Rövid időre vonatkoztassunk el attól, amit a magyar egészségügyben eddig láttunk. Képzeljük el, hogy a BYOD (szabad fordításban: hozd be a saját eszközödet) nem a betegek saját készülékeit jelenti, amit vagy ellopnak, vagy nem. Nemcsak gyógyszerre és alapvető tisztálkodási szerekre van pénzük a kórházaknak, hanem eszközbeszerzésre is félre tesznek. Sőt, az online bejelentkezés már remekül működik, a megosztott online adatlap nem utópia, és a háziorvos sem egy tízéves, sérülékeny Windows XP-s gépen próbálja kezelni koros betegnyilvántartó szoftverét. Ha emlékeink nem engedik, hogy elrugaszkodjunk a jelentől, csukjuk be a szemünket, és fantáziáljunk arról, hogy milyennek kéne lennie napjainkban egy ideális kórháznak. Összeállt a kép? Remek, most erre az alapra építve bemutathatjuk, hogy 10-15 éven belül milyen jelentős változások jöhetnek (remélhetőleg a közellátáson belül is).
E-egészség
Egy olyan új világot képzeljünk el, ahol egészségügyi referensek és algoritmusok távolról folyamatosan monitorozzák testünk minden apró rezdülését, és azonnal jeleznek, ha betegség van bennünk kialakulóban. Egy olyan jövőt, amiben csak esetenként kell a háziorvossal találkoznunk, távolról konzultálhatunk vele, a felírt gyógyszereket pedig futárok, netán drónok szállítják házhoz. A hatalmas adathalmaz segítségével az orvosok ráadásul könnyebben megérthetik a betegségek természetét, sőt az sem lehetetlen, hogy a részleges látás- és halláskárosodás is gyógyítható lesz egy kütyü bevonásával. Az informatikai vívmányok eddig valamelyest elkerülték az egészségügyet, pedig a mobileszközök, szenzorok, a felhő és az adatbányász szoftverek bevonásával minden készen áll az orvostudomány szintlépésére, ami biztosan meg fog történni. Mindkét oldalnak ez az érdeke. Egyrészt megoldást jelenthetne az egészségügynek, amelynek a nyugati országokban egy elöregedő társadalmat kell kiszolgálnia úgy, hogy már most is hosszúak a várólisták és magasak a kezelési költségek. A távrendeléssel sok tehertől szabadulnának meg az orvosok, akik okosabban gazdálkodhatnának az idejükkel, ráadásul még a betegségek korai szakaszában közbeléphetnének, amikor alacsonyabbak a kezelési költségek. Értelemszerűen ez a betegeknek is érdeke, akik a jelenlegi reaktív, kórházcentrikus ellátás helyett egy proaktív gondolkodással találkozhatnának; az orvos előre szólna például egy éppen kialakulóban lévő tüdőgyulladásról, amit még idejében kezelhetnénk, de ennél fontosabb, hogy a folyamatos monitorozás öngondoskodásra tanít minket, azaz a jelenleginél sokkal egészségesebben élhetünk, ami hosszabb, teljesebb életet ígér. Ki ne vágyna erre?
Számszerűsített életjelek
Az alapok már adottak. Azok a szenzorok, amelyekkel jobban megismerhetjük testünket, mérhetjük például megtett lépéseinket, a nap 24 órájában vérnyomásunkat, pulzusunkat, a vércukorszintünket, az elégetett kalóriát, testsúlyunk alakulását, a bevitt vitaminok és tápanyagok arányát, elemezhetjük alvásunk intenzitását, valamint a helyes testtartásra, légzésre és a rendszeres fogmosásra is jobban odafigyelhetünk. Vásárolhatunk olyan okosinhalátorokat, amelyek nemcsak értesítést küldenek, hanem minden egyes fújást rögzítenek, a fiatalabb korosztályt pedig játékos formában próbálják a rendszeres alkalmazásra buzdítani.
Népszerűek az egészségügyi és fitnesszenzorok, legalábbis a gyártók körében biztosan, hiszen ezektől a kütyüktől volt hangos az idei CES (is). A fenti okok miatt sok pénzt remélnek e piactól, és higgyék el, ha nekünk lenne egy jelentős kockázatitőke-alapunk, mi is valószínűleg induló és innovatív e-health cégekbe fektetnénk. Gyerekcipőben jár még az informatika e területe, de nagy jövő áll előtte. A szenzorok (jellemzően fitneszkarperecekről van szó) első vásárlói már arról az egyszerű előnyről is nehezen mondanának le, hogy digitalizálják életfolyamatainkat. Például ha úgy érezzük, hogy folyamatosan fáj a fejünk, fáradtak vagyunk és idegesek, hajlamosak vagyunk elodázni a problémát egy fájdalomcsillapítóval, miközben egy szenzor azonnal megmutatná, hogy magas a vérnyomásunk. Aki sokat kávézik és dohányzik, jó eséllyel folyamatosan negatív értékeket látna, ami életmódváltásra ösztönözhetné az illetőt. Azaz hiba ezekre az eszközökre csak valami újabb divathóbortként vagy egyszerű karperecként gondolni. Számszerűsítik a fizikai világ nehezen kifejezhető, ám közérzetünket és egészségünket befolyásoló tényezőit, amely adatok birtokában tudatosabban és egészségesebben élhetünk, és ez pénzben nehezen kifejezhető.
Nehéz elképzelni? Egy okostelefon mellett kockázatmentesen lehet próbálkozni, a népszerű mobilplatformokra ugyanis számtalan alvásnaplózó, ciklusnaptár, dohányzásról leszoktató applikáció érhető el, amelyek esetében ugyan kézzel kell bevinnünk az adatokat, a számlálókkal és értesítőkkel mégis tudatosabban élhetünk, és nem mellesleg plusz motivációt is adnak.
Jelenleg a Juniper Research novemberi felmérése alapján körülbelül 20 millió, sportolásra tervezett szenzor dolgozik a világon, ami egyelőre nem túl magas érték, ám a kutatók szerint 2018-ra megtriplázódik majd a számuk, és ezzel párhuzamosan az okosórák piaca is gyarapodni fog, olyannyira, hogy a labor szerint körülbelül három év múlva válhatnak a legnépszerűbb hordható eszközökké. Jelenleg még a fitneszkarperecek viszik a prímet, ám a CES-en már megjelentek a fülhallgatóként hordható vérnyomás- és pulzusmérő megoldások is, ami izgalmas versenyt hozhat a közeljövőben, és ebből mi, potenciális vásárlók csak profitálhatunk.
Behálózott doktorok
Nem részleteznénk, milyen gazdag a szenzorok világa, mivel a következő oldalon mutatunk tíz ígéretes, kifejezetten egészségügyi felhasználásra tervezett eszközt, majd utána a legjobb, sportoláshoz való kiegészítőket küldjük csatába. Egy megoldásra azonban külön felhívnánk a figyelmet, amit az Indiai Közegészségügyi Alapítvány fejlesztett ki. Az ázsiai országban nagyon magas azon lakosok aránya, akiknek közelében nem található rendelő, számukra a Swasthya Slate (swasthyaslate.org) nagy segítséget jelent, hiszen 33 különböző teszt (például véroxigén-, vércukormérés, valamint terhesség-, HIV- és maláriateszt) elvégzésére alkalmas, adatait pedig felhasználói egy Android-készülék segítségével közvetlenül az orvoshoz továbbíthatják. A doktorok várják ezeket az információkat, azok feldolgozása a munkájuk része, amerikai kollégáik viszont – egy 2014-ben végzett kutatás alapján – nem kíváncsiak a „wellness” adatokra, részben időhiány miatt. „Az orvosok valójában izgatottak a hordható elektronikai eszközök miatt – szívük mélyén mindegyik kütyümániás –, csak a munkaidejük nagy részét a harmincéves faxgéppel történő hadakozás tölti ki. Ha egy elfoglalt doktor jól tudja kezelni az e-maileket, több embert menthet meg, mintha a Fitbitekkel foglalkozna” – nyilatkozta korábban a VentureBeat kérdésére Jeff Tangney, a klinikáknak kommunikációs platformot fejlesztő Doximity vezérigazgatója.
A Stanford Egyetem kutatói viszont már fellelkesedtek, bár nekik nem kell naponta vizitet tartaniuk. Elektronikus betegnyilvántartó rendszerükre építve olyan algoritmusokat fejlesztettek, amelyek jó eséllyel képesek előre meghatározni azt, hogy melyik páciensnek lehet szívrohama a közeljövőben. Számukra a hordható eszközök igazi aranybányát jelenthetnek, például egy internetre kapcsolt mérleg, ami automatikusan feltölti adatait a páciens elektronikus „kartotékjára”. Minél több az adat, annál jobb következtetéseket lehet levonni, és így megelőzéssel nemcsak az adott orvos betegeinek élete menthető meg, hanem a minta alapján több más emberé is. A szenzoroktól érkező adatokat ráadásul biztosítótársaságok is tömegesen alkalmazhatják. A New York-i székhellyel rendelkező Oscar (hioscar.com) például már most Misfit aktivitásmérőt ad ügyfeleiknek, akik minden egyes lépéssel növelik életbiztosításuk kifizetését, ami kétségtelenül logikus üzleti döntés: ha többet mozognak, kisebb a kockázat.
Platform kerestetik
Néhány komoly problémára azonban megoldást kell találni, mielőtt az orvosokhoz és a kutatókhoz özönleni kezdenének a páciensek adatai. Egyrészt problémát jelent az, hogy jelenleg még minden cég a saját ökoszisztémáját próbálja építeni, és a rivális gyártóktól érkező információk nem kombinálhatók egymással. Pedig a legteljesebb eredményhez nemcsak a hordható szenzorok, de az okosmérlegek, az alvásmonitorozók adatait is egy helyre kell küldeni, hiszen lehetséges, hogy máskülönben nem derülhet fény egy fontos összefüggésre. Sőt, mivel a városokban is szaporodnak a légszennyezettség, légnyomás, időjárás és más környezeti adatokat mérő állomások, azokat az adatokat is érdemes becsatornázni, mivel nem mindegy, hogy valaki a Mátra hegyei között vagy éppen Pest belvárosában sétál nap mint nap. Még a lokalizációs adatok is számíthatnak, kutatók ugyanis egy vírus terjedését sokkal hatékonyabban meg tudnák megjósolni. Nem biztos, hogy minden adatot megkapnak majd, de az egyértelmű, hogy egy közös platformra szükség lesz. Most még mindenki helyezkedik, az Apple (HealthKit), a Google (Fit), a Microsoft (HealthVault), sőt még a Samsung (SAMI) is központi szerepre törekszik. Elképzelhető, hogy egy sokadik nevező lesz a befutó, amely hajlandó lesz a riválisok adatait kezelni. Például a Vivametrica ilyen, már fejlesztik HealthKit és Google Fit csatlakozóját.
Problémát jelent még az adatok megfelelő védelme, és nem is akármekkorát. A legutóbbi vonatkozó uniós kutatásban például az állampolgárok az adatvédelem kialakítását nevezték meg legfontosabb célként. Biztos, hogy rendkívül értékes adatvagyonról van szó, amit nem szabad akármire rábízni. Gondoljunk bele, mi történne, ha két ellenséges állam közül az egyik hozzáférne a másik lakosainak minden egészségügyi adatához.
Megoldást kell találni a kihívásokra, hiszen ha az adatok már az orvosnál vannak, akkor jöhet a távgyógyítás, és a megelőző kezelések korszaka, ami jelenlegi tudásunk alapján a végső cél. Vannak már ez irányba mutató fejlesztések. Az Egyesült Államokban elérhető Doctor On Demand (doctorondemand.com) mentálhigiéniás szolgáltatás például instant elérhető pszichológusokat ad az éppen krízisben lévő betegeknek. Egy, a Xerox által fejlesztett szoftver a szimpla webkamerákon keresztül a páciens bőrének, pupillájának színe vizsgálatával képes a szívritmuszavarok kimutatására. Sőt, az is kiderült, hogy a Kinect nemcsak videojátékra alkalmas, hanem a Parkinson-kórban szenvedők távoli rehabilitációjához is remek eszközt ad az orvosok kezébe.
Tíz különleges szenzor
Vitastiq (nyitóképükön) – A horvát cég igazi különlegességet kínál. Nevezetesen egy tollat, amivel bőrünkön keresztül lekérdezhetjük testünk ásvány- és vitaminháztartását, így mindig tudhatjuk, hogy éppen milyen tápanyagra éhezik szervezetünk.
Quell Pain Relief – A krónikus izomfájdalomtól szenvedőknek eddig jobbára a gyógyszerek jelenthettek megnyugvást. Az amerikai Quell szabadalmaztatott pirulamentes megoldása érzékeli a fájdalom forrását, majd közvetlenül az izomrendszert stimulálja.
Propeller Health – Habár az asztma és a COPD veszélyes krónikus betegség, megfelelő kezeléssel aktív életet lehet mellettük élni. Az okosinhaláló és a hozzá tartozó applikáció ezt a tudatosságot és rendszerességet segíti, sőt adatait akár a kezelőorvosok is figyelemmel kísérhetik.
Bragi Dash – Újabb trend van születőben: a wearables után jönnek a hearables, azaz a fülbe dugható szenzorok, amelyek élén a Dasht találjuk. A szimpla vezetékmentes, vízálló headsetnek álcázott megoldás nem csak aktivitásmérésre alkalmas, fülhallgatóként is remekül helytáll.
Smart Pacifier – Hogyan mérjük folyamatosan egy csecsemő testhőmérsékletét? A tipegőkre specializálódott BlueMaestro furfangos megoldással állt elő: az okoscumival. Aggódó szülőknek ideális, persze csak akkor, ha nem zavarja őket a 25 dolláros kütyü belsejében rejtőző Bluetooth-egység.
HealthPatch MD – A vérnyomást, pulzust, testhőmérsékletet, lépésszámot és a testtartást is figyeli a Vitalconnect eszköze, amit egy különleges tapasszal rögzíthetünk testünkön, különlegességét pedig az adja, hogy vészhelyzet esetén azonnal riasztja a regisztrált kezelőorvost.
Beddit – Nem kell minden szenzort a testünkön hordanunk. A finn cég szenzorát az ágy matracára kell rögzíteni, így alvás közben nem zavarja felhasználóját, ellenben méri vérnyomását, lélegzését és az alvási ciklusokat is. Alvászavarral küzdőknek ideális.
Withings Smart Scale – Nem akármilyen szobamérleggel van dolgunk, a Withings megoldása ugyanis testsúlyunk mellett testtömeg-indexünket, talpunkon keresztül vérnyomásunkat és a levegő minőségét is méri, illetve naplózza, sőt, nyolc különböző profilt is kezel mindössze 150 dollárért.
Sensoria Fitness Socks – Mi van általában minden futón? Zokni. Tegyünk hát bele szenzorokat! Mulatságosnak hangozhat, pedig komoly mérnöki munka áll a textilbe varrt érzékelőkből álló ruhadarab mögött, amely futási stílusunkat is monitorozza, és tanácsokat ad a sérülések elkerülése érdekében.
Breathometer Breeze – Utolsó szenzorunk egy hordozható szonda, amivel bármikor lemérhetjük alkoholszintünket. Ha kételkedünk, hogy volán mögé ülhetünk-e, fújjuk meg. Ha az adatok láttán felelős döntést hozunk, a Breeze életeket is menthet. Sőt, a cég új termékével hidratációnkat is mérhetjük.
