A PC tuningot, mint valami földönkívüli varázslatot tartják számon sokan még ma is, pedig a macerás, sok-sok türelmet, utána olvasást és kísérletezgetést igénylő tuning már nem is igazán létezik – vagyis létezik, de inkább, mint sport. Az átlagos tuning a mai hardvereknél sokkal inkább arról szól, hogy egy-egy menüpontot aktiválunk a BIOS-ban, esetleg Windows alatt, grafikus felületen tekergetünk gombokat, húzogatunk csúszkákat. Legalábbis a gyártók ezt sugallják. Nézzük, miért nem is olyan egyszerű a tuningolás a valóságban.
Gyenge hardveren nincs tuning
A tuning sokaknak hamis ígéret, hogy gyenge és olcsó hardverük majd sokkal gyorsabb lesz. Nos, ehhez nagyon sok mindennek teljesülnie kell, hogy igaz legyen. Már vásárlás előtt alaposan utána kell nézni, hogy a kiszemelt komponens kifejezetten tuningbarát legyen. Ehhez a tesztek, fórumok átböngészése szükséges és sokszor az sem mindegy, mikori gyártmány (melyik revízió) az adott termék, amit mi éppen meg tudunk vásárolni.Tegyük fel, CPU-t szeretnénk tuningolni. Ez jó ötlet, a gyorsabb processzor minden feladatot felgyorsít, de manapság egyre kevesebb CPU-t lehet látványosan magasabb órajelen járatni. A legjobb, ha „k” jelzésű modellt választunk, vagy például a kifejezetten olcsó tuningosoknak tervezett Intel Pentium G3258-at. Ez egy duplamagos CPU, amelynek a szorzóját nem rögzítették, így stabilan üzemeltethető 4,3-4,5 GHz-en. Ez látványosan gyorsítja gépünket, de ahhoz, hogy mindez stabil is legyen, a kiegészítő komponenseknek is bírniuk kell a megterhelést.
A kulcskomponensek
A CPU tuningolásának első lépése a megfelelő processzor kiválasztása. Ha ezzel megvagyunk, megfelelő alaplapot is választanunk kell. Itt megerősített VRM áramkörre van szükség és a BIOS-ban is szükséges minden olyan opció, amelyek a tuningot támogatják. Noha kb. minden BIOS-ban van tuning szekció, azért az olcsóbb alaplapoknál jó néhány finombeállítás lemarad, amelyekre a stabilitás miatt szükség lehet. Egy tuningra is jól használható alaplap akár 10-15 ezer forinttal is drágább lehet, mint egy átlagos modell.
A CPU és alaplap páros után következhet a hűtés (tegyük fel, hogy memóriát nem tuningolunk). A gyári hűtőt azonnal felejtsük is el, helyette inkább a nagyméretű toronyhűtők kínálatában nézzünk szét. A Cooler Master Hyper 212 EVO már jó indulás, de ennél is feljebb mehetünk, ha komolyabb tuningot tervezünk. Ha csak minimális tuningra készülünk, a 3-6 ezer forintos Arctic hűtők is jó szolgálatot fognak tenni és a zajszinttel sem lesz gondunk. A CPU-hűtő mellett a ház tökéletes szellőzését is biztosítani kell. Ha nincsen házhűtő ventilátorunk, ez újabb 2-5 ezer forintos kiadás.
A tápegységen sem spórolhatunk, ha stabil tuningot szeretnénk. Már egy átlagos tuningnak is 500 wattos modellel fussunk neki, és itt is érdemes a 80 Plus modellek közül választani.
Kísérletezés
Ha a hardver adott, a tuningolás már csak türelem és szerencse kérdése. Előbb beállítjuk a magasabb órajelet, aztán jöhet a stabilitásteszt. Ha fagy a gép, emelhetjük a feszültséget vagy javíthatunk a hűtésen, esetleg mindkettő. Ha még mindig fagy, még ott vannak a finombeállítások, UnCore és PCH feszültségnövelés, DRAM-finomhangolás stb. Ha ez sem megy, csökkentenünk kell az órajelet és újrakezdeni a tesztelést. Ha stabil a gép, jöhet a stresszteszt mondjuk 24 órán keresztül – itt dől el, hogy tényleg stabil-e a tuningolt gépünk.
Sok mindenre kell ügyelni, és nem is biztos, hogy a várva várt sikert elérjük. Nem elriasztani akarunk titeket a tuningtól, inkább felhívni a figyelmeteket arra, hogy ha tuningra készültök, ne essetek neki gondolkodás nélkül: gondoljátok át és válogassátok meg a komponenseket, hogy elkerüljétek a kudarcot.
