Igencsak erőteljes kivitelezése mellett sem mondható ormótlannak a Scanjet G4050. Fedele a szokásosnál némiképp vastagabb, ebben kapott helyet a diák és negatívok átvilágítására szolgáló lámparendszer, melyről még bővebben megemlékezünk, mert nem éppen a szokásos darab. A csuklópánt meglepően masszív, bármilyen szögben stabilan képes megtartani a viszonylag nehéz fedelet. Ugyanakkor könnyen kiemelhető a helyéről, miáltal vastagabb tárgyak, például könyvek is beolvashatók. A vastagság kezelése a CCD érzékelő számára sem probléma.
Nyers erő helyett figyelmesség
Figyelemre méltóan magas, 4800×9600 dpi felbontással dicsekedhet a beolvasófej. Természetesen ez a részletesség már túlzás is amatőr analóg felvételek beolvasásához, a gyakorlatban leginkább minőségi diáknál és negatívoknál vesszük hasznát. Nem igazán érdemes továbblépni tehát a felbontás irányában, annál is inkább, mert fotók esetében sokkal inkább meghatározó a színek, mint a részletek kezelése. A ScanJet G4050 ennek jegyében 96 bites színmélységgel is képes működni. Ezt így kimondani könnyű, megvalósításához azonban komoly újításra volt szükség, nevezetesen a hat alapszínű beolvasásra. A G4050 olvasófejében két eltérő színspektrummal dolgozó megvilágítólámpa is helyet kapott, így a két levilágítás együttesen sokkal több információt szolgáltat, mint a hagyományos egylámpás RGB színbeolvasás. Ez további színrészletek felism
erését és megőrzését teszi lehetővé, jelentősen kibővítve a szkenner színterét.
Egy kis kényelem
A lapolvasó nyomógombjára elinduló beolvasó ablak nagyon hatékony, jól sikerült szoftvereszköz. Itt beállíthatjuk, hogy mely alkalmazásba vagy fájlba kerüljön-e a kép és azt is, hogy egy vagy több képre számítson-e a program. Utóbbi esetben kérhetjük, hogy az egyes képek külön állományokba kerüljenek. Az sem gond, ha ferdén rakjuk fel a képeket, a program kiegyenesíti azokat. Az első futás során csak előolvasás történik, ebből deríti fel a program az egyes képek helyét. Még ezzel az automatikus felderítő futammal együtt is ugyanannyi idő alatt készültünk el a beolvasással, mintha egy fotószerkesztő alkalmazás TWAIN funkcióját használtuk volna, érdemes kihasználni a szoftver automatikus szolgáltatásait, nagyon sok kézi teszek-veszek munkát takaríthatunk meg velük.
Egyébiránt maga a TWAIN beolvasó felület nem sokat változott, továbbra is kicsit lassú és komótos, viszont mindent részletesen beállíthatunk rajta, beleértve az olyan extrákat, mint színhelyreállítás, a poreltávolítás, színkorrekció és a fényképezőgépekből már ismert adaptív megvilágítás. Sajnos hiába kapcsoljuk ki a különféle javítófunkciókat, akkor is nagyon komótosan küldi át a gépnek a képet a szkenner, így egy 10×15 centiméteres fotó beolvasása 600 dpi felbontással 50 másodpercet vett igénybe, egy 1200 dpi-s diakocka beolvasása pedig három és fél percig tartott, anélkül, hogy a hatszínű beolvasást bekapcsoltuk volna.
Összességében nagyon meggyőző színgazdagságú képeket kapunk a G4050 közreműködésével, különösen hat alapszínű módban és nagy szabadsággal használhatunk filmeket diákat is. Azoknak ajánljuk, akik számára a sebesség helyett inkább a részletesség és a színgazdagság elsődleges.
