Nagy erőkkel készültek a tévégyártók a 2020-as évre, hiszen két jeles sportesemény alapján remélhették, hogy tömegek rohannak majd a boltokba új készülékeikért. Pechükre lehet, hogy ebből a vásárlási lázból semmi sem valósul meg, hiszen már bejelentették, hogy egy évvel elcsúsztatják a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a nyári olimpiai játékokat is. Ettől függetlenül a tévék elkészültek, megérkeztek a boltokba, és talán mondanunk sem kell, hogy a 2020-as modellek minden tekintetben felülmúlják elődeik képességeit. Ezek mind remek vételek lehetnek, pláne, ha a sorozatokat és a filmeket a lehető legjobb minőségben szeretnéd élvezni a karanténban. Cikkünkben megmutatjuk, melyek azok a paraméterek, specifikációk, amelyekre tévéválasztás előtt érdemes kiemelten odafigyelned, hogy elkerüld a gyakori csapdákat.
A méret is lényeg
Mielőtt belevágsz a tévékeresésbe, határozd meg azt az összeget, amelyet hajlandó vagy az új készülékre elkölteni. Ezután a kínálatot átböngészve döntsd el, hogy mekkora felbontás mellett teszed le a voksod. Véleményünk szerint ha új tévét keresel, kerüld el a full HD-modelleket, főleg, mivel ezek immár csak a legolcsóbb ársávban találhatók meg. A skála másik végén a 8K-s termékek állnak, amelyek jelenleg még tartalomhiánnyal küzdenek, ráadásul áruk is rendkívül magas, így az arany középutat az ultra HD (más néven UHD, azaz 4K) jelenti.
A felbontás mellett kardinális kérdés a tévé mérete. 250 ezer forint környékén már lehet találni 55, illetve gyengébb 65 hüvelykes modelleket, amelyek hatalmasnak tűnhetnek azok szemében, akik tíz évvel ezelőtt még 40-42 hüvelykes eszközökbe ruháztak be. Tény, hogy a nappalikat egyre inkább eluralják a méretes kijelzők, de nem érdemes egy kis panellakásba bezsúfolni egy 65 colos tévét, miközben egy nagyobb szobában akár az 55 hüvelykes modell is kicsinek hathat.
Szakértők szerint full HD mellett a panel átmérőjének másfél-két és félszereres hosszánál található meg az optimális nézői távolság, míg az ultra HD esetén 1-1,5-szeres szorzóval tanácsos számolni a nagyobb felbontás miatt. Azaz a kanapét körülbelül 150-200 centiméterre jó elhelyezni egy 55 hüvelykes tévétől, 65 hüvelykhez pedig 200-250 centiméteres táv dukál.
A HDR zűrzavar
Nem sokkal a 4K-technológia megjelenése után a HDR is megérkezett a tévékészülékekbe, amely egy logikus evolúciós lépés volt, hiszen hiába a négyszeres felbontás, ha az egyes pixelek nagyjából hasonló színeket tudnak felvenni. A 8 bites színtárolási eljárással ugyanis színenként (vörös, zöld és kék) mindössze 256 színárnyalatot tudtak tárolni, amely valamivel több mint 16 millió színárnyalatot jelentett. A HDR érkezése azonban magával hozta a 10 bites színtárolást, amely összesen már több mint egymilliárd szín megjelenítését tette lehetővé, 12 bit esetén pedig 68 milliárdnál is nagyobb lett a variációk száma. Ehhez egy fejlettebb panelre volt szükség, valamint nagyobb fényerőre, jobb kontrasztteljesítményre. Legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont a HDR minősítés minimum követelményeit túl alacsonyra állították be, így csupán minősítés alapján nehéz választani a készülékek között, amikor egy 200 ezer és egy 900 ezer forintos készüléken is ugyanaz a plecsni virít. A helyzetet súlyosbítja, hogy néhány gyártó (például a Samsung és a HDR10+ vagy a HiSense HDR) önálló szabványt alkotott, amelynek leginkább saját készülékeik tudnak megfelelni. Ebből a zűrzavarból valamelyest kiemelkedik a Dolby Vision szabvány, amelynek elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni (például 12 bites színtárolás, képkockánként történő metainformáció-továbbítás), így ennek pecsétje tényleg csak a legjobb készülékekre kerülhet rá.
HDMI-különbségek
A nagyobb felbontás és a több színinformáció természetesen nemcsak a feldolgozóprocesszort és a megjelenítő panelt terheli le, hanem azzal párhuzamosan sávszélesség-növekedési probléma is jelentkezett a portoknál, amelyet a hagyományos, 1.4-es HDMI-portok nem tudtak ellátni. A HDMI 2.0 már meghozta az UHD, a HDMI 2.0a pedig a HDR tartalmak továbbításának lehetőségét, a sort a dinamikus metainformáció, valamint a 8K felbontás kezeléséhez is értő HDMI 2.1 zárja. Érdemes utóbbi két csatlakozási lehetőséget keresni, illetve megnézni, hogy firmware-frissítéssel azok újabb verzióra válthatók-e. Mindazonáltal minél több HDMI-port van, annál jobb, hiszen ma már a legtöbb eszköz azon keresztül fog csatlakozni a tévédhez. Ezenfelül természetesen érdemes már előre számba venned mindazokat az eszközöket, amelyeket csatlakoztatni akarsz a készülékedhez, akár előre megtervezve a kapcsolási rajzot, nehogy később érjenek meglepetések.
Milyen a paneled?
Jelenleg három rivális megoldás versenyez a piacon: a hagyományos LCD, a Samsung által előszeretettel használt QLED és az OLED. Az LCD számít jelenleg a legolcsóbbnak, és ezzel érhető el a legrosszabb színhűség, hiszen a folyadékkristályos képernyő igényli a háttérvilágítást, amely érkezhet oldalról, hátulról vagy zónánként. Utóbbi a legjobb, és ez leginkább az LCD-panelek fő hátránya miatt van így: nem képesek tökéletesen elnyelni a háttérvilágítást, így feketéik nem lehetnek igazán sötétek, és az oldalról vagy hátulról csíkban érkező fény is hajlamos túlvilágítani a nem releváns pixeleket. Ha például egy jelenetben a sötét égbolt közepén a Hold látszik, akkor az ég is világos lesz, amennyiben a panel oldalról akarja azt bevilágítani. Némileg trükkösebb a QLED, amely nevével az OLED-re próbál rímelni, pedig egy felturbózott LCD-technológiáról van szó, amely egy extra nanokristályréteget von a kijelző elé, hogy képes legyen megtörni a háttérvilágítást. E megoldás előnye a sötétebb fekete, valamint az is, hogy a panelek jobban megvilágíthatók, minek köszönhetően színpompásabb képek jeleníthetők meg akár HDR minőségben. A képzeletbeli trónon a háttérvilágítás nélkül működő OLED-et találjuk, mély feketékkel, ám kevésbé nagy fényerővel. Jellemzően a Samsung preferálja a QLED-et, míg az LG, a Panasonic és a Sony az OLED szekerét tolja.
Nemcsak a panel technológiájára és az esetleges háttérvilágítás milyenségére kell azonban odafigyelni, hanem fontos szempont lehet a sportok szerelmesei és a konzolos játékosok számára a minél nagyobb képfrissítés. Természetesen e téren is állítottak nekünk, fogyasztóknak csapdát a tévégyártók. A legtöbb esetben vagy titkolják ezeket az értéket, vagy egy effektív képfrissítési számot adnak meg, amely eltér a panel natív tudásától. A trükk nagyon egyszerű. Alapvetően a hertzben megadott érték határozza meg, hogy egy adott panel másodpercenként mennyi képet tud megjeleníteni. Ez a legtöbb esetben 60 Hz, néhány csúcsmodellnél 120 Hz. A piacon és a dobozokon viszont könnyen lehet találkozni 200 és 240 Hz-es modellekkel is. Valójában a 120 Hz a maximum, amelynél egy szoftveres trükkel vagy megduplázzák a képkocka számát, vagy egy gépi intelligencia megpróbálja kiszámolni a közbülső képkockát, esetleg egy fekete képet szúr be két kép közé. E módon elméletben megduplázható és akár meg is négyszerezhető a képfrissítés, valójában azonban a hasznos információ ugyanannyi marad. Ez a megoldás az LG-nél a TruMotion, a Samsungnál a Motion Rate, a Sonynál pedig a Motion Flow XR, mely utóbbit például filmnézés közben érdemes kikapcsolni, hogy a felvételeket ne próbálja meg túlélesíteni a tévé, ezzel előidézve az úgynevezett szappanopera-hatást.
A legjobb vételek
A legjobb 8K-tévé: Sony KD-85ZG9
Egyelőre rendkívül nagy a 8K felára. Az árak 700 ezer forinttól 22 millió forintig terjednek, bár utóbbiaknál a rengeteg pixel csak parasztvakítás. A ZG9-es sorozatnál nem kötöttek kompromisszumokat, a tévé képe remek, és a felskálázás is jól működik. Ára: 4 999 900 Ft
A legjobb 4K-tévé: LG OLED55C9PLA
Jelenleg a világ egyig legnépszerűbb tévéje az LG C9-es szériája, nem érdemtelenül. A középkategórián belül OLED-panelt, egészen kiváló kép- és hangteljesítményt kínál remek, WebOS okostévéplatformmal. A legjobb vételnek számít jelenleg. Ára: 419 900 Ft
A legjobb megfizethető tévé: Samsung UE43RU7452
Kevesebb mint 150 ezer forintért ugyan nem várható el a legjobb kép- és hangteljesítmény, ám a 43 hüvelykes tévé funkcionalitása meggyőző lett: UHD felbontás, jó okostévéplatform és Alexa-támogatás is került a papíron HDR-es készülékbe. Ára: 141 900 Ft
A legjobb képteljesítmény: Panasonic Viera TX-65GZ2000E
A legtöbb független teszten a legújabb Panasonic Vierának sikerült még az LG OLED-tévéit is maga mögé utasítania, ami bámulatos teljesítmény. A GZ2000 képe és hangja a lehető legjobb, ám okostévérendszerét már nehezebb dicsérni. Ára: 999 900 Ft
A legjobb nagy képernyős: Sony Bravia KD-77AG9
Borsosnak tűnhet az AG9 ára, de mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a kiváló képet és hangot közel kétméteres (196 cm) képátlón szeretné élvezni. A Sony OLED-panele remek, és a felskálázás is hatékony, ami nélkülözetlen ekkora méreten. Ára: 2 049 900 Ft
A legjobb gaming tévé: Samsung QE55Q70
Konzol mellé nem érdemes a lehető legnagyobb és legszebb képű televíziót keresni, hiszen a virtuális csatákban sokkal fontosabb a sebesség. A Q70 FreeSync-támogatással rendelkezik, alacsony inputlag-értékkel, 120 Hz-es natív képfrissítéssel. Ára: 259 990 Ft
