Évekig egyhelyben toporgott a monitorgyártás, lelassult, majd megtorpant a fejlődés, pedig az igény már régebben is megvolt a szebb képre, gyorsabb válaszidőre és legfőképp a nagyobb felbontásra. A pár évvel ezelőtti, halvány 3D-próbálkozás nem jött be, a felhasználók nem rohanták meg a boltokat, hogy váltsanak, de a 4K más eset – lehet.
Ultra HD
A 3840×2160-as felbontás négyszer nagyobb, mint a full HD, ami – tekintve, hogy évekig ez volt az általános – hatalmas ugrás. A számítógépeknél mindig emlegetik a rugalmasságot és kompatibilitást, és ez most is igaz: a mai PC-k tökéletesen kezelik a 4K monitorokat már akár alaplapi integrált VGA-val is és az operációs rendszereknek, programoknak, játékoknak sem okoz gondot az óriási felbontás. Persze skálázási gondok vannak a régebbi, klasszikus Windows alkalmazásoknál, a Windows 8.1 is kezelhetné egy kicsit intelligensebben az ultra HD-t, ahogy a játékoknál is oda kell figyelni a beállításokra, ám ha ezek stimmelnek, mellbevágó lesz a különbség akár egy FHD monitorhoz, vagy WQHD-hez képest is. A képminőség hatalmasat ugrik, és ez játékoknál is abszolút igaz. Persze nem árt, ha jó erős videokártyánk van, ám ha sikerül játszható sebességet elérni 4K felbontásban, mindegyik játék sokkal jobban néz ki.
A szerkesztőprogramoknál is hatalmas előrelépés a nagyobb felbontás: minden kezelőpanel kifér a szerkesztendő dokumentum mellé, ami jelentősen leegyszerűsíti a munkát. Hasonlóan ehhez a böngészés is új dimenzióba lép, ha másért nem is, hát legalább 2-3 böngészőablakot nyithatunk egyszerre, így sokkal több információt látunk ablakváltások nélkül.
Itt az IPS, generációs ugrás
A 4K első megjelenésekor valahol egymillió forint körül mozgott, ami szédítően sok, ám ez hamar a töredékére csökkent. Ezt javarészt annak a 28 colos TN panelnek köszönhetjük, amelyre kb. mindegyik gyártó épített 200 ezer forint alatti, sőt, ma már 110-120 ezer forintért beszerezhető monitort. Ez vonzó, de a TN technológia határait ismerjük, ráadásul néhány cég elrontotta az elektronikát, így volt, ahol 30 Hz-es frissítést, volt ahol használhatatlanul magas input lagot kaptunk.
Ennek azonban 2015-ben vége, hiszen megérkeztek a 4K felbontású, IPS paneles, 60 Hz-es, minimális input laggal büszkélkedő monitorok, ráadásul ezekért sem is kérnek többet 200 ezer forintnál. Az Acer S277HK már járt is tesztlaborunkban és nagyon-nagyon elégedettek voltunk vele: gyors, gyönyörű színek, jó betekintési szögek, szuper fényerő és kontraszt, minimális IPS glow.
Mire figyelj!
A 4K monitornál nem mindig fog összejönni a natív felbontás melletti 30 fps játékok alatt, ezért érdemes választás előtt megnézni, miként skálázza az alacsonyabb felbontásokat a monitor. A portokat is ellenőrizzük, mert a DisplayPort mellett ma már több modellen is ott a HDMI 2.0 bemenet és az sem baj, ha a gyártó egy USB 3.0 hubot és mondjuk valamiféle hangrendszert is beszerel. IPS panel lévén a rossz betekintési szögektől nem kell tartanunk, ám ennek ellenére sem árt, ha a monitor magassága állítható, vagy legalább van VESA konzolos rögzítési lehetőség.
A 60 Hz-es képfrissítés ma már alapkövetelmény, emellett hamarosan aktivált Adaptive Sync technológiával ellátott modellek is érkeznek, amelyet az AMD FreeSynckel használhatunk ki. Ehhez hasonlóan G-Synces 4K monitor is van már a piacon, de hamarosan itt is előrébb lépünk: több gyártó, alacsonyabb árak.
Az input lag maradt még a végére: az új generációs, olcsó(bb) 4K IPS monitoroknál ilyen gond nem igazán van, ha azonban TN-paneles 4K monitort választunk, nagyon figyeljünk oda, hogy ezzel ne legyen gond. Tapasztalataink alapján a Samsung U28D590D monitor ugyan nem valami jól felszerelt TN-es 4K monitor és a dizájnos talp sem enged túl sok mozgást, de a panel jó képet ad, az elektronika pedig nagyon gyors. És tegyük hozzá, hogy ez az egyik legolcsóbb 4K monitor a piacon.