Az ötvenes években még nem léteztek kommunikációs műholdak: a globális csevely java részét a tengerfenéken lefektetett kábeleken keresztül bonyolították. Az Egyesült Államok hadseregét nagyon aggasztotta, hogy ilyen „törékeny” , könnyen sebezhető kommunikációs kapcsolatot kell használniuk. Attól tartottak, hogy ha egy szovjet támadás elpusztítja a vezetékeket, kénytelenek lesznek a kevésbé üzembiztos hosszú hatótávolságú rádiófrekvenciákat használni.
A pentagon a tudósokhoz fordult segítségért, a NASA kutatói pedig elindították a Project Needles (később Project West Fordra nevezték át) programot. Az volt a tervük, hogy rakétákkal több tonna réztűt juttatnak a világűrbe, amelyek aztán egybefüggő gyűrűt formálnak a Föld körül, és biztosítják a hosszú távú kommunikációhoz szükséges médiumot.
A projekt nem sokáig élt: egy balsikerű és egy úgy-ahogy sikeres kísérlet után hagyták, hogy csendben kiszenvedjen. Éppen időben, mert az AT&T és a NASA időközben már pályára állította a Telstart, a világ első kommunikációs műholdját.
A Proejct Needleről további izgalmas részleteket tudhatsz meg, ha elolvasod a Wired remek cikkét.
