A PC mindenre képes, vagyis van amire nem, de azt megoldjuk emulátorral, hackkel, trükkel, cheattel stb. Szóval bármire alkalmas, de az már nagyon nem mindegy, hogy milyen felhasználásra mekkora PC-t választunk. Ugyebár háromféle kimenetel lehet: vegyük előre az ideális választást, amikor a megfelelő formátumra szavazunk. A másik kettő rossz választás: vagy feleslegesen óriási gépet választunk olyan feladatra, amelyet egy miniatűr gép is kiválóan elvégezne, vagy túltoljuk a miniatürizálást és a soron következő gépfejlesztésnél verjük a fejünket a falba.
HTPC, otthoni alapgép
A PC-k már régen beköltöztek a nappalikba, de nem óriási méretű, bézsszínű gépházba csomagolva. A PC-k rugalmassága ezen a látszólag célterületnek számító helyen is hamar megmutatkoztak. Aki például 5-6 éve nem médialejátszót vásárolt, hanem egy kis számítógépet állított be tévéje mellé, most nem aggódik amiatt, hogy például a Google megváltoztatta a Youtube streameket, vagy, hogy egy-egy új szolgáltatás csak böngészőből érhető el, nincsen rá az adott eszközre dedikált applikáció. Ha ügyesen választott, még az sem lehet probléma, ha 4K-ra vált, mivel a PC-k már egy ideje támogatják ezt a felbontást akár integrált grafikus vezérlővel is.
A HTPC-nek ugyanakkor kicsinek és csendesnek kell lennie. Speciális és igen drága házakban még egy micro ATX alaplapra épített, low profile is jól tud kinézni, de jobban járunk egy integrált CPU-s, mini-ITX géppel, vagy még inkább egy NUC-alapú, 10×10×3-5 cm-es mini PC-vel. Ezekben ugyanúgy elfér az akár 2 TB-os HDD, a sok memória, szépen fut a Windows és multimédiánál is minden szépen, akadás mentesen lejátszható. Emellett akár Linux, akár Windows OS alatt megkapjuk az összes ismert szolgáltatást, sőt, még egyszerűbb játékokat is játszhatunk tévénk előtt ülve.
Jó alternatíva itt a Raspberry Pi/2, amely még kisebb, még kevesebbet fogyaszt és még olcsóbb, mindezek ellenére szépen fut rajta Linux és már Windows 10 Preview is.
Munka és játék egy gépben
Az ideális asztali konfigurációméret már jó ideje a micro ATX. Ez az a méret, amely kényelmesen elfér asztalon vagy asztal alatt, nem kell hozzá hatalmas helyet felszabadítani, a rengetegféle dizájn közül mindenki megtalálja a számára megfelelőt, ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy valami nem fér el a házban. A micro ATX házakba normál méretű torony CPU-hűtő, hosszú videokártya és akár 6-10 HDD/SSD is kényelmesen elfér, sőt, sok modellbe akár 240 mm-es radiátorral szerelt vízhűtés is. Amennyiben valamit bővítenénk, szintén nem lesz gond, a mATX alaplapokon elegendő hely van több kártyahelynek, sok-sok SATA/M.2/SATA Express csatlakozónak, akár 4 DIMM foglalatnak és prémium vezérlőknek. Aki most állít össze új konfigurációt, nyugodtan választhatja ezt a formátumot, amelynél kifejezetten vonzó, hogy a normál ATX-nél is egy leheletnyit előnyösebb az ára.
Egy alap, végtelen fejlesztés
Na persze nagy hiba lenne temetni az ATX-et, még mindig ez a fő formátum, ahol mindenből a maximálisat kapjuk. Az ATX lapok ugyanakkor különösen akkor számítanak befutónak, ha igazán komoly, felsőkategóriás gépet építünk. Ekkora méretnél már nem akadály az akár 8 DIMM foglalat, a Quad SLI/CFX, a házakba pedig belefér a legnagyobb torony CPU-hűtő, a hosszú VGA és a megszámlálhatatlanul sok adattároló. Arra érdemes odafigyelni, hogy az ATX házaknál is egyre nagyobb divat az ODD-less kivitel, vagyis az 5,25 colos helyet egyre több modellnél lehagyják. Ezzel méretben előnyös csökkenést érnek el a házaknál, illetve így előre akár 360 mm-es radiátort is beszerelhetünk. Ha mégis 5,25 colos helyet kínáló házat választunk, érdemes a kiegészítő előlapi paneleket is megnézni – sok-sok, nagyon hasznos megoldást találhatunk nem is olyan drágán.