Mindemellett problémát jelent az adatbiztonság terén. Mióta az első nagy teljesítményű kvantumszámítógép működik, használói képessé váltak a leggyakoribb adatkódolás algoritmusait rendkívül gyorsan átlátni. De mint kiderült, egy titokzatos, 1978-ban készített titkosító program ellenállni tűnik minden eddigi kvantumtámadásnak. A connecticuti egyetemen dolgozó Hang Dinh és pár kollégája rájött, hogy egy Robert McEliece nevű, akkoriban a CalTech-nek dolgozó matematikus kódja olyan szerkezettel bír, amelyet a kvantumszámítógép nem volt képes darabjaira szedni, legalábbis semmilyen eddig ismert módszerrel. A rejtett alcsoport problémájának nevezett matematikai kirakósban gyökerezvén, egy sztenderd kvantum fourier-analízis egyszerűen nem tudja feltörni a kódot.
Hogy mit jelent mindez? Összefoglalva: a titkosítás gyakran használ aszimmetrikus kódokat, azaz létezik egy nyilvános kulcs, amelyet bárki felhasználhat az adatok kódolásához, és egy titkos kulcs a megfejtéshez. Ezeknek a titkosítási sémáknak az alapja olyan matematika, mely, hogy úgy mondjam, könnyedén folyik az egyik irányba, de rendkívül nehezen a másikba. (A Tovább után folytatódik a cikk.)
