerkesztésre és DVD összeállításra hivatott szoftver alkalmazásokat. A saját fejlesztésű megoldások ritkán elég alaposak, érdemes ragaszkodni bevált nevekhez. Szerekeztésben és DVD-ben is bevált eszközök a Pinnacle, Ulead-Intervideo és Magix termékei.

 

 

 

 

Csatlakozás

Asztali gép esetében a PCI jelenti a legolcsóbb megoldást, ezzel nem lehet versenyezni. A PCI igényli a tuner-interfészek közül a legkevesebb erőforrást Ma már kaphatóak PCI-Express alapokon nyugvó, több vevőegységgel felszerelt, élő kép a képben használatot biztosító modellek is.

Noteszgéphez és asztali konfigurációhoz egyaránt alkalmazhatók az USB csatlakozású egységek, csak számolnunk kell azzal, hogy ezek minden esetben drágábbak és több CPU erőforrást is igényelnek, mint a csak asztali gépekben használható PCI vagy PCI-Express tunerkártyák. Előnyük, hogy utazásra is magunkkal vihetjük, könnyen áttelepíthetjük őket. Extrém flexibilitásra példa a Pinnacle PCTV Flash Stick. Az ötletes hardver maga tartalmaz 1 GB flash memóriát, melyre a gyárban telepítették a kezelőszoftvereket így megfelelő Windows konfiguráción különösebb telepítés nélkül tévézhetünk vele.

 

 

 

 

Mobil pécéhez leginkább erőforrás takarékos megoldás a PC Card (PCMCIA) tévévevő. Sok új modellen azonban már nem találunk ilyen bővítősínt, csak az új ExpressCard rendszerűt. Ügyeljünk arra, hogy ez kétféle méretben (34 és 54 milliméteres szélesség) létezik és természetesen a nagyobb kártya nem fér be a keskenyebb résbe. Akármelyiket válasszuk is, a tuner teljesen el fog veszni a gépházban, ami a noteszgép szállításakor nem utolsó szempont. A tévés kérdésre jobban koncentráló gyártók mindkét ExpressCard foglalathoz terveznek modelleket, képünkön az AverMedia AverTV Hybrid Express Slim és Hybrid Express látható.

 

 

 

 

Elvileg az ExpressCard gyorsabb, mint a PC Card, azonban a korai ExpressCard tunerek némelyike nem natív, hanem belül egy USB 2.0 adaptert közbevetve csatlakozik a rendszerhez, így a vártnál jobban meg fogja terhelni a processzort.

 

 

 

 

Analóg-digitális és dekóder dilemma

 

Sajnos meghosszabította az országgyűlés az analóg korszakot, mikor az elérhető multiplexek kereskedelmi jellegű használatára kiírandó pályázat határidejét jövő év végig tolta ki. Magyarán nem lesz nálunk a gyakorlatban digitális tévé 2009-ig, így egy évet még biztosan simán kihúzhatunk egy olcsó, analóg vevőegységgel. Ha hosszabb távra tervezünk, akkor azonban érdemes néhány ezer forint pluszköltséget felvállalva hibrid (DVB-T és analóg egyben) megoldást választani.

Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a sokszor túl lazán csak digitálisként említett DVB-T vagy hibrid tunerek zöme nem alkalmas digitális kábeltévé adások rögzítésére! Olyan esetekben, mikor az adás egy dekóder egységen keresztül, videokimeneteken (tipikusan Scart csatlakozás) jut el a tévéig egy szokásos vevőegység legfeljebb videojel-felvevőként üzemelhet, csatorna hangolásra és váltásra nem alkalmas. Ezt küszöbölhetjük ki olyan készletekkel, melyek infra továbbítóval a dekódert is „távvezérlik", vagyis maguk képesek beállítani, hogy hányas csatorna képét kapják meg a video-bemeneten. Erre a koncepcióra épít kiválóan a Windows Vista Media Center alkalmazása, és szerencsére kapható hozzá dekóderbiztos PCI és USB vevőegység egyaránt.