Michio Kaku elméleti fizikus szerint ilyen léptékű fejlődés mellett Moore-törvényének körülbelül 10 éve van hátra, mielőtt a tranzisztorok zsugorodását megállítja a termodinamika és kvantumfizika törvényei által állított korlátok. A Moore-törvényén bukásának idejét pontosan nem lehet megbecsülni, de az odavezető út telis-tele van jelekkel.
Az AMD fő termék mérnöke, John Gustafson úgy véli az AMD 28 nanométeres chipekről 20 nanométeres szilíciumra történő váltásának nehézsége elég jól mutatják, hogy megkezdődött a törvény hanyatlása. A tranzisztorok számának növekedése lelassulni látszik. A 28-ról 20 nanométeres technológiára váltás az AMD számára sokkal időigényesebb, folyamat mint ahogy azt tervezték, illetve ahogy azt Moore megjósolta. Amennyiben a gyártási méret nem csökken, akkor az integrált áramkörökön található tranzisztorok száma sem duplázódhat meg 18 hónaponként.
Moore-törvényét már többször temették és a bukásával kapcsolatos jóslatok legalább olyan öregek mint maga a megfigyelésen alapuló törvény. 2011-ben Kaku, A jövő fizikája című művében azt jósolta, hogy a Moore-törvény bukásakor a Szilícium Völgy egy rozsdás övezetté változik, amennyiben a szilíciumot nem képesek helyettesítő technológiával leváltani.
Moore-törvénye azonban nem csak technológiai jelentőséggel bír. Miután a törvény egyre szélesebb körben vált ismertté, célként jelent meg a félvezetőgyártók számára. A 18 hónap ciklusidejű növekedés elérése és a versenytársak felülmúlása érdekében pedig hatalmas összegeket költöttek kutatásfejlesztésre. Ezért azt mondhatjuk, hogy a törvény önbeteljesítő jóslattá vált.
Gustafson szintén ezt az oldalát domborítja ki a törvénynek. Hangsúlyozza, hogy az eredeti állítás a gazdaságosabban gyártható tranzisztorok megduplázódását jósolta. A Moore-törvény legalább annyira vonatkozott a tranzisztorok árhatékonyságára, mint ahogy a chipek teljesítményének növekedésére. Az AMD borús jövőképének születését a cég nehézségei is elősegíthetik.
Az Intelnél vélhetőleg még nem látják a törvény végét. Jelenleg a cég 22 nanométeres csíkszélességen készült processzorokat gyárt és 2014-ben a 14 nanométeres variánsok érkezése is várható. Az Intel ütemtervében 2016 egy újabb fordulópontot jelent. Ekkor szeretnék 10 nanométeresre zsugorítani a gyártási technológiát.
Hiába az Intel lendületes fejlesztése, a processzorok már elkezdtek a Moore-törvény után kullogni. Igaz a chipek gyártási technológiája folyamatosan kisebb lesz, de az előző generációkhoz képest nem tapasztalhatunk olyan kiugró teljesítménynövekedést mint az elmúlt évtizedben. A kisebb processzorok manapság fejlettebb grafikus oldalról és hatékonyabb energiagazdálkodásról szólnak.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Kaku-nak igaza van. A törvény hamarosan megbukik. De mi lesz utána a számítástechnika területén? Kaku előállt pár érdekes elképzeléssel. Véleménye szerint biztató irányt jelenthet a molekuláris tranzisztorok fejlesztése, illetve a későbbi években a kvantumszámítógépek megjelenése. Addig pedig az Intel és az AMD tovább zsugorítja a tranzisztorokat, hogy az utolsó csepp energiát és a legtöbb teljesítményt nyerjék ki a szilíciumra épülő technológiából.
