Kezdetben, az 1-es és 2-es kiadást tekintve egyértelműen csak egy grafikus héj volt, mára PC-ken, mobileszközökön és részint játékkonzolokon is ott van a Microsoft operációsrendszer-családja, a Windows. Hatalmas utat járt be a termék, együtt haladva a hardver és a felhasználói igények fejlődésével, maga mögé utasítva közben konkurens fejlesztéseket is.
Az IBM és a Microsoft a 80-as években még egyetértésben készítették az OS/2 operációs rendszert, amelyet a DOS utódjának szántak. Csakhogy az időközben egyre sikeresebb Windows miatt a Microsoft és az IBM érdekei egyre kevésbé egyeztek, végül az OS/2 az IBM-nél maradt, illetve kis mértékben a Windows NT-ben élt tovább. Az 1992-ben megjelent OS/2 2.0 néhány tekintetben megelőzte a későbbi Windows-kiadásokat is. Objektumorientált grafikus kezelőfelülete volt, finomabb ütemezést nyújtott a pár évre rá beköszöntő Windows 95-nél, 32 bites API-t kínált a fejlesztők számára, és kihasználta a 80 386-os processzor által maximálisan elérhető 4 GB-os címteret. Az OS/2 3.0 futtatta a Windows 3.1-alkalmazásokat, de az új Windows 95-programokkal már nem volt kompatibilis, így az otthoni rendszerek köréből kiszorult, de vállalati környezetben még sokáig alkalmazták. A Windows elterjedt, és megkerülhetetlenné vált a PC-s világban, még ha évtizedeken átívelő sikerét nem is technológiai előnyének, hanem inkább a jó marketingnek köszönheti.
Az asztali Linux rendszerektől eltekintve a PC-s piacot kihívó nélkül uralta a Microsoft, ám ez a piac zsugorodik. Ezért aztán a cég az elmúlt években új utakat keresett az iPad és a mobileszközök forradalmán felbuzdulva. Egyelőre úgy tűnik, hogy mobilvonalon ezúttal sem sikerült átvennie a vezetést, ám a noteszgépek és az asztali PC-k felhasználóinak nagy része ma is Windowst használ, és egy jelentős részük elfogadta a Windows 10 által bevezetett új trendeket. A Microsoft ígérete szerint a 10-es lesz az utolsó verzió, innentől a termék folyamatos frissítések által változik, alakul majd.
A Windows NT 3.0, 4.0 és a Windows 2000 nem szerepel külön összeállításunkban, e komoly versenyzőket vállalati használatra szánták, megbízhatóságuk alapját a teljes mértékben 32 bites rendszermag jelentette. Ennek folyományaként a Windows 95 driverei és részben 16 bites alkalmazásai nem futottak rajta, a háztartásokban nem is terjedt el. A Windows 2000 a Windows 9x-ekből átvett lehetőségek (például Device Manager, azaz Eszközkezelő), valamint a DirectX-kompatibilitás miatt kicsit közelebb került a tömegek szívéhez, de megmaradt az NT vonal legfényesebb vállalati csillagának. Az új rendszermag robusztusságát, stabilitását a Windows XP óta élvezhetik az otthoni felhasználók.
3.0 - 1990
A Windows 1.0 és 2.0 inkább a DOS-ra épülő, mai szemmel kezdetleges grafikus felületként működött, a Windows 3.0 viszont már egységes meghajtóprogramokkal és nyomtatáskezeléssel rendelkezett, és nem volt hajlékonylemezről futtatható. Képes volt grafikus ablakban megjeleníteni a DOS programokat, és 256 színt ismert, de sikerét legnagyobb mértékben mégis talán a Pasziánsznak köszönheti. Persze az élményhez a háttérben hozzájárult azért még a védett mód használata és az, hogy minden, akkor ismert Intel x86 processzorral jól együttműködött. A Windows alkalmazásai túlhaladhatták a 640 kB-os és 1 MB-os korlátokat, kezelőfelülete már megközelítette a Mac lehetőségeit, és anyagilag olyan siker lett, amely arra késztette a Microsoftot, hogy terveit újragondolva nagyobb hangsúlyt fektessen a Windows termékvonalra.
Konfiguráció:
8086/8088 CPU, CGA/Hercules monitor, 640 kB RAM, MS-DOS 3.1
Újdonságok:
- egységes meghajtóprogramok
- csak merevlemezről fut
- pasziánsz (solitaire)
3.1/3.11 - 1992
Ugyan hasonlított elődjére, mégis jelentős újdonságokat hozott a Windows 3.1. Magyar változata is kapható volt, és talán sokan emlékeznek a megjelenésével elharapódzó képernyővédő-őrületre is. Az első Windows volt, amely minőségromlás nélkül méretezhető, vektoros fontokat (TrueType) kezelt, 32 bites merevlemez-eléréssel dolgozott, és szakítva a 80x86 valós módjával, legalább 80286-os processzort követelt működéséhez. Megfelelő grafikus kártyával túlléphettünk a 256 elemű színpalettán, nagyobb teret adva a grafikai és DTP-s alkalmazások számára, ezzel jobb Mac-ellenfelet faragva a PC-ből. A következő évben megjelenő Windows for Workgroups 3.11 már legalább 386-os processzort kívánt, mivel csak Enhanced módban futott. Emiatt és a hibajavításoknak köszönhetően stabilabb is lett, a hálózati csomagnak pedig nem csak az irodákban örültek.
Konfiguráció:
80286 CPU, VGA-monitor, 1 MB RAM, MS-DOS 3.0
Újdonságok:
- TrueType fontok
- Hi-Color grafikus kártyák
- aknakereső (mineswepper)
95/95 OSR2 - 1995
A Microsoft átütő sikert könyvelhetett el a Windows 95-tel; komoly marketingkampányt kapott, és egyes boltok már éjfélkor nyitottak, hogy mihamarabb kiszolgálhassák a sorban állókat a friss rendszerrel. Az azóta is megkövetelt Start menü, az objektumorientált grafikus felület és a hosszú állománynevek mellett további újdonságot jelentett a (nagyrészt) 32 bites architektúra, a Plug and Play és a finom (preemptive) ütemező. Utóbbi az írási gyorsítótárral kombinálva gyorsabb flopikezelést eredményezett. Ugyan tartalmazott 16 bites kódokat a rendszer, és gyakorlatilag a hozzácsomagolt MS-DOS 7.0-ra épült, de így is lényegesen stabilabb volt, mint a 3.xx termékek. A következő években megjelenő szervizkiadások már támogatták a FAT32 állományrendszert, az AGP-sínt, az USB- és FireWire-csatolókat és a DirectX révén a Windows játékplatformmá is alakult.
Konfiguráció:
80386 CPU, 4 MB RAM, 50 MB HDD
Újdonságok:
- preemptive multitasking
- CD-ROM driver, DirectX (OSR2)
- Plug and Play
98/98SE - 1998
Egy előzetes bemutatón ugyan összeomlott a Windows 98, mégis nagyon sikeres lett. A Win95 OSR verziókban bemutatottakat (FAT32, FireWire, USB, AGP) alapból tartalmazta, és lényeges újdonságokat kínált. Az Internet Explorer is feltelepült a rendszerrel, így kapásból alkalmas volt böngészésre, egyúttal a mappák testre szabhatók voltak tetszés szerinti HTML-alapú tartalommal. Emellett leginkább a javított Plug and Play, illetve az addigra viszonylag stabil DirectX- és DVD-támogatás miatt emlékszünk még rá; a nagyon szerencsések pedig azért is, mert támogatta több monitor használatát. A Windows Driver Model bevezetésével hatalmas lökést kaptak a multimédiás, főleg videós szoftverek. Második kiadásában (Second Edition, SE) javították a hibákat, emellett járt hozzá a NetMeeting 3.0 konferenciaszoftver, és képes volt megosztani az internetkapcsolatot a helyi hálózaton.
Konfiguráció:
80486DX2 66 MHz CPU, GPU, 16 MB RAM, 500 MB HDD, CD-ROM
Újdonságok:
- WDM, több monitor
- IE, HTML mappák
- internetkapcsolat megosztása
Millennium - 2000
A Windows Millennium kezelőfelületére nagy hatással volt a hét hónappal korábban, vállalati környezetre optimalizált Windows 2000 megjelenése, de alapvetően otthoni felhasználók számára készült, központban az internettel, a videózással. E célból tartalmazta az Internet Explorer 5.5-öt, a Media Player 7.7-et és a Windows Movie Makert. Kiemelt újdonsága volt a rendszer-visszaállítás (System Restore), amivel a megadott időpontra visszaálló, működő rendszert varázsolhattuk elő (ha történt manuális vagy automatikus mentés). Sok rossz döntésen, elsietett telepítésen segíthetett a varázsló, de rengeteg rendszer- és biztonsági szoftverrel összeférhetetlennek bizonyult. DOS üzemmódban nem volt indítható a Win ME, bár ugyanazzal a vegyes (32/16 bites) rendszermaggal dolgozott, mint 9x-es elődei. Inkább hibái, semmint erényei miatt emlékeznek rá.
Konfiguráció:
Pentium 150 MHz, 32 MB, 320 MB HDD
Újdonságok:
- rendszer-visszaállítás
- Windows Movie Maker
- Windows Media Player 7
XP - 2001
Egyértelműen a cég legsikeresebb és leghosszabb időn át forgalmazott operációs rendszere a Windows XP, amely már az otthoni felhasználók számára is ugyanazt a stabil, tisztán 32 bites rendszermagot alkalmazta, aminek előnyeit addig csak a vállalati NT-ügyfelek élvezhették. A Windows 9x darabos ütemezése a múlté lett, és a régi programokkal is jobbára kompatibilis volt a rendszer. A kezdetben szerény rendszerigényeket jócskán megemelték a frissítőcsomagok és a bennük foglalt újdonságok (pl. SP1 - USB 2.0, SP2 - WPA Wi-Fi és Windows-tűzfal, Security Center, SP3 - biztonsági fejlesztések), de gyakorlatilag minden byte megérte a letöltést. Ugyanakkor a kötelező termékaktiválás (interneten vagy telefonon) sokak szemében mínusz pontot jelentett. A rendszer Tablet-PC (nem tablet!) és MediaCenter kiadásban is elérhető volt, és lehetővé tette a stílusalapú, kézírásos bevitelt.
Konfiguráció:
Pentium 233 CPU, 64 MB RAM, SVGA-monitor, 1,5 GB HDD
Újdonságok:
- NT rendszermag
- Windows-tűzfal
- internetes és telefonos aktiválás
Vista - 2007
DirectX 9 (Pixel Shader 2.0)-kompatibilis videovezérlőt elsőként a Vista igényelt, az átlátszósággal operáló hatást úszóalkalmazásokkal (Gadgets) fokozta a gyártó. Örömteli volt az alkalmazásokkal, driverekkel is fokozatosan ellátott 64 bites változat és a rendszerindítást turbózó ReadyBoost megjelenése. A Premium kiadású Vista része lett a Media Center, amely tartalmazta a Tárgyalót (Netmeeting), a DVD-készítőt, a Fotótárat és a Naptárt is. Megjelent a biztonsági mentés és visszaállítás, valamint az UAC (User Access Control) is a biztonság fokozása érdekében. Kusza lett az Intéző, emellett rengeteg XP alatt kiválóan működő program nem futott az emiatt is kevéssé kedvelt, lomha Vistán.
Konfiguráció:
800 MHz CPU, 512 MB RAM, DirectX 9-es videokártya, 20 GB HDD
Újdonságok:
- Windows Aero felület
- valódi áttérés x64-re
- ReadyBoost, UAC
7 - 2009
A Windows 7 pont azt tudta, amit már a Vistának is illett volna: nagyon sokat javítottak a kompatibilitáson, és a Professional verziótól a Win XP SP3 emulációjával szinte mindent lehetett futtatni. Lendítettek a teljesítményen is a többmagos processzorok kiaknázásával, miközben maradt az Aero, a ClearType javította az LCD-képernyők olvashatóságát, a megújult Tálca és Asztal használhatóbb lett, gyorsbillentyűkkel könnyebben rendezhettük el az ablakokat. A kézírásfelismerés és a virtuális lemezek kezelése, a vállalati verziókban elérhető BitLocker titkosító és a távoli asztal mind hozzájárultak az igen kedvező fogadtatáshoz, és a máig tartó, a Microsoft számára kínosan hosszúra nyúlt sikerhez.
Konfiguráció:
1 GHz CPU, 1 GB RAM, DirectX 9-es videokártya, 16 GB HDD
Újdonságok:
- megújult tálca
- Snap ablakkezelés
- ClearType
8/8.1 - 2012
A Windows 8 szakított az Aeróval, és egy letisztult, úgy tűnik főleg érintésre tervezett felületet vetett be. A 17 év alatt igencsak megkedvelt Start menü helyett csempés kezdőképernyővel és egérgesztusokkal traktálta a felhasználókat, akik emiatt erősen nehezteltek. A Windows 8 mindemellett gyorsabb lett elődjénél, és nem egy hasznos újítást vezetett be: natív USB 3.0-támogatás, gyors boot az UEFI kihasználásával, Windows Store, biometrikus/többlépcsős azonosítás és NFC, live USB változat (Windows To Go) lehetősége szerepel az előnyök listáján. Megújult a kék halál is, de mindez hiába, a cégnek engednie kellett, és a 8.1-es változatban már választható a Start gomb is a csempék helyett.
Konfiguráció:
1 GHz CPU, 1 GB RAM, DirectX 9-es videokártya, 16 GB HDD
Újdonságok:
- Windows Áruház
- kezdőképernyő
- UEFI-támogatás
10 - 2015
Sok újdonságot, sőt, új szemléletet hozott a Windows 10 a nem kikapcsolható, folyamatos frissítésekkel, a párhuzamosan létező kétféle (asztali és táblagépes) kezelőfelülettel és azzal, hogy egy éven keresztül ingyenesen lehetett váltani rá. Az új felület érzékeli, hogy hagyományosan vagy tabletként próbálják épp használni a gépet, és ennek megfelelően működik, az új Start menüvel és a mellé tűzött kicsinyített kezdőképernyővel pedig a "maradiak" is megkapták, amit akarnak. Az ígéretes, ám Edge-hez kötött Cortana intelligens asszisztens csak angolul használható, a mellé járó keresőfunkcióknak viszont minden felhasználó örülhet. A Windows 10 tábor nagysága lassan megközelíti a Windows 7-ét.
Konfiguráció:
1 GHz CPU, 2 GB RAM, DirectX 9-es videokártya, 16 GB HDD
Újdonságok:
- Start menü visszaállítva
- Cortana és kereső
- Edge böngésző
