Az Intel hosszú utat tett meg a kezdetek óta, de arra mindig ügyelt, hogy amelyik piacon sikeres, ott meg is őrizze vezető pozícióját. A legfontosabb alkotóelemek a chipgyártás és az x86-os architektúra, amely még a mobiltelefonok és egyéb célprocesszorok növekvő dominanciája ellenében is őrzi vezető pozícióját. Ez azonban nem feltétlenül igaz minden felhasználási területre.
Mobiltelefonok
A legjobb példa erre a mobilok világa, amely alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat, és ma már elképzelhetetlen lenne okostelefonok, mobil eszközök nélkül a világ. Ide azonban hiába próbált meg nagy erőkkel betörni az Intel, az ARM-architektúra abszolút domináns. A chipgyártónak beletelt pár évébe, de mára belátta, hogy nem éri meg a kiélezett piacon a darabonként csak minimális nyereséget hozó mobil chipek harcába beszállnia, ezért le is állt az ultra-alacsony fogyasztású, mobiltelefonokba gyártott központi egységek nagy erejű fejlesztésével.
Asztali számítógépek
Az átlagos asztali gépek nem fogynak jól, ezt megmutatják az eladási adatok és bár a gamer PC-k piaca egyre erősödik és a bevételek is dinamikusan nőnek, az Intel által uralt asztali processzoroktól nem igénylik az átlagfelhasználók a nagyobb nyers erőt. A sokmagos felépítést csak professzionális szoftverek használják ki, de erre is van piacvezető megoldása a cégnek (Broadwell-E). Ez a platform abszolút mentes konkurenciától és ugyan magas ára miatt nem mondható, hogy tömegesen vásárolnák a felhasználók, azért fontos megjegyezni, hogy az alaplapokon, processzorokon szép haszon van.
Ugyanakkor nem érdemes temetni az asztali gépek világát, még nagyon sokáig velünk lesznek, ha pedig végre elterjednek az újabb API-k, amelyek hatékonyabban elosztják a terhelést, a párhuzamosítás is új értelmet nyer. Ezt a fordulópontot az Intel 2018-ra várja, ekkor jelennek meg ugyanis az elérhető árú PC-kbe szánt hatmagos CPU-k.
Mobil PC-k
A mobil gépek világában sokféle készüléktípus, dizájn és igény van, de bármelyikről is legyen szó, az Intelé a vezető pozíció, amihez ragaszkodik is, ezért ebben a szegmensben fejleszt a legnagyobb erőkkel. A cél a még nagyobb integráltság és az alacsonyabb fogyasztás. Sokan persze igazán örülnének, ha az integrált grafikus vezérlő is jelentősen erősödne - noha itt évente kapunk (a marketingszámok szerint) 20-40%-os gyorsulást, gamernek azért még nem nevezhetők az iGPU-k.
És ahonnan a pénz jön
A pénz nem máshonnan, mint a szerverek világából érkezik - de mit érkezik, ömlik! Mindenki nyomkodja okostelefonját, használja bankkártyáját, bejelentkezik az Ügyfélkapu rendszerébe vagy csak egyszerűen megnéz egy videót a Youtube-on. Ehhez pedig szerver kell, méghozzá egyre több és egyre nagyobb számítási igényű. A szolgáltatók pedig veszik a szervereket számolatlanul, főleg akkor, ha az új szerver fogyasztása még kisebb, így az üzemeltetési költség is csökkenthető. És még csak az elején vagyunk mindennek.
Az IoT, az okoseszközök, az okos otthonok mind-mind szolgáltatásokat használnak a felhőben, amihez még több tárhely és számítási teljesítmény kell a szerverek oldalán. Ezen a területen vezető az Intel, bár sokan próbálnak betörni és megvetni lábukat. Itt azonban nem az a stratégia, hogy próbálkoznak, majd feladják vagy összébb húzódnak: az Intel 10 körömmel védi a szerverek világát. Erre jó példa az új Xeon Phi is, amely az ígéretes NVIDIA Tesla GPGPU eszközei ellen indul. A lényeg a masszív párhuzamosítás és egyszerű fürtözés, bővítés, ráadásul az Intelnek egy fontos fegyver is a kezében van: a Phi ugyanis bootolható és x86-os.
