Az Apple M1 chipjeinek novemberi bemutatója egyben a 2006 óta tartó Apple-Intel partnerség végét is jelezte, a cupertinóiak ugyanis eltökéltek abban, hogy fokozatosan minden Macet és MacBookot saját fejlesztésű, ARM-alapú processzorokkal lássanak el. Egy darabig maradnak ugyan az inteles változatok a kínálatban, de néhány éven belül megtörténhet a teljes átállás.
A váltás már csak azért is fájhatott az Intelnek, mert az Apple technológiáját általában véve pozitívan fogadta a szaksajtó, több helyen is látványos előnyről számolva be a teljesítmény és az energiahatékonyság terén a korábbi Macekhez képest.
Nem csoda hát, hogy az Intel újdonsült vezére, a WMWare éléről átigazolt Pat Gelsinger néhány hete már az almás cég skalpját követelve szólította csatába a vállalat dolgozóit. Az offenzívára végül nem is kellett sokat várni, az Intel ugyanis a napokban közzétett egy saját méréseken alapuló prezentációt, ami azt hivatott bizonyítani, hogy a valóságban inkább az ő processzoraiknak áll a zászló az M1-gyel szemben.
Ebben az Intel azt állítja, hogy a 11. generációs Tiger Lake i7-1185G7 16 GB memóriával akár 30%-kal jobb teljesítményt nyújthat bizonyos, Google Chrome-ban és Microsoft Office 365-ben végzett feladatok során (pl. fotók feljavítása, PowerPointból PDF-exportálás).
Ezen kívül példaként hozzák még az Adobe Premiere Prót, a Photoshopot és a Lightroom Classicot is, ahol szintén találtak olyan műveleteket, amikben a saját megoldásuk kerekedik felül (pl. Auto Reframe, Content Aware Fill).
A tesztből a játékokat sem hagyták ki, több cross-platform címnél (pl. Shadow of the Tomb Raider, Hitman) is magasabb átlagos FPS értéket mértek, ráadásként pedig beszúrtak egy sor tételt, melyek egyike sem fut az M1-es Maceken.
Az Intel nagy hangsúlyt fektetett az üzemidővel kapcsolatos tapasztalatokra is. Méréseikben arra jutottak, hogy az M1-gyel szerelt MacBook Air Netflix és böngészés mellett a cupertinóiak által megadott 15-18 óra helyett csak 10 óra 12 percet bírt, ami csupán hat perccel maradt el az ellenpéldaként hozott Acer Swift 5 10 óra 6 perces menetelésétől.
A kékek anyaga a nyers számok mellett rámutat néhány tagadhatatlan előnyre is, ami az Intel-alapú gépekbben rejlik. Ilyen például, hogy a MacBook Pro maximum csak egy külső monitort támogat, valamint az, hogy a i7-tel szerelt laptokoknál számos gyártó változatos modellje versenyez a kegyeinkért.
A prezentációval szemben több oldalon is kritikaként fogalmazták meg, hogy okosan válogatva olyan feladatokra koncentrál, amikben az Intel technológiája kiemelkedhet, de olyan megállapításokkal is találkozni, melyek szerint nem jelennek meg elég hangsúlyosan a független mérőprogramok: az Office 365-ös értékek például a cég saját tesztjén alapulnak.
Akárhogy is legyen, annyi bizonyos, hogy az Intel a kommunikáció szintjén nyakig beleállt a harcba, de a jövőben még ádázabb küzdelmet kell majd folytatniuk, ha vissza akarják nyerni a cég egykori tekintélyét, melynek megtépázásáért az AMD is mindent elkövet.
