Két fontos dolgot ért el az emberiség az előző évtized végére: először átlépte a hétmilliárdos lélekszámot, majd ennek 50 százalékát a városokba költöztette. Az urbanizáció mértéke 2025-re az előrejelzések szerint globálisan eléri a 60 százalékot, a nyugati társadalmakban pedig a 80 százalékot. Nem csoda, hogy számos nagyváros már fontosabb, mint maga az ország, amelynek területén van. Például Brüsszel, Szöul vagy Bogota egymaga megtermeli az ország GDP-jének közel 40 százalékát. Ez a gazdasági terhelés azonban új kihívások elé állítja a 21. század városait. Miközben egyre többet kéne termelnie és mind több embert ellátnia, csökken a szükséges források mennyisége. Így kulcskérdés olyan innovatív megoldásokat találni, amely nemcsak az energiahatékony működést, de a megfelelő, élhető és környezetbarát lakhatást is lehetővé teszi.
Az okosépítkezés lépései
A megvalósításhoz először is pontos tervezés és közösségi részvétel kell. Gregor Robertson, Vancouver polgármestere például 30 ezer ember véleményét kérdezte meg a közösségi médián keresztül, és ez alapján hirdette meg programját, amely Vancouvert 2020-ra a világ legzöldebb városává kívánja változtatni.
Következő lépésként fel kell mérni az adott város állapotát, és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek szerint a tervek közül egy megvalósíthatót kiválasztani. Minden helységnek megvan a maga problémája, amely függ a lakosság nagyságától, a topográfiától vagy a már meglévő infrastruktúrától. Nem véletlen, hogy Madrid másként szeretne okosvárossá válni, mint Rio de Janeiro. A spanyolok szenzorokkal szerelték fel kukáikat, amelyek jelzik, hogy mikor szükséges kiüríteni őket. Brazíliában viszont időjárásianomália-figyelő rendszer épült a gyors reagálás – akár kitelepítések – elősegítésére.
Ezek után érdemes „laboratóriumban” kipróbálni, tesztelni a választott terveket. Európa legnagyobb ilyen próbaüzeme jelenleg Bécsben működik. 2018-ra a város északkeleti régiójában egy egész új kerület épül fel a Siemens közreműködésével, 40 millió euróból. A volt reptér helyén irodák, szolgáltatóegységek és lakások épülnek 20 ezer új lakos számára. A beépítendő technológiák között találni például fogyasztásfelismerő áramellátást, megújuló energiát használó, decentralizált energiaellátó rendszert, amelynek segítségével az épületek képesek kommunikálni egymással és az egyik házban fel nem használt energiát továbbítani a másikba. Továbbá terveznek intelligens tömegközlekedési megoldásokat, kiegészítve a városban már most is működő Car2Go rendszert. Ez utóbbi egyébként nem bécsi találmány. Az autómegosztáson alapuló rendszert a Daimler vezette be 2008-ban a németországi Ulmban, és azóta számos európai és amerikai nagyvárosban sikeresen alkalmazzák. Az előfizetők egy okostelefon-alkalmazás segítségével megkereshetik az adott zónában éppen szabad Smart Fortwot.
Ázsiában a dél-koreai Songdo működik hasonló okosváros-laboratóriumként. Az egész település újonnan épült, minden épületében a zöld előírásoknak megfelelő automata klímakontrollal, valamint komputervezérelt beléptetéssel. Útjait, vizeit és elektromos rendszerét szenzorok ezrei figyelik, hogy a központi irányítás azonnal reagálhasson a lakosok tevékenységére.
Magyar megoldások
Ugyan kevésbé nagyszabásúan, de Magyarországon is működnek okosváros megoldások. Szolnokon például a Telekommal együttműködésben indult a tesztüzem. „A T-City egyik sikeres fejlesztése a közösségi kártyarendszer. Alapja egy RFID technológiával működő, személyre szabott plasztikkártya, amit a helyi igényektől függően bevezethetnek városkártyaként, közlekedési kártyaként, hallgatói vagy iskolakártyaként, sőt, munkahelyi belépőkártyaként is. Szolnokon például a közösségi közlekedésben használják; a kártyára lehet tölteni a pénztárban vagy online vásárolt buszjegyet és bérletet, és a járműre történő felszálláskor ezt érvényesíti az utas egy speciális készüléken. Ez a funkció a MobilTárcában is elérhető, így az NFC-s okostelefont is a jegyérvényesítőhöz lehet érinteni” – mondta el a PC World kérdésére Kulcsár Sándor, a Magyar Telekom üzletfejlesztési senior szakértője.
A T-City további fejlesztése a Városőrző ICT tesztprojekt, ami a bűnfelderítésben és a bűnmegelőzésben segít. A megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók okostelefonon és tableten követhetik a városi kamerák képét. A 2011-ben indult pilot hamarosan újabb technológiai megoldásokkal bővül, és további 16 kamerát is kap az új felhasználási lehetőségek tesztelésére. „A 2009-ben indult T-City program lényege, hogy teszteljük és a visszajelzések alapján fejlesszük a bevezetés előtt álló új szolgáltatásokat. Tapasztalatainkat aztán fel tudjuk használni a digitális Magyarország céljainak megvalósításához” – magyarázta Kulcsár Sándor.
Miskolc a múlt novemberben jelentette be, hogy az ÉMÁSZ-szal közösen tervez létrehozni egy okosváros-koncepciót. Elsősorban a közvilágítás területén elérhető intelligens rendszereket kívánják használni. Például energiatakarékos lámpákkal csökkentenék a széndioxid-kibocsátást, a lámpák pedig csak gyalogos vagy jármű mozgására gyulladnának fel.
Győr pedig az E.ON hazai leányvállalatával egyezett meg, hogy a 2017-es XIV. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra okosvárossá válik. Ezt egyrészt a termelőegységek virtuális irányítórendszerbe kapcsolásával és az önkormányzati, üzleti, illetve a lakossági fogyasztók okoshálózatba szervezésével, okosmérőkkel ellátásával képzelik el, másrészt ki szeretnék aknázni az alternatív energiatermelési lehetőségeket (biomassza, szélenergia, geotermikus hő) is. Budapest többek között készpénzmentes tömegközlekedését fejleszt. A BKK és a MÁV automatáiból egyérintéses bankkártyákkal lehet jegyet vagy bérletet venni, de mobiltelefon segítségével is vásárolható vonatjegy.
Az IBM országszerte részt vett az okos elektromos mérőórák telepítésében. „A mérőórák folyamatos kapcsolatban vannak a központi rendszerrel, jelentik az energiafelhasználást” – mondta el Hrobár Péter, a cég munkatársa. „Így válik szabályozhatóvá, hogy ha valaki vissza akarja forgatni az általa termelt elektromosáram-fölösleget. Mivel a rendszer kétirányú, lehetőség van arra is, hogy ne csak a fogyasztó küldjön információt, de a központ is tájékoztasson a pillanatnyi áramfelhasználásról és annak áráról. Új fizetési formát is kínálhat a rendszer, segítségével úgy működhet a mérőóra, mint egy feltöltőkártyás mobil. Mindennek célja természetesen a hatékony működés és a pénzmegtakarítás.” Igaz, a kétirányú kommunikáció és az újszerű fizetés még csak lehetőség, de remélhetőleg minél hamarabb valósággá válik.
A cég további fontos projektje Magyarországon egy négyéves versenyképességi és kiválóságfejlesztési felmérés. Ennek célja megvizsgálni a magyar igényeket, azt, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyekre igazán szükség van, és hogy az IBM szoftverplatformjából mi lehet hasznos. „Pozitívan fogadják ezt a városok, de jelenleg csak nagyon egyszerű megoldásokat tudnak finanszírozni” – tette hozzá Hrobár Péter.
A nagy cégeken kívül a fiatal tervezők is évről évre előállhatnak okosváros-megoldásokkal. A Design Terminál szervezi a Smart City Lab pályázatot, itt korábban bemutatták a tűzcsapból pillanatok alatt ivócsapot varázsoló szerkezetet. Idén a személyes város a téma. A zsűri olyan tervek közül választ, amelyek hozzájárulnak a városi életminőség javításához, és szolgálják az épített és a technológiai környezet közötti kommunikációt.
Mitől okos egy város?
A legkézenfekvőbb válasz tehát a technológia. Az okosvárosok valójában jóval összetettebbek. A szakértők nyolc okosítandó összetevőt azonosítottak, köztük a kormányzást, az energiagazdálkodást, az építkezést, a mobilitást, az infrastruktúrát, a technológiát, az egészségügyet és magát a városlakót. A várakozások szerint 2025-re 26 olyan okosváros lesz a Földön (ebből 13 Európában és Észak-Amerikában), amely legalább öt tényezőt megvalósít a nyolcból.
A humán tényező fontosságának növekedését jelzi, hogy az idei top 10 okosváros – Rio de Janeiro kivételével – nem annyira IT-újdonságaival tűnik ki, inkább az egyetemi, kutatási központok és az alapvetően élhető környezet megteremtésével. Dan Hill angol várostervező ezt a trendet úgy jellemezte, hogy „fontos megjegyezni: az okosváros nem csak IT-város. Lehet alacsony széndioxid-kibocsátású, könnyű közlekedésű, sok munka- és lakáslehetőséget kínáló település is.”
A válaszok tehát egyelőre különbözőek, de fontos, hogy elkezdődött az építkezés, és úgy tűnik, hogy – Charles Dickens után szabadon – a 21. század az okosvárosok regénye lesz.
