Hazánkban a tavalyi év egyik legnagyobb tömeget megmozgatott politikai botránya az internetadó ötlete volt, a kalapból valaki által meggondolatlanul előhúzott javaslat nem sokáig bírta az idő próbáját. Részben talán a kialakult helyzetet kezelve lett helyette internettel kapcsolatos nemzeti konzultáció, amely során minden 14 éven feletti személy megoszthatja az aggodalmait és ötleteit az internettel kapcsolatban. A Deutsch Tamás nevével fémjelzett InternetKon weboldala a héten vált elérhetővé.
Miről is van szó?
Ez nem 100 százalékosan tiszta, jelenleg az internetes konzultáció lényegében egy szabad ötletbörze az internet jövőjének témájában. Az állampolgárok háromféle fő témakörben küldhetnek be kérdéseket, vethetnek fel számukra aggasztó kérdéseket: fogyasztóvédelem és felhasználóbarátság, versenyképesség és innováció, szabadság és netsemlegesség. A témák mindegyike rendelkezik egy általános leírással, amelyek többé-kevésbé rávilágítanak arra, hogy miről is szól az adott topik. Cikkünk írásának idején már 2259 kérdést küldtek be az érdeklődők; a kérdések beküldéséhez nem kell regisztrálni.
Az InternetKon több kört futva fogja levonni a levonandó konklúziókat, jelenleg az első körben tartunk, amely 2015. március 26-án fog befejeződni. Ezután az illetékesek összegzik és kiértékelik a beküldött kérdéseket, majd összeállítanak egy várhatóan 15-20 fontos kérdést tartalmazó kérdőívet, amelyet a polgárok június végéig tölthetnek majd ki. Az utolsó lépésben a kérdőív adatai alapján elkészül az InternetKon konklúziója, amely a törvényalkotók elé kerül. Hogy ezután mi fog történni – vagy éppen fog-e bármi történni – az már jó kérdés, de ez nyilván nagyban függ az konzultáció eredményétől is.
Kicsit konkrétabban?
Elsőre kissé nehéz lehet behatárolni, hogy konkrétan milyen kérdéseket vár az InternetKon. Az egyik legfontosabb téma véleményünk szerint a hálózatsemlegesség (netsemlegesség). Ez arról szól, hogy a netszolgáltatónk beleszólhat-e bármilyen módon az internetezési szokásainkba, ezzel beleavatkozva a tőle független piaci folyamatokba.
Példa: lekorlátozhatja-e a szolgáltatónk a Youtube felől érkező adatok átviteli sebességét, majd megpróbálhat-e plusz pénzt beszedni az előfizetőktől vagy a Google-től, hogy a videók megtekintéskor ne akadozzon a lejátszás? Megteheti-e ezt az ISP annak ellenére, hogy az előfizetők díjcsomagjai elméletben bőségesen elég letöltési sávszélességet nyújtanak a videók folyamatos lejátszásához, azaz a fogyasztó már alapvetően kifizeti a Youtube zavartalan használatához szükséges sávszélességet. Az Egyesült Államokban volt már példa erre a viselkedésre, sajtóértesülések szerint például a NetFlixből több szolgáltató zsarolhatott ki sikeresen pénzt a módszerrel.
Érdekes téma még, hogy például a mobilszolgáltatónk letilthatja-e mobilnet használata esetén a Skype és egyéb VoIP-szolgáltatások használatát, lévén ezek miatt kevesebb hagyományos hanghívást kezdeményeznek az előfizetők, amely sérti az üzleti érdekeiket. Az is sokakat foglalkoztathat, hogy a szolgáltatói verseny hiánya miatt csak lassú és drága internetszolgáltatással rendelkező régiókat éri-e gazdasági sérelem. Az elmaradott infrastruktúra és busás árak csökkentik-e a az állampolgárok tájékozódási lehetőségeit, az oktatás és önképzés színvonalát, a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés esélyeit?
Mit gondoltok, hozhat-e érdemi változást a magyar internet jövőjével kapcsolatban az InternetKon? Tettetek már fel kérdést? Ha igen, akkor mire voltatok kíváncsiak?
(Nyitókép: Ministerio TIC Colombia)
