Az elmúlt években a játékipar eljutott arra a pontra, hogy valódi aggodalommá vált az eddig kiadott címek megőrzése az utókornak. Az átlagos fogyasztó számára ez feltehetően nem tűnik komoly problémának, hiszen a nagyon régi játékok többsége hosszú ideje semmilyen formában sincs forgalomban, így a fejlesztőknek és kiadóknak – már ha egyáltalán tisztázott, hogy ki az adott termék jelenlegi jogtulajdonosa – nem jelenthet anyagi kárt az archiválási kezdeményezések támogatása.
A valóság sajnos ettől jelentősen eltér, ugyanis a jogtulajdonosok erősen vonakodnak beleegyezni az efféle hadműveletekbe, főleg ha benne van a levegőben, hogy a játékuk idővel bárki számára ingyenesen elérhetővé válhat. A megőrzési akciók támogatása egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jogtulajoknak ilyenkor minden játékkal kapcsolatos szellemi tulajdonukról – mint például a márkanév, a játék egyedi világa – le kellene mondaniuk, azaz mondjuk egy jól ismert franchise ettől még nem válhat az opportunista riválisaik áldozatává.
A kampány még hagyján
A retró játékok megőrzésére tett egyik legjobb kísérlet a GOG.com (Good Old Games) digitális áruház, amelyben a jogtulajok újból elérhetővé tehetik a nagyon régi PC-s játékaikat. A vállalkozás olyan formában teszi letölthetővé a régi játékokat, hogy azokat a megszokott módon csak telepíteni kell a modern számítógépekre, nem kell emulátorok állítgatásával vesződni. Összességében ez a legjobb megoldás a régi klasszikusok életben tartására, ugyanis a jogtulajok újból pénzt látnak a játékaikból, a játékosok pedig legális kópiákhoz juthatnak.
Probléma inkább a multiplayer játékok körül van, hiszen az online többjátékos módok működéséhez feltétlenül szükséges egy központi játékszerver. Jó néhány régi játék mellé járt dedikált szerverprogram, ezek használatával bárki életet lehelhet a többjátékos módjaikba. Sok esetben sajnos nem mellékelték a játékok mellé a szoftver, a kiadó pedig már rég lelőtte a hivatalos szervereket, így teljesen játszhatatlanná váltak a többjátékos módjaik.
Utóbbi gond megoldása érdekében az amerikai Electronic Frontier Foundation a Kongresszus Könyvtárához fordult egy kéréssel, miszerint adjanak egy speciális kivételt a híres-hírhedt DMCA (Digital Millenium Copyright Act) törvény alól, hogy lehetőség nyíljon az érdeklődők számára a kedvenc játékaik multiplayer részének visszafordításához (reverse engineeringjéhez). Ezzel a hozzáértők új szerveroldali programokat tudnának írni, így közösségileg feltámaszthatóak lehetnének a rég halott többjátékos üzemmódok. Nem az volt a kérés, hogy a kiadók adják át az eredeti szerveroldali kódokat, vagy indítsanak újra valamiféle költséges és anyagilag veszteséges infrastruktúrát. Fontos megemlíteni, hogy az EFF kérése nem vonatkozik a masszívan többjátékos online (MMO) játékokra, csak a különálló multiplayer móddal rendelkezőkre.
Az ESA nincs elragadtatva az ötlettől
A játékkiadókat képviselő ESA (Entertainment Software Association) erősen ellenzi az EFF kérését, de nem pusztán a tulajdonaikkal kapcsolatos jogaik sérülése miatt. Több érvet is felhoztak:
– a szerverek nem szükségesek az egyjátékos játékhoz, ami önmagában teljes élményt nyújt;
– a kiadók a multiplayer játékmódért külön díjat kérnek, így azok lekapcsolásakor nem sérül a vásárlók semmilyen joga;
– az EFF kérésének célja, hogy a hozzáértők az eredetiével azonos élményt nyújtó online szervereket készíthessenek. Ebből fakadóan a munkájuk gyümölcse nem lehet derivatív jellegű, senkinek sincs joga ilyeneket készíteni a hivatalos multiplayer szolgáltatás lekapcsolása után.
Ezekbe az álláspontokba mind könnyen bele lehet kötni: egyrészt újonnan már a single player játékok egy része is elkezdett mindig online DRM-et használni, másrészt a kiadók tipikusan nem szoktak külön díjat fizettetni a multiplayer módért, a harmadrészt pedig a megvásárolt játék egyik fele a szerverek lekapcsolása után nem működik, funkcionálisan limitálttá válik a megvásárolt szoftver. Nem képes teljesen ugyanazt az élményt nyújtani, mintha működne benne a multiplayer.
Az ESA hadakozásának valódi oka feltehetően az, hogy a kiadók szeretnék inkább a jelenlegi és jövőbeli játékaikat értékesíteni a fogyasztóknak. Félnek attól, hogy az efféle közösségi fejlesztések miatt eladásokat fognak veszíteni a jövőben, hiszen a fogyasztók talán ellesznek annyira a régi – bevételt már nem hozó – játékaikkal, hogy nem veszik meg az újakat. Ez a gamerek jelentős tábora számára feltehetően nem tűnik túlságosan megalapozottnak, hiszen a régi játékok nem csak grafikailag, hanem játékmenet szempontjából is elavultak.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az EFF és ESA meccsének vége, remélhetően a fogyasztók számára kedvező döntés születik majd az ügyben.
