1984-as alapításától fogva a hálózati termékekre koncentrált az Axis, kezdve az IBM mainframe termékekkel. Igazán ismertek azonban a hálózati kameráik révén lettek, 1996-ban piacra dobott IP kamerájuk egyben a világ első hálózati kamerája is volt, mely egy új termék kategóriát teremtett a piacon.
A válság minden területen éreztette hatását, az analóg videomegoldások piaca 2009-ben 15 százalékos csökkenést könyvelhetett el, de a digitális termékek 15 %-os növekedést értek el, a válság után pedig valószínűleg visszaáll az iparágban a kezdetektől jellemző 40 százalékos növekedési ütem. A cég társalapítója, Martin Green egyértelmű párhuzamot vél felfedezni a megfigyelő kamerák és fényképezőgépek történetében: a digitális fényképezőgép megjelenése után töretlenül tört előre és vette át az analóg fotózás helyét. A talpon maradás és előretörés zálogát az R&D erejében látja az Axis, ezért a rendszerint fejlesztésre fordított 15 % helyett a 2009-es, válságos évben bevételei 24 százalékát fordította erre a célra. Green szerint Kulcs fontosságú a nyílt szabványok használata, ennek jegyében kínálja a cég VAPIX alkalmazásprogramozói felületét (API) is termékeihez.
Trendek hatása a megfigyelő piacra
Moore törvénye még 1965-ben fogalmazta meg, lényege, hogy ugyanazért a pénzért 18 havonta kétszeres teljesítményt kapunk. Ennek jegyében fejlődtek az Axis technológiái is az Axis lapkái is, így a mai lapkák 10 év után 50-szeres teljesítménnyel dicsekedhetnek. Az első network kamera 1996-ban egy képkockát volt képes továbbítani másodpercenként, 0,1 megapixeles méretben. Ma, 2010-ben 30 képkockát vesz le HD felbontásban egy Axis HD megfigyelőkamera, ami 600-szoros teljesítményt jelent. Az új technológia egyúttal kétszer jobb fényérzékenységű eszközöket is eredményez. Természetesen a folyamat nem mehet a végtelenségig és nem is egyezik meg a gyártó filozófiájával a képpontok számának puszta növelése.
A még nagyobb felbontásnak virtuális kamerák
esetében lehet majd szerepe
A fejlesztés iránya másfelé mutat. A nyílt szabványok támogatásával növelhető a fejlesztés ereje, a nagy felbontású képeket pedig érdemes lesz virtuális kamerákként kezelni. A képméret végállomása valószínűleg a HD felbontás lesz, 16:9 képaránnyal. Ahogy az analóg televízió helyére digitális HDTV szabványok kerülnek, úgy mutatkoznak meg a szabványos (SMPTE testület előírásai, H.264) jótékony hatásai a képminőségben. Nem csak az otthoni videózásban, hanem a megfigyelő rendszerekben is megmutatkozik a 16:9-es képarány és a részletes kép előnyei.
A hagyományos DC-Iris helyett az Axis P-Iris technológiát alkalmaz, ami nagyobb mélységélességet biztosít. A Motion JPEG után az MPEG-4 kódolással dolgozó termékek bejelentésére került sor 2003-ban, de csak az ügyfelek 30 százaléka vette igénybe ezt technológiát. Az üvegszálas hálózatok és a H.264 megjelenésével ma már az ügyfelek jelentős része, mintegy 65 százalékuk H.264-es MPEG-4 rendszert igényel.
Fontos tényező a Power Over Ethernet elterjedése, ami alapvető pillére volt a megfigyelő kamera piac növekedésének. Az új, 802.3-as rendszerekben már egy nagyobb kamera számára sem szükséges külön energiaellátást biztosítani. A flash memória eszközök (SD kártyák, SSD meghajtók) terjedésével olyan rendszerek építhetők, melyek áramellátás hiányában is megőrzik felvételeiket. Az IP kamerák eleve olcsóbbá tették a képrögzítést és a kábelezést, no és a felvételek ellenőrzése is egyszerűbbé vált, a PoE révén pedig további megtakarítás realizálható a kábelezésen és munkaköltségen. Az Axis jövőbeni fejlesztéseivel – eszközbe épített storage és elemzés – további előrelépésre van kilátás.
Az első hőkamerás megfigyelő rendszer
Az erdőben álló alak kivehetetlen egy hagyományos kamerával,
de a hő kisugárzás elárulja a rejtőzködőt.
Az eddig inkább katonai felhasználás során emlegetett infra érzékelésű kamerák idén először, az Axis palettáján jelennek meg a megfigyelési piacon. Az új termékek teljes sötétségben is működnek, így nem kell költeni a terület folyamatos megvilágítására. Képükön teljes mértékben követhető ipari szerkezetek és emberek mozgása is, ám az illető személye nem felismerhető. Működik viszont a technológia akár füstben is és könnyen felfedezhetünk vele rejtőzködő alakokat. Hagyományos rendszerek kiegészítésére ajánlja a gyártó.
Hatásosan demonstrálták, hogy mennyire megkönnyítheti élő személy észlelését a hőkamerás technológia, a próbához alkalmazott nylon zsák képtelen elfogni a test által kibocsátott hőt.
Csehország után a régión belül a második legnagyobb forgalmat Magyarországon bonyolítja le a cég. 2010-ben is folytatva terjeszkedését újabb 20 terméket jelent be a cég a hazai piacon.
