A kísérleti hűtőben egy pozitív töltésű anódot és egy negatív töltésű katódot helyeztek el egymással szemben. A katód elektronokat bocsát ki az anód felé, s mikor a légáram áthalad köztük, az elektronok ütköznek a levegő részecskéivel, és így pozitív töltésű ionok keletkeznek. Ezek elkezdenek visszaáramolni a katód felé, ami ion-szelet okoz, s ez nagyban javítja és gyorsítja a levegő áramlását a hűtő alatt elhelyezkedő alkatrész, pl. mikroprocesszor felülete felett. Mivel a levegő gyorsabban áramlik, a hűtés hatásfoka sokkal hatékonyabb lesz.
A szakértők szerint a hagyományos léghűtések hatékonyságát beszabályozza az, hogy a levegő molekulái a hűteni szándékozott felülethez közel nem mozognak, azaz minél távolabb vannak a felülettől, annál gyorsabban mozognak.
A hűtés hatékonyságát az ionszél-motor 250 százalékkal javítja. Egyetlen dolog maradt hátra: hogy az amúgy sem nagy szerkezetet tovább miniatűrizálják, hogy rá tudják azt építeni közvetlenül a processzorokra, jelentősebb méretnövekedés nélkül. A kutatásokat egyébként az Intel támogatja, így először minden bizonnyal az ő processzoraikba építik majd be az ion-szél motort - a bizakodó kutatók szerint három éven belül.
