25 éve még sci-fi technológia volt, ma már hétköznapi, sőt, az sem elrugaszkodott kijelentés, hogy bizony közművesíteni kéne a háztartások döntő többségében megtalálható technológiát. Ezen keresztül érjük el az internetet és a helyi hálózatot PC-n, mobilon, tableten, okostévén, de ugyanígy kapcsolódik az otthoni IP kameránk és minden egyéb eszközünk. De mi van akkor, ha nincsen Wi-Fi?
Kábeles viszony: Wi-Fi nélkül
A Wi-Fi egészen addig magától értetődő és természetes, amíg egyszer csak megszűnik létezni. A gyenge jelen és biztonsági problémákon már viszonylag könnyű átlendülni, ha azonban nincsen, sok eszközünk egyáltalán nem kapcsolódik a netre. Ez a Wi-Fi tablet, a mobilnet nélküli okostelefon vagy éppen a LAN-csatlakozó nélküli okostévé és mosógép. PC-n még megoldható a dolog (bár az újabb ultrabookokon már nincsen LAn-csatlakozó, azért USB-s átalakítóval még megoldható a zsinóros kapcsolat), de ha nincsen Wi-Fi, a kényelmünk csorbul. Minden alkalommal, amikor netre akarunk kapcsolódni (és van olyan, amikor nem?), el kell ballagni a netkábelhez, csatlakozni és ott megvárni, amíg végzünk.
Nehéz indulás
Átérezni nem túl nehéz, milyen is lenne az élet Wi-Fi nélkül, de nem volt egyszerű az út idáig. A Wi-Fi szükségessége már 1990-ben, pontosan 25 évvel ezelőtt felmerült és össze is ültek mindezt megtárgyalni. Az első Wi-Fi hálózat 1997-ben indult be, amikor még a betárcsázós net volt a megszokott és mindenhol LAN-hálózatokat használtak. A 802.11-es szabvány azóta rengeteget fejlődött. Például megjelent az 5 GHz-es sáv, a kezdeti, 20/100 méteres beltéri és kültéri távolság pedig 70/250 méterre tolódott ki. A biztonság is szerencsésen fejlődött (WPA2) 2004-ben, a sebesség pedig a kezdeti, 2 Mbit/s-ról mára elméletben a 7 Gbit/s-ot is elérheti. A kapcsolódás és hitelesítés gyors, a kapcsolódó eszközök száma is jelentősen nőtt elérési pontonként, de azért még mindig lenne hová fejlődni.
Mit hoz a jövő?
Az IEEE gőzerővel fejleszti a 802.11 szabványt, sőt, útitervük is van. A 802.11ai-val a felcsatlakozási időt szeretnék minimálisra csökkenteni - az eszközünk ismerős WLAN-t talál, akkor a másodperc töredéke alatt belép, azonosítja magát és máris online. Az "ah" szabványban a 900 MHz-es sávot szeretné bekebelezni a szabvány, amelynek különösen az IoT eszközöknél lesz jelentősége. A következő a sorban az "ax", amely a legégetőbb gondokra igyekszik megoldást találni: távolság, adatátviteli sebesség és hatékonyság minden frekvencián. Az "ay" az igazi, új generációs Wi-Fi, immáron 60 GHz-en, minden eddigi rekordot megdöntő hatótávval és sebességgel. A sort az útitervben az "az" zárja, amely a beltéri pozícionálást is beveszi a szolgáltatások közé.
