Könnyen kiszámolható egy adattároló költsége: csak rápillantunk a szaküzlet árlistájára és máris tudjuk, hogy USB kulcsot, külső HDD-t, SSD-t vagy HDD-t veszünk-e pénzünkből, ami megfelel a célnak és a forint/Gigabyte mutatója is előnyös. Ez utóbbi kiválóan használható arra, hogy eldöntsük például HDD vásárlás előtt, hogy a 2, vagy a 3, esetleg a 4 TByte-osat érdemesebb-e megvásárolni. Az is jó hír, hogy egyes tárolókra 5 vagy akár 10 év garanciát kapunk, azonban ez csak a hardver. Amit ezen tárolunk, az sok esetben pótolhatatlan. Családi fotók, videók, fontos dokumentumok, játékmentések stb. Ha ezek elvesznek, azt senki nem pótolja nekünk, örökre búcsút inthetünk adatainknak. A helyzet még súlyosabb, ha nem hardverhiba vagy figyelmetlenség, hanem támadás miatt veszítjük el adatainkat.
Zsaroló adatrablók
Nem érdemes megtámadni egy-egy végfelhasználó gépét, mert hihetetlenül fontos és a feketepiacon értékesíthető információ úgysem lesz rajta. Hogy mégis támadják a hackerek, annak az az oka, hogy az itt tárolt adatok a felhasználók számára értékesek. Márpedig betörni nem különösebben nehéz, a felhasználó pedig jó eséllyel fizetni fog, hogy visszakapja pótolhatatlan személyes adatait.
A legújabb fenyegetés a Petya nevet kapta, és egy kicsit még agresszívabb, mint elődei. A régebbi adatrabló szoftverek csak képfájlokat, rendszert stb. titkosítottak és ejtettek túszul, azonban a Petya a teljes merevlemezt titkosítja. A pórul járt felhasználónak ilyenkor az egyedi kulcsért kell fizetnie, sokszor többszáz Eurót is. A Petya emailekben terjed, ami egy Dropbox tárhelyre mutat látszólag. Az egyik link a levélben egy rejtett futtatható fájl, ami letölt egy trójait. Ennek az a feladata, hogy az antivírusokat elvakítsa, amíg aktiválódik a Petya. A Petya innentől a Master Boot Recordot írja felül, amitől a Windows el is hasal kékhalállal. Újraindításnál ötletes módon egy lemezellenőrzést végez a Windows, ám eközben a háttérben a Petya a teljes fájlleírótáblát titkosítja.
A következő kép már egy figyelmeztető oldal, ami megmutatja, hogyan kapcsolódjon a felhasználó TOR-on keresztül egy weboldalhoz, ahol be kell fizetnie kb. 430 USA Dollárt. A fizetésre 7 napja van a felhasználónak, utána az ár duplázódik.
Védelem a katasztrófa előtt
Ha már megtörtént a baj, nem lehet mit tenni, formattálás vagy fizetés következik - sajnos még nem hatástalanították a Petyát a vírusirtó cégek. Lehet azonban tenni az ellen, hogy minket is megtaláljon egy ilyen adatlopás. Először is ismeretlen embertől, de még baráttól érkező üzenetben, levélben található linkre ne kattintsunk. A böngészőt is érdemes bevédeni, például a NoScripttel, ami blokkol minden olyan szkriptet, amit nem engedélyeztünk manuálisan.
Ez az első védelmi vonal, de itt még ne álljunk meg. A pótolhatatlan, személyes fájlokat, képeket, dokumentumokat, videókat mindenképpen mentsük több helyen is. Használjunk külső tárolót és/vagy hálózati fájltárolót, illetve érdemes offsite mentést is készíteni olykor. Ha más lehetőségünk nincsen, egyik családtagukhoz vigyünk át egy titkosított külső HDD-t, amire 1-2 havonta frissítve mentsük el fontos adatainkat. Mindezek mellett még titkosított felhőszolgáltatást is használhatunk, így még akkor sem lesz katasztrófa, ha mégis megtalál egy zsaroló támadás - egyszerűen formázzuk a tárolót, újratelepítjük rendszerünket és visszatöltjük fájljainkat a mentésből. Még mindig jobb egy kis bosszúság, mint a véglegesen elvesztett családi fotógyűjtemény, vagy több százezer forint kifizetése.
Te miként véded fontos adataidat?
