Ha nem lennének szabványok, a PC és a komplett számítástechnika nem tartana ott, ahol ma tart, sőt, nagyon komoly hátrány lenne ez a gyártóknak, felhasználóknak egyaránt. A szabványok segítségével válogathatunk a PC komponensek között, így képes egy Asus alaplap Gigabyte VGA-t kezelni, amiben HyperX RAM-ok és Intel CPU dolgozik, a ház pedig szinte bármelyik gyártótól érkezhet. A mobiloknál is fontosak a szabványok, a CPU utasításkészlete, az akkumulátor, a töltési technológiák, a rádiós egység stb. Azonban van jó néhány szabvány, amit bejelentettek, nagy elánnal megkezdték a népszerűsítésüket, majd nagyjából azzal a lendülettel bele is állt a földbe a kezdeményezés. Olyat is mutatunk ezúttal, ami még a mai, modern gépekben is megtalálható.
BTX
Kevesen emlékeznek már erre a szabványra, ami a Pentium 4 idejében az ATX-et váltotta volna az Intel elképzelései szerint. A BTX lényege az volt, hogy még nagyobb hűtés férjen el egy ideálisabb légáramlású házban, így a CPU 130 Watt TDP fölé is mehet - erre volt ugyanis szükség ahhoz, hogy a megcélzott 5, majd 10 GHz-et elérje az Intel. Az első házak és hűtők meg is jelentek, alaplap is készült, majd az egész BTX kihalt, ugyanis a takarékos, gyors és többmagos Athlon 64 sokkal jobb útnak bizonyult.
mSATA
A SATA-szabvány még hosszú évekig velünk lesz - túl jól sikerült és a kompatibilitás miatt nehéz hirtelen leváltani. Egy-két éve azonban már túlságosan nagynak bizonyult a SATA-csatlakozó, ahogy a 2,5 colos méret sem éppen ultrabook-barát, ezért kifejlesztették az mSATA-t, ami a mai napig jó néhány notebookban megtalálható. Itt hosszúkás nyáklapra szerelték az SSD-hez szükséges NAND és vezérlő chipeket, így kisebb helyen elfér a tároló. A csatlakozás nagyon hasonlít az M.2-re, de ezúttal tisztán SATA6G adatkapcsolatról van szó, ami tudjuk, hogy az SSD-ket rendesen lefojtja. Kiváltására már megszületett az M.2, ami lehet SATA és NVMe is, vagyis rugalmasabb, nem nagyobb, fejlettebb stb. Az mSATA értelmét vesztette, nem is szerelik már új gépekbe, de azért az mSATA SSD-ket még egy darabig gyártják, mert azért kereslet még van a régebbi gépek miatt.
SATA Express
A másik SATA-zsákutca a legmodernebb alaplapokon is megtalálható SATA Express. A nagyméretű csatlakozó ugyan kínál PCIe adatkapcsolatot, ám ez maximálisan x2-es szemben az M.2 x4-es sebességével, ráadásul fizikailag óriási a SATA Express, a kábel pedig vastag. Emellett két SATA6G portot is elfoglal a csatlakozó, így notebookban nem használható. Helyét már átvette az U.2, ami az M.2 sebességét nyújtja nem alaplapra szerelhető, vagyis nagyobb méretű és kapacitású SSD-knek akár How Swap funkcióval is.
HD DVD
A HD DVD hatalmas csatát vívott anno, még az eredeti Xbox 360-hoz is készült ilyen meghajtó, de végül alulmaradt ez az optikai lemez-szabvány, a nyertes pedig a Blu-ray lett. Azóta utóbbi is fejlődött, de szerencsétlenségére a streaming, a szélessávú internet és a flash-alapú tárolók is felfejlődtek, így ma már nincs olyan nagy szerepe a BD-nek, mint anno a CD-nek vagy DVD-nek volt.
Firewire
Az egykoron sok, nagy cég által preferált és erőltetett csatlakozási szabványt gőzerővel fejlesztették és a többek között az Apple és Sony is teljes mellszélességgel mögé állt. A sebességgel nem is volt gond, azonban a kapcsolathoz szükséges vezérlők, a fogyasztás, a kábel túl drága volt ahhoz, hogy széleskörben elterjedjen a szabvány. Az USB ha lassan is, de felfejlődött, az USB 2.0 pedig könnyedén gyűrte maga alá az akkor már csak külső adattárolókhoz és videokamerákhoz használt csatlakozási szabványt. Ma már sehol sincsen a Firewire, bár régebbi kamerák tulajdonosai még vehetnek megfelelő vezérlőkártyát vagy átalakítót hozzá.