Tudjuk, kik látják a megosztásainkat? Vannak Facebook-csoportjaink? Letiltottuk a Nagy Testvért? Mind-mind olyan kérdés, amelyre egy felelősségteljes nethasználónak tudnia kell válaszolni. Egy amerikai statisztika szerint az Egyesült Államokban legalább 13 millió felhasználó egyáltalán nem hallott a Facebook adatvédelmi beállításairól, hozzá sem nyúlt az alapbeállításokhoz. Az pedig igen megengedő: az összes internetfelhasználó – így a keresőmotorok is – láthatja státuszfrissítéseinket, bejegyzéseinket, fényképeinket.
Gondolkodjunk posztolás előtt
Érdemes követni az aranyszabályt, hogy vajon akarjuk-e, hogy az adott posztot, fényképet, állapotfrissítést vagy hasonló információkat lássa a főnökünk – vagy bármely esetleges jövőbeli főnökünk –, édesanyánk vagy a hozzánk igazán közelálló családtagok és barátok. Ha a válasz nem, akkor ne posztoljunk.
A következő lépcső a csoportok kialakítása. A Facebook-csoportok, illetve a Google+ körök lehetőséget adnak az ismerősök listába rendezésére, amelyek segítségével könnyedén szabályozható, hogy egy-egy bejegyzést kik lássanak. Épp ezért fontos, hogy minden új ismerős visszajelölésekor rögtön a megfelelő listába kerüljön az illető. A limitált profilok segítségével elkerülhetők az olyan kínos szituációk, mint hogy a közeli barátainkon kívül egy bárbeli koccintásnak munkatársaink és a főnökünk is részese legyen. A posztok bizonyos csoportokkal történő megosztását nemcsak az egyes bejegyzések alakalmával dönthetjük el, a Facebook adatvédelmi beállításaiban általános szabályozást is megadhatunk. A [Ki láthatja a dolgaimat?] menüpontban érdemes az általános barátok beállítás helyett listákat használni. Ha van időnk, akár név szerint is kiköthetjük, ki ne lássa a posztjainkat, az igazán paranoiásoknak pedig a [Csak én] lehetőség ajánlott.
Ha szeretnénk felülvizsgálni, hogy barátaink megjelölhetnek-e az általuk posztolt bejegyzéseikben, mielőtt az megjelenne az idővonalunkon, akkor engedélyezni kell az értesítést minden rólunk szóló állapotfrissítésnél. A képekkel hasonló a helyzet: a fényképek menüpontjában akár több fotó is kiválasztható, amelyeknek esetében nem szeretnénk elfogadni a tagelést, így azok nem jelennek majd meg idővonalunkon. Ez különösen jól jön akkor, amikor címkéző vírusok jelennek meg a közösségi oldalon. Ezekre még véletlenül se kattintsunk rá, és a legjobb, ha egy dedikált védelemmel, például az ESET Social Media szkennerével rendszeresen ellenőrizzük falunkat.
Fő a biztonság
Még az olyan alapok mellett is, mint a frissített böngésző, a jó tűzfal, az erős, gyakran változtatott jelszó és a használat utáni kijelentkezés, vannak a nyilvános megosztásra kifejezetten nem ajánlott témák. Ilyenek például: teljes nevünk, születési dátumunk, lakcímünk vagy aktuális tartózkodási helyünk. Adathalász hackereknek ezek az információk aranyat érnek. Még a családi fényképeket is csak a legszűkebb körrel szabad megosztani. Egy óvatlan amerikai család például európai nyaralásakor reklámtáblán találkozott szembe saját fényképével.
A fényképek egyébként az adatainkhoz hozzáférést kérő alkalmazások egyik kedvelt játszótere, ezért nem csak saját alkalmazásainkat érdemes gyomlálni és pontos adatvédelmi beállításokkal kordában tartani, azt is jó, ha engedélykérésekkel figyeljük, hogy a barátaink által használt applikáció nem szerzi-e meg a mi adatainkat is.
(Nyitókép: Jason Howie)
