Az elmúlt évtizedben szinte minden PC-s komponens kivételes teljesítménybeli fejlődésen ment keresztül. A processzorok mára 8 maggal az 5 GHz-es tartományt súrolják, a videokártyák elbírnak a bonyolult, számításigényesebb grafikus feladatokkal, mégpedig úgy, hogy eközben észveszejtő felbontásban és minőségben élvezhetjük a látványt. A memóriamodulok úgy teszik a dolgukat, mint a villám, és rendesen megrakhatók vele az alaplapok, amelyekbe egyre több funkciót integrálnak a gyártók. Miközben tehát szinte minden fejlődött, egy elem, egy nagyon fontos elem, a megfelelő tárhely helyben állva szemlélte a gyorsvonat módjára száguldó eseményeket.
Teljesítmény szempontjából a hagyományos merevlemezeken az sem segít, hogy a csatolófelületük gyanánt a SATA 6 Gbps szolgál. Miért mondjuk ezt? Persze számít, hogy milyen interfész kerül a HDD-re, de az azonos csatolófelületű, de eltérő pörgési sebességű meghajtók között kis teljesítménybeli különbség mutatkozik. A 10 ezer RPM-es meghajtó (kissé sarkított példa) nem feltétlenül jelent fejlődést a hagyományos 7200 RPM-es darabokkal szemben. A tárhely méretét tekintve azonban nem lehet panaszunk. A 2000-es évek óta a maximum 80 GB-ról 2011-re 4 TB-ra pumpálták fel a gyártók a kapacitást (legelőször a Seagate) úgy, hogy közben a tempót is sikerült tartani, sőt növelni is.
Már nem luxus
Az SSD meghajtók esete teljesen más. Aki kipróbált egyet, nem vágyik már HDD-re, pláne ha mostanában történt a dolog. Korábban az SSD-k ára olyan magas volt, hogy csak a 60 GB-os tárhelyű tartományban volt érdemes nézelődni. Az pedig nem sok mindenre elég. Szerencsére az elmúlt 12 hónapban több okból kifolyólag az árak olyan mértékben zuhantak, hogy a gigabájtonkénti ár először 300 forint alá esett, majd innen további csökkenésbe kezdett. Most ott tartunk, hogy általánosságban körülbelül 228 forintért juthatunk a NAND lapkák gigabájtjaihoz, de az sem ritka, hogy 150 forintért megkapjuk őket. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ebben az évben az SSD ára ilyen tetemeset zuhant?
Egy éve ezek a termékek még luxuscikknek számítottak. Aki megengedhette magának, az büszke is volt rá, hogy ilyen meghajtó dolgozik a számítógépében. Ehhez képest mára elengedhetetlen fejlesztési lehetőségként tekinthetünk rájuk, hiszen korántsem kell annyit rákölteni, mint egy felső-középkategóriás videokártyára. Az árak pedig nap nap után esnek. A PC World, úgy tűnik, eddig sose számolt még be olyan technológiáról, amely ilyen gyorsasággal kezdte volna meg a vágtát a felhasználók kegyeiért. Az IDG elemzői kimutatták, hogy az SSD-k árai az elmúlt évhez képest 48 százalékkal csökkentek. Szinte pontosan egy éve jelentek meg a SandForce SF2281 vezérlőchippel ellátott darabok, melyeket a gyártók felvérteztek a viszonylag frissnek számító SATA III interfésszel. Hozzájuk képest a hagyományos háttértárak egyértelműen rozsdás vasaknak tűntek, és az SSD-k végre elérték azt a árszintet, amit kezdeti megjelenésük idején kívántak a rajongók. A felhasználói élményt ezek a meghajtók olyan mértékben megemelték, hogy az emberek végre megérezhették a változás szelét. Aki szeret méricskélni, az a benchmark eredményekkel is alátámaszthatja ezt.
S hogy mekkora a zuhanás mértéke? Amikor a SATA 6 Gbps meghajtók megjelentek, egy 240 GB-os SSD majdnem 150 ezer forintba került. Most akár 46 ezer forint befektetésével hozzá lehet jutni ugyanahhoz a modellhez. Annyiért, amennyiért akkoriban egy 60 GB-os SSD-t sem lehetett beszerezni. A változás az IDG elemzőit nem érték váratlanul, hiszen egyes szakemberek 2012 őszére úgy becsülték, hogy a gigabájtonkénti ár 1 dollár alá fog csökkenni. Ennek a határnak az elérésével, az SSD-k mindenki számára elérhetővé váltak, és azt is jelentik, hogy sokkal nagyobb tárkapacitású modelleket vásárolhatunk.
A csökkenés oka
Az A-Data munkatársa, Alex Rüdinger augusztus elején úgy nyilatkozott, hogy az SSD-k árának 80 százalékáért a NAND Flash lapkák felelnek. Ezért sejthetjük, hogy a legjelentősebb mértékben ezeknek a lapkáknak az előállítási költsége befolyásolja az árakat. Az elmúlt évben a NAND lapkák csíkszélessége 32 nm-ről 28 nm-re csökkent, és onnantól kezdve a gyártási költségek havonta estek vissza. A kisebb csíkszélességnek köszönhetően kevesebb modulra van szükség, hogy ugyanazt a tárhelykapacitás elérjék, és eközben a lapkák ára is csökken. 2011 áprilisában az Intel és a Micron már bemutatta a 20 nm-es technológiával készült lapkáit, melyek egyetlen die-ja 128 GB adatot képes letárolni. Ez azt jelenti, hogy legalább nyolcszor hatékonyabb, mint azok a meghajtók, amiket manapság kaphatunk.
A gyártók szempontjából korábban kedvező volt, hogy jelentős árréssel dolgozhattak. A kezdeti időkben számos elemzőnek feltűnt, hogy indokolatlanul drágán kerülnek a felhasználókhoz az SSD meghajtók. A NAND lapkák előállítási költsége ugyanis már 2008-ra elérte a gigabájtonkénti 1 dolláros költséget. Majdnem teljes három évvel azelőtt, ami a felhasználókhoz kerülő SSD-kről csak most mondható el. Részben ez az oka annak, hogy a fogyasztók csak 2010 környékén kezdtek egyre többet beszélni a megoldásokról, és 2011 környékén indult be az SSD-k széles körű terjedése a felhasználói szektorban. A szélesebb adoptációnak köszönhetően árversenybe kerültek a gyártók, és ennek hatására elkezdtek leszorulni az árak. A piac eközben egyre csak bővült. A Gartner szerint például az SSD-piac mérete 2011-re megduplázódott: 2,4 milliárd dollárral nőtt, hogy 5,8 milliárd dolláron tetőzzön a pénzügyi év végére. Ezek a számok pedig a tájföldi áradások előtti tendenciákat mutatják. Azt az időszakot, amikor még nem okozott problémát semmi a HDD-ellátási láncban, és nem nőttek egekig az árak. Az árvíz következtében azonban hiánycikké vált a merevlemez, és ennek következtében megugrottak az összegek. Az SSD-gyártók eközben nem tétlenkedtek, a megüresedett piacot a saját termékeikkel igyekeztek feltölteni.
A legnagyobb SSD-beszállítóvá a Samsung avanzsált, annak ellenére, hogy koránt sincs olyan erős kereskedelmi képviselete, mint a többi nagy gyártónak. Akkor mégis hogy lehet ez? A cég szerver és OEM megállapodásainak köszönhetően a piac 19,1 százalékát vágta zsebre. Történetesen ez az a cég, amely például az Apple sikeres MacBook Air noteszgépébe szállítja a meghajtókat. Ahogy pedig az ultrabook szabvány egyre erősödik, a hordozható gépek szektorában is egyre többen választják majd az SSD-vel felszerelt modelleket. Ez tovább ösztönzi a versenyt.
Ráadásul a nagy gyártók idén februárban megelégelték a piacukra beugráló kis ellátókat, ezért a belépési korlátot kitolandó csökkentették áraikat. Hosszú távon ez azt eredményezi, hogy a kisebb résztvevőket vagy felemésztik a nagyobb gyártók, vagy összeroppantják őket.
Mi várható a jövőben?
Számunkra csak jó, hogy a nagy résztvevők egymásnak feszülve igyekeznek megszerezni pénzben mérhető szavazatainkat. Megéri hát SSD-t venni? A válasz, ha nem is „egyértelműen”, de egy határozott igen. Egyes becslések szerint további árcsökkenésre ugyanis egyelőre nem számíthatunk. Az átlagfelhasználónak innentől kezdve nem kell sokáig gondolkoznia, hogy SSD-t válasszon, vagy maradjon inkább a HDD-nél.
OCZ Vertex 4 128 GB – a leggyorsabb
Az OCZ Vertex 4 felhasználók számára leginkább elérhető darabjáról - a 128 GB-os modellről - a megjelenése után és az első teszteket olvasva úgy vélték, hogy nem lesz képes felvenni a versenyt a konkurens cégek hasonló kapacitású termékeivel szemben. Akkoriban a firmware miatt ez nem is volt megcáfolható. Azóta azonban eltelt jó pár hónap, és a frissítés a nagy testvérek után erre a modellre is megérkezett.
De még mielőtt kitérnénk arra, hogy mire számíthatunk, érdemes pár szót ejteni arról is, hogy mi található a burkolat alatt. A meghajtó Everest 2 platformján egy Marvell vezérlő dolgozik, melyet az OCZ saját firmware-rel látott el. Ezt hívja a cég Indilinx vezérlőnek. E mellé jár 16 darab, egyenként 8 GB-os, 64 Gbites, 3k-s szinkron NAND modul, valamint gyorsítótár gyanánt 1 GB DRAM.
A frissítés előtti és a frissítés utáni szekvenciális olvasás és írás közötti változás tetemes, hiszen mindkét esetben majdnem 90 MB/s-mal javult a meghajtó teljesítménye. ISO, Program és Játék mozgatása esetén a legnagyobb fejlődést a Program könyvelheti el, hiszen a frissítés előtti állapotokhoz képest közel 4 másodperccel javult az SSD teljesítménye. A többi esetben közel azonos kép tárul elénk. Az 1.4 frissítéssel megtoldva a Vertex 4 olyan eredményeket produkál, melyeket a gyorsabb, 256 GB-os szektorban láthatunk. Azonban nem minden fenékig tejfel. A firmware frissítéssel olyan furcsaságok jelentkeztek, mint hogy a meghajtó addig dolgozik teljesítmény módban, amíg rendelkezik a tárhely 50 százaléka felett. Ez alatt a meghajtó, mondjuk azt, hogy tárhely módba vált. Az átlagsebesség ezt persze palástolja, de akkor is érdekes a jelenség. Arra, hogy érdemes-e végül is 1.4-re frissíteni, azt mondanánk, hogy csak a kísérletező kedvűeknek, hiszen már megérkezett az 1.5 is, mellyel az 1.4-hez képest közel 2 százalékos teljesítménynövekedés érhető el, de valós használat mellett írásmódban nem feltétlenül lesz gyorsabb a Vertex 4.
Forgalmazó: OCZ Technology
Ár: 38 000 Ft
Web: ocztechnology.com
Teljesítmény: 5
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 4
Intel 330 Series 120 GB – PC World ajánlata
Megjelenése idején az 520 sorozat kis testvéreként számon tartott meghajtó az egyik legkedvezőbb árú SSD címéért is indulhatott volna. Vezérlő szempontjából nincs különbség a nagy testvér és tesztünk alanya között, hiszen SandForece SF-2281 processzor tevékenykedik mindkét meghajtón. Az árkülönbség egyik forrása, hogy a 330 esetében a cég 3000 írási ciklusra hitelesített, 25 nm-es MLC lapkákat alkalmazott, míg az 520-nál 5k-s NAND-ok teljesítenek szolgálatot. Ettől függetlenül a modelleknek elméletileg közel azonos sebességgel kellene dolgozniuk.
Nos, ez koránt sincs így, de érezhető a meghajtók közötti kapcsolat. Tömöríthető adatok esetén a 330 Series szekvenciális olvasásnál 491 MB/s-ot, írásnál 475 MB/s-ot produkál. Ez a szinkronmemóriáktól elvárt teljesítmény. A nem tömöríthető szekvenciális olvasási teszt alatt 461 MB/s eredménnyel zárt, de írásnál már csak 160 MB/s körül mozgott a tempó, ami közel áll a normához. Az ISO állomány másolásának tesztjével 3 másodperc alatt végzett a meghajtó, ami nem rossz eredmény. A programok és a játékok mozgatása kissé lassabban ment, ám ettől sem hullhat ki az átlag felhasználók haja.
Az Intel 330 Series 120 GB teljesítmény szempontjából nagy testvére nyomdokaiban lépdel, de ár/érték arányban erősebb szintet képvisel, hiszen közel 9000 forinttal kedvezőbb áron szerezhető be. Az átlag felhasználó szinte semmilyen teljesítménybeli különbséget nem érzékelhet a kettő között, ezért nyugodtan választhatja a kisebb modellt, mellyel így is meg lesz elégedve. A komolyabb felhasználóknak azonban továbbra is az Intel 520-at javasoljuk, mely a random nem tömöríthető adatok esetében is átlagon felül teljesít.
Forgalmazó: Expert Zrt.
Ár: 28 000 Ft
Web: intel.com
Teljesítmény: 4
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 4,5
Crucial M4 128 GB
A jó SSD-teljesítményt a felhasználók többsége mára a SandForce vezérlőkhöz kötötte. Habár némi igazság lehet ezen elgondolásban, ha az Intel is elkezdte alkalmazni azokat, de a többi megoldást sem szabad azért leírni. A Crucial M4 128 GB esetében egy Marvell 9174 teljesít szolgálatot, mely 16 db 25 nm-es szinkron NAND lapkáért felel.
A random tesztek során az M4 szekvenciális olvasási sebessége megfelelő volt, és az írási tempó jobban megközelítette a normát, mint ahogy azt az Intel 330 series SSD tette. Az alacsony 4K random írás meglepően jól alakul, hiszen 105 MB/s-mal a legtöbb konkurensét kenterbe veri a meghajtó. Adatmásolásnál azonban nem sok minden ad örömre okot. Az ISO 5,5, a Program 8,4, a Játék 7,6 másodperc alatt szalad át az AS SSD benchmark programjának mérései alapján. Magukban az eredmények nem rosszak, más termékek szemszögéből azért mégsem neveznénk őrjítőnek azokat. A tömöríthető adatokról eddig nem esett szó. A szekvenciális írás tesztnél 205 MB/s az M4 teljesítménye, ami a SandForce-os modellekhez képest igencsak halovány.
A Crucial M4 128 GB-os modellje megmutatta, milyennek is kell lennie egy jobb minőségű SSD meghajtónak. Annak fényében, hogy mire képes az összes többi 128 GB-os meghajtó a szintetikus írásteszteknél, talán meglepő, hogy az M4 sokkal jobban szerepel a specifikációjánál. Olykor saját nagy testvérét is megszégyeníti, ami azért is furcsa, mert az a 256 GB-os meghajtó nagyobb szekvenciális és olvasási sebességgel bír. Bár igaz, hogy a low 4k random eredménye közel 7 MB/s-mal lassabb a 128-as modellnél. Mindent egybevéve, aki ezt az SSD-t választja, az biztos lehet benne, hogy legalább olyan tartós megoldást kap, mint amit az Intel 520 szériája tud nyújtani.
Forgalmazó: Expert Zrt.
Ár: 29 900 Ft
Web: crucial.com
Teljesítmény: 4
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 4
Corsair Force 3 120 GB
Tesztünk alanya a Corsair Force GT 120 GB is lehetett volna, hiszen csak 5 ezer forint választja el egymástól a két terméket a boltokban. Hardveres szempontból eközben szinte ugyanaz a két modell, hiszen mindkettő SATA 6 Gbps csatolófelülettel és SandForce SF-2281 vezérlővel rendelkezik. Felmerülhet a kérdés, akkor mégis mi okozza, hogy az egyik drágább, mint a másik. Nos, korántsem mindegy, milyen NAND lapka kerül a fedélzetre. A Force 3 aszinkron NAND, míg a GT szinkron NAND memóriát használ. Ez annyit tesz, hogy a szinkron memóriával felszerelt GT-nek a legtöbb esetben sokkal gyorsabbnak kell lennie, mint a Force 3-nak.
A specifikációs lapot szemlélve azonban nagyon furcsán érezhetjük magunkat, hiszen szinte minden identikus. Ugyanannyi IOPS, szinte teljesen megegyező írási és olvasási sebességek. Ennek az az oka, hogy tömöríthető adatokkal tesztelve közel azonos képet mutatnak a meghajtók. Ám akkor, ha random nem tömöríthető adatokkal bombázzuk őket, kimutatják a méregfogukat a SSD-k. Az olcsóbb aszinkron NAND MLC lapkákkal szerelt Force 3 a szekvenciális olvasásnál még fele olyan gyors sincs, mint GT testvére. Míg előbbi másodpercenként csak 210 MB/s körül serénykedik, addig utóbbi ugyanezt a feladatot 510 MB/s körül abszolválja.
Valós használati körülmények között a GT egy normál méretű ISO-t 5 másodperc alatt másol, a Force ezzel 8-9 másodperc alatt végez. Ez a különbség a programok és a játékok betöltése alatt is jelentkezik. Általános használatra ezért a Force 3-at ajánlanánk, de aki rendszeresen dolgozik nagy nem tömöríthető adatokkal, annak érdemesebb beruháznia a gyorsabb Force GT-re.
Forgalmazó: Expert Zrt.
Ár: 25 000 Ft
Web: corsair.com/en
Teljesítmény: 3,5
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 3,5
Verbatim SATA III SSD 120 GB
A Verbatimet sokan a számítógépes perifériák és a CD/DVD-k szegmenséből ismerik. Egy jó ideje azonban már jelen vannak az SSD-piacon is. A teszt alá került modelljük azért passzol körképünkbe, mert kapacitásban a szükséges szinttel rendelkezik, azonban bizonyos tekintetben kilóg a sorból. Ez pedig nem más, mint a modell ára, ami 60 000 körül mozog. Más gyártók esetében ilyen áron közel dupla ekkora tárhelyet kapunk. Így a kérdés már csak az: vajon mi indokolja ezt a magas árat? Ha egyáltalán van rá indok.
Odabent 16 aszinkron memórialapka és egy SandForce SF-2281 kapott helyet. Az asszinkron memóriák általában olcsóbbak, mint szinkron társaik. Ebből persze még nem következik, hogy az ezzel szerelt megoldások gyengébben szerepelnének, de tény hogy a nem tömöríthető adatoknál gondban vannak, ami az erre vonatkozó tesztekből hamar ki is derül. Szekvenciális olvasásnál 211 MB/s, szekvenciális írásnál 103 MB/s a meghajtó teljesítménye. Ezek láttán nem mondhatjuk, hogy túlságosan gyors megoldás lenne. Ezt támasztja alá az ASS másolástesztje is, amely vizsgálat alatt az ISO 10, a Program 17, a Játék képfájl pedig 13 másodperc alatt került át. Ezek az átlag felhasználó számára még így sem vészes értékek, azonban a meghajtó árcédulájára pillantva egyből nem lesznek szimpatikusak a számok.
Amennyiben a cég képes volna leszorítani termékének árát, akkor a felhasználók többségének nem okozna problémát a valós életben tapasztalható egy-két másodperces késlekedés. Jelen esetben sajnos nem mondhatjuk, hogy jó vásár lenne ez az egyébként megbízható, de lassúcska SSD. Egy firmware-frissítés után azért érdemes lenne még egyszer megnézni.
Forgalmazó: Ramiris Europe Kft.
Ár: 25 000 Ft
Web: verbatim.hu
Teljesítmény: 3,5
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 3,5
Samsung 830 Series 128 GB – PC World tesztgyőztes
A Samsung SSD-jével kapcsolatban első körben érdemes tudni, hogy a gyártó mindent saját maga tervezett és valósított meg. A szükséges anyagokat nyilván beszerezték valahonnan, és a csavarok legyártásával sem ők bíbelődtek, azonban a lényeges komponensek esetében semmilyen kiajánlás nem történt. Ez azt jelenti, hogy a NAND-tól elkezdve a vezérlőn keresztül a firmware-ig mindennek a cég keze munkáját dicséri. A nagy nevek közül azért ezt senki nem mondhatja el magáról.
A mindössze 7 milliméter vastag meghajtó házát felnyitva (otthon ne tegyék meg, törik!) elénk tárul a Samsung 3 magos ARM vezérlője, ami a korábbi verzióhoz képest azért gazdagodott még egy maggal, hogy a véletlenszerű írási és olvasási feladatokban is jól muzsikáljon a meghajtó. A vezérlő chipen találjuk a 256 MB-os Samsung DDR2 DRAM-ot, mely gyorsítótár feladatot tölt be. Máshol már megszokhattuk, hogy 16 memóriamodullal érik el a gyártók a 120 vagy 128 GB-os kapacitást, itt azonban más a helyzet. A Samsung mindössze négy darab 32 GB-os, 27 nm-es toggle NAND modult vet be a cél érdekében.
A nem tömöríthető állományok random tesztje során a szekvenciális olvasási sebességgel nincs probléma, hiszen 497 MB/s körül teljesít a 830-as. Írásnál az érték megcsappan, mindössze 305 MB/s lesz, ami majdnem olyan jó érték, mint a SandForce vezérlős Intel 520-é.
Ebből kifolyólag elmondható, hogy a Samsung saját megoldása jó sebességgel és teljesítménnyel bír, szoftveres támogatottságába egyáltalán nem lehet belekötni, mindent megkap a felhasználó. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy az Apple, a Dell és a Lenovo miért ennek a cégnek az ajánlatát fogadta el. Általános használat során a különbségek, az egy-két másodperces előny nem fog megmutatkozni, de aki gyors SSD-t kíván magának kellemes támogatottsággal, az próbálja ki a 830-ast.
Forgalmazó: Samsung Magyarország
Ár: 33 000 Ft
Web: samsung.com
Teljesítmény: 4,5
Szolgáltatás: 5
Ár/érték: 4,5
