Az informatikai szektor újabb vezéralakjával akasztotta össze a bajszát az Európai Unió. Az előzetes híreszteléseknek megfelelően a múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy több évnyi effektíve sikertelen egyezkedés és tapogatózás után formális versenyügyi vizsgálatot indít a Google ellen, ugyanis a vállalat egyes riválisai szerint a keresőcég piaci dominanciájával visszaélve torzítja egyes üzletágakban a szabad versenyt.
Shopping
Az Európai Bizottság két ügyben indított vizsgálatot, a senkit sem meglepő első tételt a hazánkban nem elérhető Shopping jelenti. Ez a Google saját áruajánló és árösszehasonlító szolgáltatása: a keresőben való ártatlan informálódáskor a felhasználót rögtön a találati oldalakon fogadják a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatok. Ezzel elsősorban sejthetően az efféle dedikált webhelyeket üzemeltetőknek akadt problémájuk, állításuk szerint ugyanis a Google praktikája potenciálisan bedöntheti az üzletüket, pusztán a kényelmessége miatt elszívhatja tőlük a felhasználókat. Ez a vád látszólag tényleg megér egy vizsgálatot, hiszen a Google keresőjének 90 százalék körüli a piaci részesedése a Vén Kontinensen.
A Google állítása szerint a vád elméletileg lehetne akár megalapozott is, azonban független mérések alapján a Shopping szolgáltatás egyrészt nem volt képes sehol sem komoly piaci erővé válni, másrészt pedig a háborgó felek webhelyeinek mindeközben nőtt, vagy legalábbis tipikusan nem csökkent a látogatottsága. Természetesen voltak zsugorodó felhasználói táború oldalak, de nekik valószínűleg nem a Shopping tett keresztbe.
Android
A második vádpont már sokakat meglepett. Az Európai Bizottságnak amiatt is panaszkodtak egyes vállalatok – mint például a Microsoft –, hogy a Google az okostelefonos és táblagépes piacon toronymagasan piacvezető Android operációs rendszer esetében is tisztességtelenül visszaél a piaci erőfölényével. Ugyan maga a robotos rendszer alapjáraton ingyenes és nyílt forráskódú, azonban a telefongyártók kénytelenek előtelepíteni a készülékeikre a Google rengeteg zárt alkalmazását, ha elérhetővé szeretnék tenni az eszközökön az operációs rendszer hivatalos programboltját. A Play Store előtelepítése a gyakorlatban nem nevezhető éppen opcionálisnak, hiszen a fogyasztók joggal várják el, hogy az újonnan megvásárolt androidos hardverükön elérhető legyen a hivatalos áruház.
A panaszosok szerint ezzel a mindent vagy semmit helyzettel a Google versenyellenes praktikát használ, főként mivel a Google előtelepített programjait – mint például a keresőmotor kliensét, a Gmailt, a Térképeket, a Chrome-ot, a Drive-ot – rootolás nélkül sok esetben el sem tudják távolítani a fogyasztók.
A Google azzal védekezik, hogy mindez a lehető legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében történik, továbbá valójában semmire sem kényszeríti rá a mobilgyártó partnereit. Az Android nyílt forrású természetéből fakadóan az érintettek végső soron azt kezdenek vele, amit akarnak. Készíthetnek saját alternatív alkalmazásokat, előtelepíthetnek már meglévő alternatívákat.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz majd az Európai Unió vizsgálatának vége, azonban ha a Google-t bűnösnek találnák a bírák, akkor akár 6,4 milliárd dolláros bírságot is kiszabhatnának a vállalatra.
(Nyitókép: Yukiko Matsuoka)
