Tavaly májusban nagy port kavart az Európai Bíróság döntése, miszerint magánszemélyeknek jogukban áll kérni a keresőmotorok üzemeltetőitől egyes őket érintő keresési találatok törlését. Ennek célja a privát szféra védelme, hiszen egyes múltbeli cselekedetek vagy események tönkretehetik az egyén jelenkori életét. A bíróság döntése alapján ettől függetlenül nem lehet közérdekűnek mondható adatot törölni a találatokból: az eljárás célja nem a cenzúrázás, hanem az egyének jogainak, magánszférájának és méltóságának védelme.
Sajnos ebből kifolyóan a bíróság nem is volt képes nagyon konkrét utasításokat adni, hogy mit és mit nem lehet törölni a keresési találatokból, a keresőcégeknek egyenként kell elbírálniuk az eltávolítási kérelmeket. Nézzük mi történt a Google háza táján a „feledés jogának” (right to be forgotten) életbe léptetése óta eltelt 12 hónapban.
Sok víz lefolyt a Dunán
A keresőcég 2015. május 19-én frissített adatai alapján az elmúlt egy évben az EU állampolgárai 257 480 darab kérelmet küldtek a vállalatnak, amelyekkel összesen 933 649 darab linket próbáltak eltüntetni a keresési találatokból. A Google a hivatkozások 41,3 százalékát távolította el, számszerűen 463 422 darabról van szó.
Sejthetően a vállalat az Európai Unió összes tagországából kapott eltávolítási kérelmeket, azonban mennyiség tekintetében öt ország toronymagasan veri a többit. A feledés jogával legtöbbször élni kívánó nemzet a francia volt: 52 702 kérelem és 176 836 eltávolítani kívánt link futott be a céghez. A németek sincsenek sokkal lemaradva a maguk 43 672 kérelmével és 166 189 hivatkozásával. Az országokban 48-49 százalékos volt a megfontolás után valóban eltávolított linkek aránya.
A másik három Google-t megizzasztó eltávolításkérési nagyhatalom Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország voltak: ezek együttesen 75 687 kérelmet és 272 214 darab linket küldtek a cégnek, de esetükben átlagosan már csak a linkek olyan harmada lett valóban eltávolítva.
Magyarország statisztikailag sejthetően eltörpül az eddig említett országokhoz képest, de azért itthon is sokan próbáltak élni a feledés jogával: 2521 kérelmet és 9630 eltávolítandó hivatkozást kapott a Google. Meglepő módon csak a kérdéses linkek 28,3 százaléka lett törölve keresési találatokból. Ez jelentősen átlagon aluli arány, hazánkon kívül csak Bulgáriában, Horvátországban, Írországban, Máltán, Portugáliában, Romániában és Szlovéniában volt 30 százalék alatti az eltávolított hivatkozások aránya.
Mit és mit nem távolítanak el?
A bírósági ítélet által kikényszerített rendszer ellenzőinek elsősorban az volt a problémájuk, hogy mindig a keresőcégek munkatársainak egyéni megítéléstől függ a hivatkozások eltávolítása. A Google konkrét példákat is felhozott a sikeres, részben sikeres és sikertelen eltávolítási kísérletekre, hogy mindenki számára tisztább legyen a helyzet.
A cikkünk írásakor olvasható 22 példa közül az egyik magyar volt: „Egy magas rangú köztisztviselő megkért minket, hogy távolítsunk el olyan, a közelmúltban megjelent cikkeket, amelyek egy több évtizedes büntetőítélettel foglalkoznak. A cikkeket nem távolítottuk el a keresési eredményekből”.
Itt egy sikeres eltávolítási kérelem Olaszországból: „Egy nő azt kérte, hogy távolítsunk el egy több évtizedes, a férje meggyilkolásáról szóló, és az ő nevét is megemlítő cikket. A nevére vonatkozó találatok közül eltávolítottuk az oldalt”.
Végül egy részben sikeres kérés az Egyesült Királyságból: „Egy orvos 50-nél több olyan link eltávolítását kérte, amelyek egy elrontott műtétről szóló újságcikkekre mutattak. Három, az orvossal kapcsolatos személyes adatokat tartalmazó, de a műtétet nem említő oldalt távolítottunk el az orvos nevére indított keresések eredményei közül. Az eseményről szóló beszámolókra mutató többi link a keresési eredmények között marad”.
(Nyitókép: Kevin Dooley)
