Képeink keretből való kiugrasztása a legtöbb modern grafikai programmal megoldható. Mi most a Corel Paint Shop Pro Photo (PSPP) nevű szoftvert fogjuk erre a célra használni, ám a fontos lépések és a megtételükhöz szükséges eszközök – igaz, más néven – a hasonló programokban is megtehetők, illetve megtalálhatók.
A kép betöltése után ezúttal is az az első dolgunk, hogy biztonságba helyezzük az eredetit. Miután a későbbiekben sok olyan dolgot is el kell mentenünk, amit csak a Paint Shop Pro Photo saját formátuma őriz meg, ezért adjuk ki a File -› Save As parancsot, és a fájltípusok listájából válasszuk ki a PSPIMAGE formátumot – ráadásul így a program nem fog minden egyes mentéskor reklamálni, hogy a választott formátum (TIFF, PNG, JPG stb.) nem képes minden információt tárolni.
Nagyon fontos, hogy a képet PSPIMAGE formátumba mentsük el
Amennyiben szükséges, végezzük el a fotón a különféle javításokat (kontraszt-, színkorrekció, horizont beállítása stb.), de a vágástól ezúttal tekintsünk el, sőt, lehetőleg olyan képet válasszunk, ahol van egy kis helyünk a főtéma körül. Ha mindezzel megvagyunk, készítsünk ezúttal „vertikális másolatot” a képről a Layers -› Duplicate paranccsal – és egyúttal a rétegek palettáján kapcsoljuk ki a Background réteg (vagyis az eredeti) láthatóságát. Az új réteget nevezzük át például Belső-nek, ugyanis ez lesz, ami a kereten belül fog maradni. Készítsünk egy újabb rétegmásolatot a Layers -› Duplicate-tel, és ezt nevezzük el Külső-nek – ez fog majd a keretből kilógni.
A munkánk végén hasonló rétegstruktúrának kell létrejönnie
Egyszerű keretezés
Miután megvan ez a három rétegünk, nekikezdhetünk a keret megrajzolásának. Az eszközök közül keressük ki a téglalaprajzolót (a régebbi verziókban a Preset Shapes eszközt), majd mielőtt bármit is csinálnánk, állítsuk be, hogy a vektoros alakzatot akarunk létrehozni (Create On Vector) folyamatos vonallal (Line style), szögletes vagy lekerekített sarokkal (Join: Mitter Join vagy Round Join), és egyben beállíthatjuk a vonalvastagságot is jó nagyra, képmérettől függően 50–100 pixelesre. A Materials palettán az előtér- és körvonalszínt (Foreground and Stroke Properties) állítsuk fehérre, a háttér- és kitöltésszínt (Background and Fill Properties) állítsuk átlátszóra (Transparent). Most már meghúzhatjuk a keretet a kívánt képrészlet körül. Miután vektoros alakzatot hozunk létre, ezért egyrészt nem kell nagyon pontosnak lennünk, utólag könnyen tudunk módosítani mind a méreten, mind az elhelyezkedésen, másrészt automatikusan létrejön egy új réteg Vector 1 néven. Ez utóbbit írjuk át Keret-re.
A keret „finomhangolására”, vagyis a méret és a pozíció pontosítására használhatjuk a nyíl eszközt (Pick Tool) vagy a tollat (Pen Tool) is – utóbbival ráadásul még a sarkokat is lekerekíthetjük tetszőleges mértékben.
Természetesen a sima fehér keret helyett használhatjuk az Image -› Picture Frames ablakban található rámákat is
Ha szeretnénk egy kicsit elforgatni a keretet a térben, akkor keretünket raszteressé kell alakítanunk a Layers -› Convert to Raster Layer utasítással. Ezt követően vegyük elő a nyíl eszközt (ilyenkor a toll már nem jó), a mód (Mode) listából válasszuk ki a szabad alakítást (Free), és így tényleg szabadon tudjuk mozgatni a keretünk sarkait, egész pontosan az aktuális réteg befoglaló négyzetének sarkait. (Ha ennél is jobban akarjuk variálni a keretet, akkor érdemes segítségül hívni például a Xara Xtreme-t, ld. a Keretek Xarával című írásunkat a cikk végén.)
Képszendvics
Miután keretünk elnyerte a kívánt alakját és helyére is került, nekiláthatunk a nem kívánt részek eltávolításának. A Belső réteggel nem sok dolgunk lesz, abból csak a kereten kívül eső részt kell eltávolítanunk. Ehhez vegyük elő az eszközök közül a varázspálcát (Magic Wand Tool), és – miután ellenőriztük, hogy a Keret réteg a kijelölt – kattintsunk egyszer a kereten kívül egy tetszőleges pontra. A kijelölést egy kicsit vigyük be a keret alá úgy, hogy a határokat kibővítjük (Selections -› Modify -› Expand) 3–5 pixellel. Néha az Expand Selection funkció – főként, ha korábban nagyobb értéket használtunk – nagyon lassan számolja ki az új keretet. Ilyenkor egyszerűbb megfordítani a kijelölést a Selections -› Inverttel, ezt összehúzni a Selections -› Modify -› Contracttal, végül ismét megfordítani a kijelölést a Selections -› Inverttel.
Bárhogy is történt a kijelölés módosítása, a lényeg, hogy utána jelöljük ki a Belső réteget, és törüljünk mindent, ami a kereten kívül van az Edit -› Clear parancs kiadásával, vagy egyszerűen a ‹Delete› gomb megnyomásával. Miután a képen sok változást nem fogunk látni – hiszen a Külső réteg eltakarja –, figyeljük, hogy a réteg palettán megváltozik-e a réteg előnézeti képe.
Miután még mindig a varázspálca van a kezünkben, kattintsunk egyszer a képre az egér jobb gombjával, hogy megszüntessük a kijelölést (egyszerűbb, mint a Selections -› Select None vagy a ‹Ctrl›+‹D› billentyűkombináció használata), majd miután a rétegpalettán ismét kijelöltük a Keret réteget, kattintsunk ezúttal a keret belsejébe. Ezúttal ne változtassuk a kijelölésen, csak váltsunk át a Külső rétegre, és ezen töröljünk mindent, ami a kereten belül volt (Edit -› Clear vagy ‹Delete›).
Ezt követően a varázspálcát cseréljük le a szabadkézi kijelölő eszközre (Freehand Selection Tool), és azon belül is a szabadkézi kijelölésre (Selection type: Freehand). Ezzel az eszközzel „tisztes távolságtartással” rajzoljuk körbe a képnek azt a részét vagy azokat a részeit, amit/amiket ki akarunk engedni a keretből. Több ok miatt sem érdemes már most megpróbálnunk a pontos körbevágást, már csak azért sem, mert a későbbiekben törölni sokkal egyszerűbben tudunk, mint visszarajzolni a véletlenül levágott részeket.
Természetesen akkor sincsen nagy tragédia, ha mégiscsak belevágnánk valamely megtartásra szánt részbe – ezért is őriztük meg az eredeti változatot a Background rétegen. Ilyenkor a szabadkézi vagy a „sima” kijelölővel (Selection Tool) kerítsük körbe a visszanyerni kívánt részt, válasszuk ki a Background réteget, és másoljuk a Vágólapra a hiányzó darabot (Edit -› Copy vagy ‹Ctrl›+‹C›). Ezután menjünk vissza a Külső rétegre, és illesszük be a helyére az Edit -› Paste Into Selection (‹Ctrl›+‹Shift›+‹L›) parancs kiadásával.
Amikor megvagyunk – az esetleg korrigált körbevágással –, a Külső réteget vigyük legfelülre. Ezt megtehetjük a Layers -› Arrange -› Move Up vagy a Bring To Top utasításokkal, vagy a legegyszerűbb, ha a rétegpalettán egyszerűen legfelülre húzzuk a Külső réteg sávját.
Nem kívánt törlendő
Miután létrehoztuk a kép-keret-kép szendvicset, kezdődik a munka leginkább pepecselős része: a keretre rálógó és keretből „kieső” részek pontos körbevágása. A fotó és főként az adott részlet(ek) jellegétől függően használhatjuk a varázspálcát, folyamatosan állítgatott toleranciával, de mindenképpen élsimítással, próbálkozhatunk a PSP 8-ban megjelent háttértörlő eszközzel (Background Ereaser), de leginkább a jól bevált, lehetőség szerint nagyon puha (Hardness: 0–20), és egyre kisebb (méret: 50–100-tól egészen 2–5 pixelig) radírral.
A nem kívánt részek törlésére még mindig az egyik legjobb eszköz a radír – és a biztos kéz
Ez utóbbit már csak azért is ajánljuk, mert a radír a PSPP-ben igazából egy maszkfestő eszköz! A bal egérgomb lenyomásával – ahogy az egy rendes radírtól elvárható – törölni tudunk, míg a jobb egérgombot nyomva tartva, visszafesthetjük az eredeti – radírral törölt – részeket. Egyes esetekben a kijelölő eszközzel körbekerített és az Edit -› Clearrel törölt részeket is visszafesthetjük, máskor azokon a részeken már csak fekete foltokat találunk, míg a háttértörlővel eltávolított területeken színes zajok jelennek meg.
Amikor úgy látjuk, hogy sikerült minden részletet pontosan körbevágnunk, jelöljük ki az egész réteget (Selections -› Select All vagy ‹Ctrl›+‹A›), majd a Float-Defloat párossal (Selections -› Float/Defloat, ‹Ctrl›+‹F› után ‹Ctrl›+‹Shift›+‹F›) jelöljünk ki mindent, ami maradt a rétegen. Nagy valószínűséggel látni fogjuk, hogy számos kis „lyuk” maradt, amiket még el kell tüntetnünk. Ehhez először is távolítsuk el ezeket a kijelölésből (Selections -› Modify -› Remove Specks and Holes), majd fordítsuk meg a kijelölést (Selections -› Invert), és töröljük a nem kívánt maradékokat (Edit -› Clear).
Most már majdnem készen is vagyunk, már „csak” arra van szükség, hogy a Külső keret tartalmának adjunk egy kis szórt árnyékot az Effects -› 3D Effects -› Drop Shadow-val, majd egy kicsit keményebb árnyékot magának a keretnek. Arra figyeljünk oda, hogy a kijelölés a keret külsejére vonatkozzon (például varázspálca és a kijelölés megfordítása), különben a keret árnyékolni fogja a Belső rétegen levő képet is. Az árnyékokat, főként a Külső réteg árnyékát mindenképpen új rétegre hozzuk létre (Shadow on new layer), mert néha szükség lehet a kép alatti árnyékba beletörölni egy kicsit, hogy magának a képnek a színei egységesek maradjanak.
Kiegészítő: keretek Xarával
Amíg keretünknek csak némi perspektivikus hatást akarunk kölcsönözni, addig a Paint Shop Pro Photóban nagyon egyszerű a dolgunk. De ha szeretnénk a keretnek némi vastagságot is adni, esetleg meg is akarjuk hajlítani egy kicsit, akkor ezekkel már kicsit többet kell dolgoznunk a PSPP-ben (a Mesh Warp Tool mindig az egész képen dolgozik). Ehhez érdemes például a Xara Xtreme-et segítségül hívnunk.
Sokkal egyszerűbben készíthetünk perspektivikus, görbített, 3D-s kereteket a Xara Xtreme segítségével
A Xara Xtreme elindítása után importáljuk (File -› Import) a fotót, amelyiken a PSPP-ben dolgozunk. Fontos, hogy ne változtassunk a kép méretén, hagyjuk meg az eredeti szélességet és magasságot. A téglalap eszközzel (Rectangle Tool) rajzoljuk meg a keret kiinduló állapotát. Szüntessük meg a négyszög kitöltését, a körvonalat színezzük át fehérre, a vonalvastagságot pedig állítsuk be jó vastagra, a fotó méretétől függően akár 90–100 pixelt is nyugodtan választhatunk.
A téglalapot az Arrange -› Convert to Editable Shapes paranccsal alakítsuk át szabadon szerkeszthető alakzattá, majd az alakzatszerkesztővel (Shape Editor Tool) mozgassuk úgy a négyszög sarkait, hogy elérjük a kívánt perspektivikus hatást. Ha szeretnénk ívelt keretet létrehozni, akkor itt a lehetőség, hogy a sarkok után a négyszög oldalait is kezelésbe vegyük.
Miután keretünk elérte a kívánt alakzatot, az Edit -› Clone Shape paranccsal készítsünk róla egy másolatot, aminek a körvonalát színezzük át 20%-os szürkére, majd a kurzormozgató nyilak nyomogatásával mozgassuk el például balra lefelé legalább 20-30 pixelnyi távolságba. A szürke négyszöget az Arrange -› Move Backwards paranccsal tegyünk a fehér alá, majd az áttűnés készítő eszközzel (Blend Tool) húzzuk össze két alakzatot. Miután úgysem sokat fogunk vektorosan dolgozni ezzel az áttűnéssel, ezért a köztes lépcsők számát (Number of steps in the blend) nyugodtan növeljük meg 50–100 közöttire. A keretet kontrasztosabbá, sötétebbé tehetjük, ha megnyitjuk az Attribute profile ablakot, és ennek felső csúszkáját elhúzzuk balra -8 és -6 közötti értékig – az alsót hagyjuk nullán.
Hagyjuk kijelölve a keretet, és így indítsuk el az exportálást (File -› Export). Fájlformátumnak válasszuk a PNG-t, majd a PNG Export Bitmap Options ablakban figyeljünk oda, hogy a Palette Options lapon a színmélység (Color depth) listában a True color + Alpha legyen kiválasztva, és az Options lapon az átlátszóság (Transparent) biztosan be van-e kapcsolva. Szintén ellenőrizzük, hogy a Bitmap Size fülön a képméret megfelelő-e, és hogy a program csak a kijelölt keretet akarja-e exportálni (Area To Save: Selection). Ha mindent rendben találunk, és a Zoom to Fit gomb megnyomása után valóban csak a keret látszik az előnézeti képen, akkor megnyomhatjuk az Export gombot.
Az így létrehozott PNG állományt egyszerűen töltsük be a Paint Shop Pro Photóba, másoljuk a Vágólapra (Edit -› Copy), helyezzük rá a fotónkra új rétegként (Edit -› Paste As New Layer), majd folytassuk a munkát, mintha a keretet a PSPP-vel hoztuk volna létre.
