Közel fél févvel az AMD HD 5000-es grafikus vezérlőinek bemutatása után az NVIDIA is elkészült első, DirectX 11-es megoldásaival. A köztudatba Fermi kódnéven bekerülő architektúra nagy nehezen, de elnyerte a végleges formáját, és végeredményként két asztali gyorsítóként jelenhet meg a számítástechnikai boltok polcain. Az óriási, 529 mm2-es lapka legyártása közel sem sikerült olyan zökkenőmentesre, mint azt anno a gyártó eltervezhette. A TSMC 40 nanométeres gyártósoraival korábban az AMD-nek is akadtak nehézségei, ám mivel a legnagyobb méretű Cypress lapka is csak 334 mm2, ezért viszonylag hamar normalizálódott a helyzet. A Fermi nagy mennyiségű gyártására sem kell már sokat várni, csak épp ebben a helyzetben, egy ilyen erős palettával rendelkező konkurens mellett minden hét és hónap számít. A legutóbbi információk szerint május végére már elegendő mennyiségben lesznek elérhetők az új GTX-ek, sőt, egy-két gyártónak már arra is lesz lehetősége, hogy egyedi hűtéssel vagy nyomtatott áramkörrel szerelt kártyát is piacra dobhasson.
A közel jövő tehát valamelyest szebb fényben tüntetheti fel a Santa Clara-i vállalat új termékeit, hiszen ha nagy számban is elérhetők az újdonságok, akkor a sikerre is nagyobb az esély. Ez a siker persze egyáltalán nem garantált, hiszen tetemes hátrányból indul a Fermi, amiről a felhasználók azt gondolhatják, hogy volt idő arra, hogy úgy alakítsák ki az architektúrát, hogy teljesítményben a Radeonok felett nyissanak a csúcskártyák. Kicsit naiv ez a gondolatmenet, de sokan ezt várják az új GeForce-októl. A DirectX 11-es API-t használó játékokból ugyan még mindig elég kevés készült el, ezért egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy a két gyártó közül melyik dolgozott jobban. Épp ezért zömében a "régi" DX9/10-es játékokban nyújtott sebesség alapján fognak dönteni a vásárlók, és ezen a téren bizony igen vegyes lehet a kép.
Új GeForce-ok Fermire építve
De még mielőtt rátérnénk az egyes vezérlők konkrét teljesítményére, nézzük, milyen kártyákat épített a Fermire az NVIDIA. Jó szokás szerint ismét a felső kategóriát célozták meg elsőként, és rögtön két vezérlővel próbálják meg tompítani a HD 5800-as Radeonok sikerét. Kis érdekesség, hogy a GTX 480 néven futó csúcsmodell sem használja/használhatja ki az architektúra teljes erejét, a lapkában található 512 darab stream processzorból csupán 480-as engedélyeztek a mérnökök. E korlátozással nyilvánvalóan több dolgon, problémán kívántak enyhíteni, egyrészt a működőképes lapkák száma is nagyobb lehetett, másrészt az óriási mag termikus és fogyasztási paramétereit is egy bizonyos szint - 300 W - alá kellett csökkenteni. Pletykák szerint valamivel később elképzelhető, hogy érkezik egy erősebb csúcskártya is, a már említett 512 darab stream processzorral, ám véleményünk szerint a piac nem erre, hanem jóval nagyobb készletekre áhitozik. A CUDA-magokként is nevezett kis számolóegységek 1401 MHz-en üzemelnek a 480-as modellben, a grafikus lapka pedig 700 MHz-en jár. Ezek az értékek körülbelül egálban vannak az előd GTX285 órajeleivel, igazak lehetnek azok a pletykák, melyek szerint a gyártó mindenképp magasabb üzemfrekvenciákat szeretett volna elérni a Fermivel. Később minden bizonnyal ez lehetségessé válik, addig azonban a maguknak a felhasználóknak kell tenni a magasabb órajelekért.
Ami a kártya memória alrendszerét illeti, megtörtént a szükséges előrelépés, az NVIDIA is áttért a GDDR5-ös modulok alkalmazására. A GTX 480-as vezérlőn 384 bit szélességű a memóriabusz, amely az effektív 3696 MHz-es órajellel együtt 177,4 GB/másodperc adatátvitelt eredményez. A sávszélesség tekintetében rekordernek számít a kártya, órajelben viszont a Radeonok állnak jobban. Ezek az eltérések a memóriabusz felépítéséből adódnak, a két gyártó évek óta teljesen más megoldást használ. A fedélzeti memória 1536 MB kapacitású.
A GTX 480 azonnal észrevehető ismertetőjegye a masszív, már-már brutális hűtőborda, amire mindenképp szükség volt a gyártás során. Ennél a hőcsöves, fedetlen fémtömegnél vélhetően nem lehetett volna hatékonyabb megoldást találni a csúcsmodellre. A bordázatot egy igen erős motorral felszerelt ventilátor próbálja átszellőztetni, ami mindenképp rossz hír azok számára, akik halk videokártyára vágynak. Tapasztalataink igen vegyesek a GTX 480 hűtésével kapcsolatban. Üresjárat esetén, amikor a mag mindössze 51, míg a memóriák 67 MHz-en üzemelnek, véleményünk szerint nincs probléma a zajkibocsátással, egy felső kategóriás vezérlőhöz képest átlagos a zajszint. A gond a terhelés megkezdésénél kezdődik, egy extrém módon tesszellált technológia demó futtatása esetén 1-2 perc elég ahhoz, hogy zavarja köreinket a kártya. Hosszan tartó terhelés esetén mindenképp fejhallgató vagy egyéb hangkeltő ajánlott, a szélzaj ekkor a Radeon HD 2900XT hűtéséhez mérhető.
Kisebb, gyengébb, halkabb
Jóval kellemesebb a helyzet a GTX 470-nél, ami több ponton is kevesebbet nyújt, mint a testvérmodell. A stream processzorokból csupán 448-at engedélyezett az NVIDIA, amelyek 1215 MHz-en ketyegnek. Az összesen két letiltott SP-tömbbel rendelkező lapka közel 100 MHz-cel kisebb órajelen, egészen pontosan 607 MHz-en üzemel, továbbá feltételezésünk szerint az alapfeszültség is alacsonyabb. A memóriabusz nagysága 320 bitre csökkent, az 1280 MB-nyi GDDR5-ös memória pedig 3348 MHz-es órajelen üzemel. Az így elért sávszélesség 133,9 GB másodpercenként.
Az alacsonyabb órajelek és az egyéb, negatív irányú módosításoknak köszönhetően egyszerűbb hűtéssel is beéri a GTX 470. A nyomtatott áramkörön túllógó hőcsövek eltűntek, de ez nem jelenti azt, hogy a műanyag váz alatt ne lennének, a GPU-val közvetlen kapcsolatban lévő csövek. Mivel maga a kártya is kisebb, ezért a borda mérete is csökkent, illetve abban sem vagyunk biztos, hogy ugyanaz a ventilátor lenne a 470-esen, mint amit a csúcsverzióra terveztek. Eddig nem beszéltünk róla, de azonnal észre lehet venni a nyomtatott áramkörökbe vágott két kis rést, amelyeken keresztül további friss levegőt szívhatnak be a ventillátorok. A GTX 470 hangjával kapcsolatban csak jókat mondhatunk, hosszabb terhelés esetén sem válik zavaróvá a ventilátor által keltett zaj, üresjáratban pedig szintén alig lehet hallani valamit.
Mivel felső kategóriás vezérlőkről van szó, ezért nem feltétlenül szerepel első helyen a vásárlási szempontok között a fogyasztás. Ettől persze még érdemes beszélni ezekről az adatokról, pláne, mivel adott esetben extra beruházásra is szükség lehet a kártyák hűsen tartása érdekében. Az NVIDIA hivatalosan 250 és 215 watt fogyasztást adott meg, ám ezek átlagos értékek, teljes terhelésen többet fogyasztanak az új GTX-ek. Csak egy példa: a 480-as csúcsmodell bizonyos esetekben akár még a két GPU-val szerelt HD 5970-nél is képes többet fogyasztani, ami kissé kellemetlen az NVIDIA-ra nézve. A kártya tápellátásának még könnyedén meg lehet felelni - 6+8 tűs PCIe-tápcsatlakozás -, ám arra is figyelni kell, hogy egy márkás, 600-650 watt összteljesítményű tápra szüksége lesz a vezérlőnek. A GTX 470 esetében ez a követelmény 550 wattra csökken, illetve két 6 tűs PCIe-tápcsatlakozó elegendő az üzemeltetéshez.
Az adott számítógépháztól függ, hogy mennyire kell odafigyelni a GTX-ek kiegészítő hűtésére. Nyilvánvalóan, egy régi típusú, légcsatornáktól mentes váz nem teljesen megfelelő ezeknek a kártyáknak, ha pedig még zsúfoltan, egymáshoz közel helyezkednek el a beszerelt komponensek, akkor ne nagyon akarjuk beszerelni pl. a GTX 480-at. Ekkor érdemes vásárolni egy három-négy csendes ventilátorral szerelt, logikus módon kialakított belsővel rendelkező számítógépházat, főleg, ha szeretnénk, hogy a nyári kánikulát is túlélje a gép.
Tesztek
A Gigabyte biztosított elsőként tesztkártyát számunkra, így az egykártyás méréseket ezzel a típussal végeztük el. Ezzel már el is árultuk, hogy az SLI-konfigurációkat is lemértük természetesen, ám azokat később publikáljuk. Összehasonlításképpen egy HD 5870-es mérési sor is szerepel táblázatunkban, amely számaiból könnyedén kiderül, hogy a két újdonság pontosan hol is áll a teljesítménybeli ranglétrán.
Tesztkonfiguráció:
- Gigabyte X58A-UD7 alaplap
- Intel Core i7-980X processzor
- 3×2 GB Apacer DDR3-2000 MHz memória
- Kingston SSDNow V 128 GB háttértár
- In Win Commander 1200 W tápegység
- Gigabyte GV-N480D5-15I-B
- ASUS EAH5870/2DIS/1GD5
- NVIDIA GeForce GTX 470
- Windows 7 Ultimate x64
- NVIDIA GeForce 197.41 WHQL
- ATI Catalyst 10.3
A programokat a 3DMark Vantage kivételével mind 1920×1080 képpont felbontáson futtatuk, a Futuremark mérőalkalmazásánál a Performance profil szerint mértünk. A Unigine Heaven 2.0 technológiai demó esetében az első érték a normál, míg a második az extrém szintű tesszellálást jelenti. Egyéb esetekben a programokban elérhető legmagasabb képminőséget állítottuk be.
Az eredmények nagyjából azt a teljesítménybeli viszonyt tükrözik, mint amit az NVIDIA is jelzett korábban, azaz a GTX 480 egy hangyányival gyorsabb a HD 5870-nél, a 470-es modell pedig olykor egészen közel férkőzik az 1600 darab shader processzort tartalmazó csúcs Radeonhoz. Ha csak tehát ezeket az adatok nézzük, akkor az NVIDIA jól oldotta meg a házi feladatát, a Fermi-alapú GeForce-ok kellően erős ellenfélként viselkednek. A helyzet azonban ennél - sajnos - jóval bonyolultabb.
Árak és összegzés
A tesztünkben szereplő Gigabyte GV-N480D5-15I-B hazánkban jelenleg körülbelül bruttó 145-148000 ft-os áron kapható, míg egy referencia tervek szerint készült Radeon HD 5870 - akár a Gigabyte-tól - 105-110000 Ft-ba kerül. Ez közel 40000 Ft-os különbség, ami tudásra vagy teljesítményre átkonvertálva egyszerűen nem létezik a két vezérlő között. Mindkét gyártó fel tud mutatni saját technológiákat, szolgáltatásokat, tehát ezek nem lehetnek döntő tényezők, maradnak az egyéb sajátosságok. A melegedés, fogyasztás és zaj tekintetében egyértelműen a Radeon jelenti a nyerő választást, a GTX 480-at kevesen tudják majd elviselni azok közül, akik most vásárolnak először csúcskártyát.
Inkább a GTX 470-et ajánlanánk azoknak, akik feltétlenül megismerkednének a Fermi architektúrával. Ugyan itt sem lesz könnyű túllendülni az árakon, de legalább az egyéb tényezőkkel kevésbé kell foglalkozni. A Gigabyte 99000 Ft-ért árulja jelenleg saját GTX 470-es kártyáját, ami legfeljebb 10000 Ft-os előny egy HD 5870-hez képest. Erre a különbségre sokan már rábólintanának, de az elhamarkodott döntések helyett érdemes inkább megnézni, hogy a HD 5850 és 5830 Radeonok mennyibe is kerülnek pontosan. Előbbi referencia modelljeit 73-74000 Ft-ért lehet megvásárolni, utóbbi pedig alulról közelíti a 70000 Ft-os árszintet. Ismét egy tekintélyes árkülönbség - körülbelül 30000 Ft - a két nagy gyártó között, és a valóságban természetesen nem ad ennyivel nagyobb teljesítmény a GTX 470 a HD 5850/5830-hoz képest.
Az új GeForce kártyák tehát jók és erősek, de ilyen árak mellett mégis a Radeonokat érdemes választani. Ha valaki mégis egy például GTX 480 mellett tenné le a voksát, akkor bátran megveheti a Gigabyte kártyáját, ám nem árt tudni, hogy semmiféle plusz nem jár a gyártó logójával, a piacra került GTX 480-akat csak a dobozok és a matricák különböztetik meg egymástól. Hamarosan ez változni fog, de az már egy másik történet...
