A GeForce indulása nem volt zökkenőmentes, ahogy voltak hullámvölgyek és buktatók is szép számmal, de mi most nem ezeket néztük meg a GPU-történelemkönyvben, hanem a kiemelkedő megoldásokat és azt a trendet, ami közelebb visz minket a következő mérföldkövekig: ez a VR és a 4K gaming.
Nem mindent kapkodnak el
A 2010-ben megjelent GF100-as Nvidia chip a GeForce GTX 480-on debütált és igen sikeres lett - a felhasználók imádták az 500 dolláros kártyát, mert minden játékot szuper sebességgel futtatott. Ehhez a 40 nm-es chipben 480 shader processzort alkalmaztak (CUDA mag), 60 textúrázóval és 48 RoP egységgel. A memória már akkor is több volt 1 GB-nál (1,5 GB), és arra is odafigyeltek, hogy a 200 GB/s körüli sávszélesség meglegyen.
Aztán jött a frissítés GTX 580 néven, majd egy 28 nm-es gyártástechnológiai váltás után a teljesen új GK104. Itt robbanásszerűen megugrott a CUDA magok száma 1536-ra, a textúrázók is megduplázódtak, de érdekes módon a RoP-ból kevesebbet kaptunk és a memóriasávszélesség is megmaradt. A 28 nm-es csíkszélességnek hála a GTX 580 óriási fogyasztása szelidült, a chip is kisebb lett (294 mm2 az 520 mm2 helyett).
Szintén a Kepler GPU-ra épült a GTX 780, amelynek GTX 780 Ti változata híresült el igazán. A csúcskártya drága volt 2013 végén, de cserébe óriási is volt. A 7 milliárd tranzisztorból 2880 CUDA mag jött ki, hihetetlenül sok, 240 textúrázó modullal, továbbá volt a kártyán 3 GB RAM is, amely 330 GB/s feletti sávszélességen dolgozott.
Ekkor már mindenki a gyártástechnológia váltására várt, miután a GK110-es GPU óriási méretű volt és fogyasztott is rendesen. Ez azonban elmaradt, a TSMC nem volt képes időben stabilizálni a 28 nm alatti technológiát, és miután a hibaszázalék túl nagy volt, a következő, Maxwell-széria maradt 28 nm-en.
A hős Maxwell
Az elsőként a GTX 750 Ti-n megjelent Maxwell fordulatot hozott a GPU-k világában: a nyers erőfitogtatás helyett az Nvidia a hatékonyságra és alacsony fogyasztásra helyezte a hangsúlyt. Ez szépen meg is ágyazott a Maxwell 2.0-nak, amely a GM204-es GPU-val érkezett meg 2014 végén. A GTX 980-as kártyát senkinek nem kell bemutatni: a mai napig kapható és nincs olyan játék, ami full HD-ben megfektetné, sőt, talán még WQHD-ban sem. A chip nem óriási, az 5,2 milliárd tranzisztor 2048 CUDA magra elegendő, amelyhez 4 GB VRAM kapcsolódik közepes, 224 GB/s sávszélességgel. A kártya hatalmas sikert aratott, aminél talán csak a mobil változatot kedvelik jobban a játékosok.
Sajnos tavaly sem sikerült a gyártástechnológiai váltás, így maradt a nyers erő, vagyis a GTX 980 Ti-ben növelték a CUDA magok, a textúrázók és a RoP egységek számát, valamint még több és gyorsabb memória-alrendszert pakoltak a kártyára. A GTX 980 Ti éppen ezért nagyon gyors, májusig abszolút csúcstartó volt, ugyanakkor igen drága darab, köszönhetően az óriási, 600 mm2-es chipnek, bonyolult nyáklapnak és sok-sok RAM-nak.
Új szelek fújnak
Pohár víz a sivatagban - ennyire hiányzott már a gyártástechnológiai váltás a GPU-k világában és végre meg is kaptuk a GP104-es GPU-nál. A GTX 1080 chipje ismét kicsi, csupán 314 mm2-es, pedig sok-sok, frissített CUDA magot és textúrázót tartalmaz. Végre a memóriában is sikerült előre lépni, így ha HBM 2.0-t nem is kapunk, a GDDR5X legalább nagyobb sávszélességet nyújt nem sokkal drágábban. Ahogy az várható volt, az új GeForce szépen le is tarolta a teljes mezőnyt, megdöntött egy csomó rekordot és sokak szerint az ára is reális. Pedig ha megnézzük, a kicsi chip, az egyszerűbb nyák és a HBM-nél olcsóbb memória nem indokolja még a 250 ezer forintos árat sem - ennél sokkal olcsóbban is adhatná az Nvidia az új videokártyát. Erre azonban semmi sem kényszeríti, ahogy arra sem, hogy a GTX 1070-et a GTX 970 árának közelében dobja piacra (legalábbis hazánkban). Reméljük, az AMD megrázza magát és a Polaris-családdal ráijeszt annyira az Nvidia-ra, hogy ismét meginduljon egy egészséges fejlesztési- és árharc a videokártyák piacán.
Ha van ilyen, nektek melyik a kedvenc GeForce GPU-tok?
