Amikor egy új technológiát vezetnek be, annak természetszerűleg vannak ellenzői. Nem volt ez másként a tévével és a rádióval vagy az 5G-t megelőző más mobiltechnológiákkal sem. Ahogy Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának vezetője fogalmazott korábban: "a felhasználók számával egyenesen arányosak a spekulációk."
A Qualcomm 2016-ban mutatta be a 28 GHz-es sávban üzemelő chipjét, ami után megkezdődött az ötödik generációs vezeték nélküli hálózat fejlesztése. Ez a jelenlegi alacsonyabb és hosszabb hullámsáv felett, mikrohullámokon kommunikál, és épp ez vet fel több kérdést. Az 5G előnye, hogy több tízezer felhasználó számára is 10 Mbit/s sávszélességet kínál eszközönként, nagyvárosokban ez az érték elérheti akár a 100 Mbit/s-ot is, irodákban pedig az 1 Gbit/s-ot.
Igen ám, de a mikrohullámok terjedése nem ideális, hatótávolságuk kisebb a most használt technológiákhoz képest, ez pedig csak számos továbbítóállomással küszöbölhető ki. Így oldható meg, hogy a lefedettség megfelelően egyenletes legyen, javuljon a hatékonyság, és jelentősen csökkenjen az adattovábbítás késleltetése, ami az önvezető autók működésének vagy éppen a távműtétek eredményességének feltétele.
Egészségügyi kérdések
Az egészségügyi kockázatok kapcsán legtöbbször a rákkeltő hatásra szoktak figyelmeztetni. Az Egészségügyi Világszervezet elismerte, hogy az elektromágneses sugárzás rákkeltő lehet, az 5G-től pedig sokan tartanak abból kiindulva, hogy a több eszköz gyorsabban továbbít több adatot, és ezáltal nagyobb sugárzást okoz. Közel 300 ezernél tart az 5G betiltását követelő nemzetközi petíció aláíróinak száma, mondván, "az rendkívüli mértékben növelni fogja a rádiófrekvenciás sugárzásnak kitettséget", illetve "embereken és a környezeten kísérletezésnek minősül".
A tudósok körében azonban évek óta nincs konszenzus arról, mekkora határérték felett van egészségkárosító hatása a sugárzásnak. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan vizsgálati eredmény, amely bizonyítaná az 5G-vel szemben megfogalmazott vádakat, továbbá az állatkísérletek sem mutattak ki káros hatást. Nem tudni, milyen mértékben játszott közre a belgiumi madarak szívmegállásában a közelükbe telepített 5G-átjátszó, ahogy az is kérdéses, hogy valóban az új adótornyok miatt tévedtek és pusztultak-e el a méhek Nyugat-Európában, vagy ennek egyéb oka van.
A Huawei közleménye szerint a cég 5G-s adótornyai például a napsugárzás nyolcezred részének teszik csak ki az embert, emiatt nem lehetnek veszélyesek.
Környezeti bajok
A környezetterhelésről legalább ennyire megoszlanak a vélemények. A pártolók szerint az 5G-t támogató modemek és továbbítóeszközök sokkal hosszabb akkuidővel rendelkezhetnek, mint a mostani technológia. Annyi biztos, hogy jelenleg a világ energiafelhasználásának 3 százalékát teszi ki a telekommunikáció, ennek mértéke a Vertiv technológiakutató cég előrejelzése alapján várhatóan 170 százalékkal ugrik meg 2026-ra az 5G miatt. Más mérés azt mutatta, hogy 2030-ra a világ energiafelhasználásának ötödéért az 5G-n futó eszközök felelnek majd.
A probléma az 5G bevezetésével megnövekvő eszközök száma, illetve hogy azok számára milyen forrásból nyerik az elektromosságot. Észak-Európában a megújuló energiahordozók vannak túlsúlyban, Franciaországban az atomenergia, a németeknél és az angoloknál a megújuló és a fosszilis energiaforrások együtt dolgoznak, ezzel szemben Amerika egészét tekintve 85 százalékban fosszilis energiahordozókból származik a felhasznált energia.
Az 5G bevezetése előtt a számítástechnikai-távközlési iparág 860 millió tonna üvegházhatású gázért felelt évente. Ennek csökkenését várja az új technológiától a BT, amelynek felmérése szerint 2030-ra az 5G 1,5 gigatonnával csökkentheti az éves széndioxid-kibocsátást (ez a harmada az Európai Unió 2012-es teljes kibocsátásának.) A bírálók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenleg használt mobiltelefonok túlnyomó többsége nem támogatja az új technológiát, vagyis a kényszerű csere miatt az 5G elterjedése gyorsuló ütemben termelődő e-szemétmennyiséggel jár, ami fenntarthatatlan.
Szakértők ezért lassabb átmenetet javasolnak, illetve felhívják a figyelmet, hogy az új technológiát az eddigiektől eltérő módon kell bevezetni.
Korábban az 1, 2 és 3G-ről való áttérés alkalmával mindig szignifikánsan megnőtt az energiafelhasználás mennyisége, ezt most muszáj lenne energiatakarékos funkciókkal mérsékelni. Az 5G pártolói szerint ezzel már csak azért sem lesz baj, mert az új eszközök az energiahatékonyság miatt akár sokéves akkuidővel is rendelkezhetnek.
A havonta megjelenő PC World magazinban további teszteket, cikkeket és elemzéseket találsz teljes verziós programok, biztonsági szoftverek és ajándék PC-játék társaságában.
