Egyre erősödő trend, hogy a munkáltatók igyekeznek odafigyelni dolgozóik kényelmére. A startupvilágban már megszokott, hogy az alkalmazottak babzsákokon vagy éppen a füves mezőn heverve rukkolnak elő a legújabb fejlesztésekkel. Ugyanakkor az egyszerű irodákban is terjed az ergonómialáz. Az ismétlődő megerőltetés okozta sérülések (RSI) ugyanis csak Amerikában 15 és 20 millió dollár közé tehető veszteséget jelentenek a cégeknek évente. A Microsoft 2013-as felmérése szerint bármely, 500 számítógép-használót foglalkoztató vállalat 700 000 dollárt takaríthat meg 12 hónap alatt, ha csak tíz százalékkal mérsékli az RSI okozta hatékonyságcsökkenést.
Egy szintén két éves európai kutatás szerint pedig a munkavállalók 74 százaléka tölti munkaidejének egy részét helyezkedéssel vagy asztala rendezgetésével, hogy kényelmes testhelyzetet találjon. Ez áltagban 22,3 nap kiesést jelent dolgozónként. Ha ergonómiáról beszélünk, akkor az emberek legtöbbször bizonyos formájú asztalra, székekre vagy egérre gondolnak. Valóban ezek a legfontosabb termékek, de a fogalom ennél jóval gazdagabb. Ahogy Henry Jarlsson, a Kinnarps (svéd irodabútor-gyártó cég) elnök-vezérigazgatója fogalmazott, ez a „teljes emberre történő odafigyelést” jelenti.
„Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet alatt azonban nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezők értendők, hanem a munkavégzés során használt eszközök, anyagok, továbbá a munkamódszer és a munka szervezete is. Legyen szó akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, lehetőségeivel és korlátaival” – mondta el a PC World kérdésére dr. Németh Edit, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék tanszékvezető-helyettese.
Mozgás szabadsága
Egy ergonomikus iroda tehát olyan környezetet teremt, amely kiegészíti dolgozói erősségeit és készségeit, ahelyett, hogy állandó alkalmazkodásra kényszerítené őket. Erre a legjobb megoldás a már nem csak a tengerentúlon elérhető ülő-álló munkavégzés. Az úgynevezett ülő-álló (sit-stand) asztalok magassága nagy tartományban (65-130 cm) állítható, hogy kényelmes legyen mind az ülő, mind az álló munkavégzéshez. A váltogatott munkavégzés növeli a produktivitást, frissít, javítja a gondolkozást, és elősegíti a csapatmunkát is. Ennek oka, hogy a váz- és izomrendszeri zavarok a hosszú távú statikus munkavégzés következményei. Számos tanulmány bizonyította, hogy a folyamatos ülés növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás kockázatát a lassabb anyagcsere és vérkeringés okán. Az ágyéktáji csigolyák terhelése is nagyobb ülő helyzetben, szabályos üléskor mintegy 140 százalék, görnyedt testtartással pedig akár 200 százalék. Sőt, a Pennington Orvosbiológiai Kutatóintézet munkatársai 2009-ben mutatták ki, hogy az ülő munkát végzők körében 54 százalékkal valószínűbb a szívroham, mint az állva dolgozóknál.
Persze a vég nélküli állás sem tökéletes. Ilyenkor felgyorsul a keringés, így gyorsabban elfáradnak a láb és a hát izmai. A Cornell Egyetem kutatói 2011-ben azt állapították meg, hogy az egész napos álló munkavégzés drasztikusan növeli a nyaki főverőér elmeszesedésének kockázatát. Tehát a legegészségesebb megoldás a váltott testhelyzet.
„Vizsgálatok szerint az irodai dolgozók átlagosan 3,6 alkalommal állítják át a munkaállomásukat a munkavégzésük során álló pozícióba, így átlagosan munkaidejük 20-23 százalékát töltik állva. Ez több mint 60 százalékkal csökkentheti a mozgásszervi panaszokat és megbetegedéseket” – jelentette ki dr. Németh Edit. Ráadásul egy áltagos ember 60-nal több kalóriát éget el állva óránként, a váltott testhelyzet tehát segít az elhízás ellen is védekezni.
Ma már számos ülő-álló asztal kapható, áruk 120-150 000 forinttól indul, a határ a csillagos ég. Van az egyszerű, IKEA-s változat, és van high-tech, időre programozható darab is. Rendelhető külföldről vagy az olyan itthoni márkaboltokból, mint például a Schäfer vagy a Kinnarps. A szakértők ajánlása szerint a kreatív, sok kommunikációval járó feladatok, illetve a napi rutin végzésekor érdemes használni az álló helyzetet.
Ültetési rend
Az ember a két lábra állás óta küzd fiziológiai problémákkal. A felegyenesedés fájó derékba, vérkeringési problémákba és gyorsan romló fogakba került. Látható, hogy hiába múlt el néhány millió év, mégsem tudtunk teljesen alkalmazkodni a felegyenesedéshez. Dr. Németh Edit nem véletlenül tette fel a kérdést, hogy akkor vajon az ülő testhelyzet megszokásához elegendő párezer év?
Nos, a szükség törvényt bont. Ha már ülni kell, igyekszünk olyan eszközöket használni, amelyek segíthetnek. A legfontosabb az ergonomikus szék és a helyes ülőpozíció felvétele. Ez utóbbi a szakzsargon szerint a semleges testhelyzet, amikor szék és asztal megfelelő magasságban van, hogy a comb vízszintesen helyezkedhessen el, és a talp leérjen a földre. A monitor teteje kerül szemmagasságba, és a képernyő síkja 50-70 centiméteres távolságban helyezkedik el a szemtől.
Az ergonomikus ülések megkönnyítik a vázolt testhelyzet felvételét, és tartást adnak a nyaknak, a hát alsó részének, illetve a kezeknek. Ám ez még nem elég. Ha az ülőfelület rögzített, akkor az passzív ülésre kényszeríti a gerincet, tehát egyenetlen terheléseloszlást eredményez a porckorongokon, ami fájdalomhoz és hosszú távon sérüléshez vezet. Ennek megoldására találták ki a fiziolabdát, amely javítja a testtartást, erősíti a hát- és hasizmokat is. Ám probléma, hogy aki labdán ül, annak kell külön szék is. Tomaz Ham ezt oldotta meg, amikor megalkotta a Spinalis széket, amely ma a legmenőbb ergonomikus székek – a Herman Miller vagy a Wikhhan székek – kombinációjának számít. Imitálja az óriás labdán ülést, mivel mozgó ülőfelülete követi a test mozgását, folyamatosan megfelelő pozícióban tartva a medencecsontot és a gerincet.
Kézzel-lábbal
A semleges testhelyzet másik fontos összetevője a kéztartás, mivel a helytelen test- és csuklótartás ínhüvelygyulladáshoz vagy nyeregízületi athrózishoz vezethet. A klasszikus egerek fárasztják és feszítik a váll- és nyakizmokat, illetve a csukló- és a könyökízületre is túl nagy nyomást helyeznek, ami végső soron igen fájdalmas betegségekhez vezet. Az ergonomikus egerek nemcsak elég támaszt jelentenek, de pihentetnek is. A Microsoft például a Windows 8-hoz külön kifejlesztett egy ergonomikus termékcsaládot, amelyben a Sculpt Ergonomic Mouse áramvonalas formája segíti a kéz, a csukló és az alkar természetesebb tartását. A Logitech még tovább megy: hanyattegerekkel igyekszik támogatni az egészséges kéztartást. A jelenlegi vezető termék, a Wireless Trackball M570 bármilyen felületen egy helyben marad, így nem kell a kart mozgatni a kurzor irányításához, csak egy ujjal forgatni az egérbe épített nagyméretű golyót.
A helyes kéztartás másik ellensége a klasszikus, támaszték nélküli billentyűzet. Az ilyen helyzetben történő gépelés csökkenti a kezek vérkeringését. A kézfejnek és csuklónak elvileg a kar egyenes vonalú maghosszabbításának kellene lennie. Erre szolgálnak a különféle, klaviatúrákba épített csuklótámaszok. 2015 ergonomikus trendjét pedig az osztott billentyűzetek képviselik, amelyek természetesebb, ellazult helyzetet tesznek lehetővé a csukló és az alkar számára. Még jobb, ha a billentyűzet emelt és íves középen, így csökken a csukló fájdalmat okozó kifordítása.
Ha monitorként a laptop képernyője szolgál, akkor az állítható laptoptámasz elengedhetetlen az ergonomikus környezethez. Ilyenkor a támasz segítségével a képernyő szemmagasságba kerül. A semleges helyzet eléréséhez a legjobb, ha egy különálló, ergonomikus billentyűzet is kapcsolódik a laptophoz.
Fontos, hogy nem csak a helytelen kéztartás okozhat problémát. A semleges pozíciótól eltérő lábtartás hátfájáshoz, a térdfeszülés pedig mozgásszervi megbetegedésekhez vezethet. A lábtámaszok ennek megfelelően általában 20-30 fokig dönthetők, és a komolyabbak masszírozóbarázdákkal is rendelkeznek, hogy javítsák a vérkeringést, és stimulálják a talpon található idegvégződéseket.
Ha mindezek mellett sikerül figyelni még a megfelelő világításra és zajszintre is, akkor elkészült az igazi ergonomikus iroda, amely nemcsak egészséges és biztonságos, de a tulajdonképpeni munkán kívül nem kíván energiabefektetést a dolgozótól. Ki kívánhat ennél többet?
