Ma már nem feltétlenül kell csillagászati összegeket elköltenünk, ha méter fölötti képátlóra vágyunk. Az elmúlt néhány évben a projektorok is elérhető közelségbe kerültek, mára egy Full HD változatért sem kell 200-250 ezernél többet kiadnunk. De milyen szempontok alapján válasszuk ki a lehető legjobb készüléket?
Mire kell a projektor?
Van körülbelül 5-6 fontos kérdés, amit vásárlás előtt mindig fel kell tennünk magunkban. Általában az első a legfontosabb. Mire is szeretnénk majd használni a leendő projektorunkat? Mozizásra, játékra, prezentációra, esetleg mindegyikre? Azt azért nem árt tudni, hogy kevés projektor univerzális. Üzleti modellnél például fontos lehet a méret, a kis tömeg, a rendelkezésre álló maximális fényerő és a rugalmas csatlakoztathatóság. Ugyanakkor másodlagos a csöndes működés, a brutális kontraszt, esetleg a 3D funkció. Első lépésként tehát tisztázzuk, hogy milyen felhasználási módra szánjuk projektorunkat, és csak ennek tudatában nézegessük a konkrét modelleket, specifikációkat.
Az elhelyezés kulcsfontosságú
Vásárlás előtt gondoljuk át, hogy hová szeretnénk elhelyezni a projektort, hol lesz a vászon és jellemzően milyen fényviszonyok uralkodnak majd az adott helyiségben. Előfordulhat, hogy egy túlságosan is világos nappalinál szükségünk lesz plusz árnyékolókra is. A megfelelő árnyékolás és vetítési felület (erről későbbi cikkünkben lesz szó) mellett azt is vizsgáljuk meg, hogy az adott modell optikája milyen vetítési paraméterekkel rendelkezik. A neten számtalan kalkulátor van, de a gyártó is megadja vetítési távolságokhoz tartozó minimum és maximum képátlókat. Az elhelyezést könnyíti, ha az adott modell megfelelő átfogású optikai zoommal rendelkezik. Házimozi projektoroknál nem ritka a másfél-kétszeres zoom sem, ennek hiányában viszont készüléket kell közelebb vinni a vászonhoz.
Emellett az optikai lencseeltolás is fontos lehet, ezt a funkciót "lens shift" néven kell keresnünk. Ez a funkció viszonylag ritka, de jó szolgálatot tehet, ha például a képet kell a vászonhoz korrigálnunk. Amennyiben a készülék nem rendelkezik ezzel a funkcióval, úgy az elhelyezéssel kell játszani. Vagy fix helyet kell keresnünk a projektorunk számára, vagy egy plusz konzolt kell vásárolnunk, amit a plafonra kell rögzíteni. Ennek és a kábelek esztétikus eltüntetésének költsége körülbelül 10-15 ezer forint.
Másik fontos tényező az automatikus, vagy manuális trapézkorrekció megléte. A projektorok többsége képes ezt egyetlen tengelyen megoldani, de ehhez azt is érdemes tudni, hogy a digitális képtorzítás jelentősen rontja a képminőséget. Érdemes tehát a projektort úgy elhelyezni, hogy ezt a funkciót ne nagyon kelljen használni. Továbbá figyeljünk arra is, hogy a szellőzőnyílások szabadon maradjanak, illetve a használt kábelek kényelmesen elférjenek.
DLP, vagy LCD?
Jelenleg két nagy technológia csatázik egymással. Mára a DLP lett a vezető technológia, de az LCD is komoly szereplője maradt a projektor piacnak. A DLP vetítők lényege, hogy egy mikrotükör rendszer állítja elő a pixeleket, amit egy gyorsan forgó színkerék egészít ki. Itt a fény piros-zöld-kék színeken megy át, ami végül a megjelenő színes képként áll össze. A korai DLP-k hangosak voltak, a lassú színkerék miatt ráadásul a „szivárványhatás” is látható volt az erre érzékenyek számára.
A DLP előnye, hogy moziszerűbb a vetített kép, fehérebb a fehér szín, nagyobb a kontraszt, valamint az LCD-vel szemben kevésbé láthatók a pixelek. Az LCD technológia máshogy működik. Itt három beépített LCD panel található, mindegyiken az adott alapszín tartalma jelenik meg. Ebből a három panelből képződik a végső kép, egy nagy teljesítményű fényforrás és egy bonyolult tükörrendszer révén. Ennek a technológiának általában kontúrosabb a képe, ettől kissé mesterségesnek is hathat. Sokan mozizásra a DLP-t favorizálják és csak játékra, illetve irodai célokra ajánlják az LCD-t. A LCD vitathatatlan gyengéje a jobban kivehető a pixelstruktúra és a pixelek kiégésének lehetősége. Élettartamot tekintve a DLP vetítőket tartják tartósabbnak, az LCD-nél viszont garantáltan nincs szivárványhatás, cserébe viszont a panel színei fakulhatnak az évek során.
Felbontás, fényerő, kontraszt
Megfelelő forrás esetén mindig a magasabb felbontás eredményez szebb képet. Ha példádul csak DivX-et nézünk, nem feltétlenül éri meg drága vetítőre költeni. Amennyiben nem akarunk Full HD filmeket nézni - mondjuk csak tévézünk-, akkor elég lehet a hagyományos 4:3-as képarány is. Ha olcsón keresünk mozira, illetve játékra optimalizált modellt, akkor megfelelő lehet az 1280x720 felbontás is. Ellenben a 800x600-as projektorokat jó messze kerüljük el. Lehetőség szerint készüljünk fel a jövőre és vásároljunk 1080p-s modellt.
A gyártók a fényerőt ANSI lumenben adják meg, ez határozza meg a projektor lámpájának maximális fényerejét. Házimozira elég lehet az alacsonyabb fényerő is, manapság viszont kb. 1500-2000 lument kapunk ebben a kategóriában is. A szükséges fényerő megállapítása attól is függ, hogy a szoba mennyire sötétíthető. Szórt fény mellett jól jön az erősebb lámpa, vagy a speciális fényerősítős vászon. Játékra és irodai felhasználásra mindenképpen érdemesebb komolyabb fényerőt preferálni, 3000-4000 ANSI lumen bőven elég lesz. A kontrasztarány megválasztása szintén fontos feladat, érdemes mindig a magasabb számokat keresni, legyen az natív, vagy dinamikus érték.
A zajszint és a garancia is fontos
A számunkra szükséges csatlakozók, szoftveres extrák megvizsgálása utána foglalkozzunk a zajszint kérdésével is. Ezzel sokan egyáltalán nem foglalkoznak, számukra a bosszúság az első beüzemeléskor jöhet el. Bizonyos felhasználási körülmények között – például házimozizás – nagyon is fontos a csöndes működés. Az általános 30-33 dB irodában és játék közben sem zavaró, ellenben egy film csöndesebb jeleneténél már idegesítő lehet a ventilátor által keltett zaj. Kifejezetten filmezésre ajánlott projektoroknál a zajterhelésnek 20-28 dB közé kell esnie.
A zajszint csökkenthető a lámpa takarékos módba kapcsolásával is, ilyenkor nemcsak a fülünket, hanem a lámpánkat is óvjuk. Fontos azt is tudni, hogy az általános 2-3 éves garancia csak a készülékre jár, az izzóra általában fél-egy év, vagy 1000-2000 üzemóra vonatkozik.