Az 1990-es évek végén jelentősen megindult a telekommunikációs üzletág fejlődése, a mobiltelefonok pedig szépen lassan elkezdtek a mindennapjaink részévé válni. 1991-ben már a hazai piacon is elérhető volt a Westel 450 szolgáltatása, amely analóg, első generációs telefonkapcsolatot kínált, viszont a mobilok ebben az időszakban még luxuscikknek számítottak. Persze a globális piacon már megjelent a GSM frekvencia és az első, tömeggyártásban készülő, GSM-kompatibilis mobil, a Nokia 101 is. Az új technológia a jobb hangminőség mellett természetesen tartogatott néhány újdonságot, amelyek közül a legnagyobb hatása talán az SMS-nek volt. Az első rövid szöveges üzenetet 1992-ben küldték.
Az első okostelefon - 1993
Bármennyire is hihetetlen, az okostelefonok gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza, mint gondolnánk; az első készülék ugyanis abban a korban született, amikor még az internet is gyerekcipőben járt. Ezt az IBM-nek köszönhetjük: a Simon névre keresztelt érintőképernyős kommunikátor végleges változatáról 1993 novemberében rántotta le a leplet a cég, bár a nagyközönség számára csak a következő év augusztusában vált elérhetővé. A több mint félkilós telefonhoz extraként egy bőrtokot is kaptak a vásárlók. A telefon belsejében egy 16 MHz-es órajelű processzor és 1 MB RAM dolgozott, így már képes volt e-mailek, illetve faxok küldésére és fogadására is. A termék mindössze hat hónapon keresztül volt forgalomban, de még így is több mint 50 ezer darabot adtak el belőle.
Itthon is hódít a GSM - 1994
Nem kellett sokat várni az analóg telefonszolgáltatás megújítására sem. A Pannon GSM - majd pár nappal később a Westel - már 1994 márciusában elindította második generációs hálózatát Magyarországon. A 900 MHz-es frekvencián a korábbinál sokkal jobb hangminőséget kaptak az előfizetők, de a tarifák és a készülékárak még mindig meglehetősen magasak voltak, így az igazán nagy mobilos robbanásra egészen a következő év decemberéig kellett várni. Ekkor hirdette meg különleges Mikulás-akcióját a Westel, amelynek során mindössze 30 ezer forintért kínálta mobilos alapcsomagját készülékkel és SIM-kártyával (összevetésként az akkori havi átlagfizetés 40 ezer forint volt). A hatalmas akció mindössze néhány napig tartott, mégis 90 ezer új ügyfelet szerzett a Westelnek.
Szintén 1994-ben jelent meg a Timex Datalink, az első okosóra. A Microsofttal közösen gyártott, csuklón hordható eszköz képes volt a hozzácsatlakoztatott PC-vel kommunikálni.
Egy színes világ - 1997
A kijelzőtechnológiában az 1997-es év hozott valódi előrelépést. A Siemens S10-es készüléke törte meg a monokróm képernyők piaci egyeduralmát, és nyitott utat a színes megjelenítővel szerelt modellek előtt. A cég másik újítása még ugyanebben az évben az első strapabíró telefon, az S10 Active volt, amelyet rázkódás, por és cseppálló borítással szereltek fel.
Eltüntetett antennák és a 3G - 1998
A fejlesztőknek 1998-ban több komoly mérföldkövet sikerült elérniük a mobilpiacon. Hosszas kísérletezés után piacra dobták az első olyan telefont, amelynek tetején már nem éktelenkedett egy óriási antenna. A készülék a piac akkori éllovasa, a Nokia 8810-es modellje volt. Eközben a japán NTT DoCoMo cég kísérleti jelleggel elindította az első 3G-s hálózatot, illetve a gyártók elkezdték lecserélni a készülék energiaellátásáért addig felelős Nikkel-kadmium (NiCD) akkumulátorokat, 1998-ban már számos modellben a hosszabb üzemidőt és élettartamot garantáló nikkel-metál-hibrid (NiMH) telepeket használták (a lítiumionos akkuk csak 2004 körül váltak általánossá). Az első mobilfizetési tranzakció is 1998-ban zajlott le: Finnországban telepítettek kísérleti jelleggel néhány olyan Coca Cola automatát, amelyekből SMS küldésével lehetett üdítőt vásárolni.
WAP, MP3 és GPS - 1999
Még az ezredforduló előtt megjelentek a telefonos böngészésre optimalizált WAP-oldalak, és az internetes adatforgalom begyűrözött a mobilok világába is, sőt, 1999-ben az első WAP-böngészővel felszerelt készülék, a Nokia 7110 is bemutatkozott. Emellett a polifonikus csengőhangok konkurenciájaként megjelent a piacon az első olyan készülék, a Samsung Uproar, amely már támogatta az MP3 formátumot, 64 MB-os memóriáján pedig akár egyórányi zene tárolására is lehetőséget kínált. A helymeghatározó technológiák is megjelentek az ezredforduló előtt: a Benefon már 1999-ben piacra dobta az első, GPS-chippel felszerelt mobilt Esc! néven. Itthon eközben a piacot uraló két szolgáltató mellett megjelent az első, globális telekommunikációs vállalat, a Vodafone, amely 1999 november 30-án kezdte meg működését Magyarországon.
Megjelenik a kamera - 2000
Ma már senki sem lepődik meg, ha egy telefonon három kamerát talál, az ezredfordulóig azonban egyetlen gyártó sem tett lépéseket a telefonok fotós funkcióinak előtérbe helyezése felé. A Sharp volt az első cég, amely J-SH04-es készülékébe egy 0.1 megapixeles kamerát szerelt. Ebben az évben került piacra az Ericsson R380 is, amelynek már a reklámkampányában is használták a smartphone kifejezést. Végül, de nem utolsósorban 2000-ben jelent meg a sokáig rendkívül népszerű és meghatározó mobilplatform, a Symbian OS is.
Memóriabővítés és Bluetooth - 2001
Zenéket és fotókat már korábban is tárolhattunk készülékünkön, de a 2001-ben debütáló Siemens SL45 volt az első telefon, amely dedikált zenelejátszó alkalmazást kapott, a készülék belső memóriáját pedig MMC-s kártyával is bővíthettük (igaz, erre már a két évvel korábban megjelent Nokia 9110i is lehetőséget kínált). Ebben az évben jelentek meg a piacon az első, Bluetooth-chippel felszerelt modellek is. Mindeközben az új technológiák itthon is elérhetővé váltak, megjelent a GPRS-szolgáltatás, majd a következő évben - a világon elsőként - az MMS-szolgáltatás is elindult a Westelnél.
Már szelfizhetünk is - 2003
Az első kamerák megjelenését követően a gyártók viszonylag hamar felfedezték a készülékek előlapjára helyezett optikákban rejlő lehetőségeket. 2003-ban már két ilyen kamerával felszerelt modell - a Sony Ericsson Z1010 és a Motorola A835 - is megjelent a piacon. 2003-ban a Westel véglegesen beszüntette analóg, 450 MHz-es szolgáltatását, igaz, ekkorra már viszonylag kevés ügyfelet érintett ez a lépés, mert szinte mindenki a GSM-hálózatot használta. A Telenor csoport ebben az évben vásárolta fel a Pannon GSM-et, bár a cég eredeti nevét egészen 2010-ig megtartották. 2002-ben a másik hazai társaság is új tulajdonosra talált, a Westel azonban már az új tulajdonos nevén folytatta pályafutását a T-Mobile kötelékében.
Frissítenek a hazai szolgáltatók - 2005
Fontos fejlesztést hozott a 2005-ös év is, augusztustól hazánkban is elkezdődött a kereskedelmi 3G hálózatok működése, elsőként a T-Mobile-nál, majd nem sokkal később a Pannonnál és a Vodafone-nál is. Mivel a PDA-k és a folyamatosan okosodó mobilok között egyre inkább elmosódott a határ, nehéz egyértelműen meghatározni, melyik is volt a piacon az első, Wi-Fi-modullal rendelkező mobiltelefon. A legnagyobb esélyes erre a címre mégis a Calypso c1250i, amelynek prototípusát 2003-ban mutatta be a cég, majd kétévnyi fejlesztést követően a felhasználók számára is elérhetővé vált a 3G- és a Wi-Fi-hálózatok közötti váltást kínáló telefon.
Az okostelefon-őrület kezdete - 2007
Furcsa kimondani, de már tíz év telt el azóta, hogy piacra került az Apple legelső iPhone-ja. Legfontosabb újításai - a multitouch kijelző és a teljes érintős vezérlés - mellett az Apple nevéhez fűződik az okostelefonláz elindítása is. A konkurenciára egy évet kellett várni, ekkor jelent meg az első androidos készülék, a HTC Dream. 2008-ban elindultak az alkalmazásáruházak is, július 10-én startolt az App Store, október 22-én pedig az Android Market. Bár csupán az elmúlt néhány évben vált az okostelefonok egyik kötelező komponensévé az ujjlenyomat-olvasó, az első modell, amely ilyen biometrikus azonosítási lehetőséget kínált, már tíz évvel ezelőtt a piacon volt. Ebben az évben mutatkozott be a Nokia 6131-es modelljében egy másik, ma már kiemelt fontosságú komponens is, az NFC. Az első NFC-s Android-készülék a Samsung Nexus S volt 2010-ben, és szintén ekkor jelent meg a piacon az első, kétmagos processzorral felvértezett telefon, az LG Optimus 2X.
Ismét generációt váltunk - 2011
Az első 4G-hálózat már 2009-ben kiépült, globális elterjedése azonban viszonylag hosszú folyamat volt. Egészen 2011-ig kellett várni azokra a modellekre, amelyek ki tudták használni az új hálózat képességeit. Kísérleti jelleggel persze itthon is elstartolt a Telekom LTE-szolgáltatása, amely kezdetben csak Budapesten, majd a következő évtől az ország egész területén elérhető volt. A 2011-ben piacra dobott iPhone 4S nagy újítása Siri, az első hangalapú MI-asszisztens volt, amely az elmúlt évek során hatalmas fejlődésen ment keresztül. A technológiai fejlődés persze az évek során vadhajtásokat is szült, jó példa erre a 2011-ben debütáló LGOptimus 3D készülék, amelynek különlegessége a szemüveg nélküli 3D-s megjelenítést kínáló kijelző volt.
Irány a virtuális valóság - 2014
A PC-s virtuális valóság már elkezdte bontogatni szárnyait, amikor a Google egy olyan lépést tett az okostelefonokban rejlő képességek továbbfejlesztése felé, amelyre akkor senki sem számított. A 2014-es I/O-n egy kartonból összehajtogatható eszközzel mutatta be Cardboard nevű platformját, amely voltaképpen az okostelefonos virtuális valóság előfutára volt. Ezt követően sorra jelentek meg a különféle dedikált felülettel rendelkező modellek: 2015-ben az Oculus fejlesztésében piacra került a Samsung Gear VR-ja, tavaly pedig a Google jelentette be a Daydream platformot, amely igazi lökést adhat a mobilos VR-technológiák elterjedésének.
