Több mint 20 éve indult útjára a Wi-Fi szabvány, ami alapjaiban járult hozzá a ma már megszokottnak tekinthető vezeték nélküli eszközhasználathoz. A Wi-Fi kiépítése olcsó, a kompatibilitás mesés és a sebességgel sincsenek nagyobb gondok. Persze ez csak akkor igaz, ha lakásodhoz vagy házadhoz megfelelő hálózatot sikerült tervezned és kiépítened, nem spóroltál a főbb komponenseken, vegyesen használsz kábelt és rádiós kapcsolatot, no és nem sajnáltad a több órát a beállításra.
A Wi-Fi-vel járó nyűgökre minden gyártó kínál különféle megoldásokat, és könnyen belefuthatsz olyan cikkbe, hirdetésbe is, ami azt sugallja, hogy egyszerűen és gyorsan kiépíthetsz tökéletes otthoni hálózatot. A kissé külön, de az európai piacon igen erős AVM termékeivel néztük meg, hogy vajon a mesh rendszer kínálja-e a megoldást minden Wi-Fi-gondra.
Sebesség vagy lefedettség
Routerválasztáskor már a termék nevében találkozhatsz egy számmal, amit egyszerű megérteni: minél nagyobb ez a szám, annál jobb a router - legalábbis a gyártók igyekeznek ezt elhitetni velünk. Valójában ez az 1200, 1800, 5400 vagy akár 11000 csupán azt mutatja meg, hogy aggregálva mekkora elméleti teljesítményre képes az adott router. A valóságban egy-egy kliens ennél jóval lassabban kapcsolódik, ráadásul a kapcsolat minősége még a legújabb, legdrágább modelleknél is erősen függ a távolságtól és egyéb zavaró tényezőktől. Ha drágább routert vásárolsz, a központi egység sebessége lesz jobb, a többcsatornás működésben lehet eltérés és ma már a tri-band mód sem ritka, ahol a 2,4 GHz mellé két darab 5 GHz-es rádiómodul is kapcsolódik, vagy a még újabb, 6 GHz-es frekvencia is támogatott a Wi-Fi 6E és a Wi-Fi 7 által. De legyen az akár a legdrágább gaming router, a hatótáv nem lesz jobb, mint egy átlagos, középkategóriás modell esetében.
Ha azt szeretnéd, hogy az egész lakásod, házad minden pontján azonosan szupererős Wi-Fi-jel legyen, nem elég egyetlen router, ki kell azt egészítened jelismétlőkkel. Ennek egy elegánsabb formája a mesh, ahol akár korlátlan számú egység dolgozik egy hálózatként azon, hogy neked mindenhol stabil netelérésed legyen. A mesh-hálózatok alapszolgáltatása a Wi-Fi roaming, vagyis ahogy mobileszközöddel a lakásban mozogsz, kütyüd automatikusan mindig a legközelebbi mesh-csomóponthoz fog kapcsolódni. Minden adatcsomagot és alcsomópontot, vagyis mesh szatellitet a mesh master irányít, így elegendő ezen elvégezni a beállításokat, minden más eszköz átveszi ezeket.
Mesh a gyakorlatban
Az AVM tapasztalt szereplő a hálózati eszközök világában, ám hazánkban csak egy kis réteg ismeri termékeit. A Fritz!-eszközök leginkább tőlünk nyugatra, ott is Németországban népszerűek, de más európai országokban is jól látható piaci részesedéssel rendelkeznek. Termékeik mind egyedi piros-fehér dizájnnal rendelkeznek és különlegességük, hogy minden firmware-fejlesztést a német mérnökök végeznek az alapoktól, a chipek, komponensek gyártóitól nem veszik át az alap gyári vezérlőszoftvereket. Ez valamivel hosszabb fejlesztési időszakokat jelent, cserébe viszont nagyon ritka, hogy egy-egy központilag felfedezett biztonsági rés az AVM termékeit is érinti.
Az AVM a hagyományos routerekből többfélét is kínál, elérhető akár DSL, 4G/5G-s, optikai és kábeles modemmel szerelt is (sajnos ezeket itthon nem tudod használni, mert a hazai szolgáltatók hálózata nem támogatja harmadik fél eszközét), emellett jelismétlők, powerline adapterek, DECT telefonok és számos okosotthon-kiegészítő is elérhetők. A széles kínálatból szinte bármelyik hálózatos eszközt választhatod, az képes a gyártó mesh-rendszerében összekapcsolódni a többi AVM termékkel. Ezt próbáltuk ki tesztünkben is.
Rendszertesztünk fő központjaként egy modemektől mentes, de DECT-központként bevethető Fritz!Box 4060-as routert állítottunk csatasorba. Ez egy kompakt, szögletes eszköz, amelyen mindössze egyetlen Connect feliratú gomb található. Hátul a szolgáltatód modemének fogadására szolgáló WAN port 2.5 GbE kapcsolatra képes, amihez további három 1 GbE LAN port is tartozik. Kapsz még USB 3.0 csatlakozást, ami a beépített NAS-szolgáltatásnál jöhet jól (hálózati nyomtatómegosztás nem támogatott), viszont külön analóg telefoncsatlakozás nincsen, így a DECT-központ használata hazánkban nem lehetséges.
A rádiós rész Tri-band kialakítású, vagyis a két, 5 GHz-es Wi-Fi 6 mellé egy 2,4 GHz-es modul is tartozik, és természetesen teljes a kompatibilitás minden új és régi klienseszközzel. Az elméleti sebesség 2400+2400+1200 Mbit/s, vagyis egy "AX6000-es" routerről van szó. A 4×4-es MU-MIMO router a Wi-Fi 6 szabvány minden szolgáltatását támogatja, emellett beállíthatsz vendég Wi-Fi-t, használhatod a WPS-t, van WPA3 titkosítás és a Wi-Fi Eco mód a fogyasztás leszorításában is segíthet.
Az egyedi, de magyarul sajnos továbbra sem elérhető kezelőfelület barátságos, de használata némi tanulást igényel. A webes felületen elérhető menüben mindent a legapróbb részletig beállíthatsz, a fejlesztők tényleg mindenhez biztosítanak hozzáférést. Az egyedi szolgáltatások közül érdemes megemlíteni a távoli elérést akár applikáción keresztül, a pár kattintással beállítható VPN-szervert (WireGuard vagy IPSec), valamint a Fritz!NAS hálózati fájltárolót. Találsz okosotthon-vezérlést is, ahová a cég termékein felül bármilyen, DECT ULE és HUN FUN-kompatibilis eszközt felvehetsz. Természetesen ehhez is jár applikáció, ahogy a helyi hálózatod távoli menedzselését, valamint a mesh-kiépítést is elvégezheted egyszerűen.
Nem minden mesh egyforma
Nagyszerűen hangzik, hogy szinte minden AVM hálózati eszközt össze tudsz fűzni egyetlen mesh-rendszerbe (ilyet csak kevés konkurens kínál), azonban az öröm nem lehet teljes, ugyanis a kiváló kompatibilitásért cserébe a teljes kapcsolódású mesh rendszer topológiát fel kellett adni. Ez dióhéjban azt jelenti, hogy a Fritz!Box-alapú mesh rendszer topológiája csillag alakú: minden mesh-szatellitnek egyenesen a mesh masterhez kell kapcsolódnia, nem tudod úgy kiépíteni a rendszert, hogy a szatellitek csak egymással kapcsolódjanak direktben (mert például az egyik túl messze lenne a fő routertől), miközben a csomagirányítást kizárólag a központ végzi. Szerencsére van egy kis segítség is ebben, mégpedig az, hogy az AVM mesh-rendszere a hibrid kiépítést is támogatja, vagyis egy-egy szatellit kapcsolódhat kábelesen LAN-on és Wi-Fi-n is. Utóbbinál a stabil és nagy sávszélességű backhaul elérése érdekében a rendszer kombinált, többcsatornás kapcsolatot épít ki, így egyszerre forgalmazza az adatot két, vagy akár három Wi-Fi kapcsolaton is a két mesh-csomópont között. Ezzel könnyedén gigabit feletti tempót lehet elérni és kevésbé fájdalmas, hogy a backhaul nem dedikált rádiós csatornát használ, hanem osztozik a klienseszközökkel.
Akárcsak a konkurensek esetében, úgy a Fritz!Box mesh rendszerének kiépítése is végtelenül egyszerű. Elegendő letöltened a mobilos alkalmazást, vagy böngészőn bejelentkezni a webes felületre, majd a mesh master beállítását követően a Connect gombok megnyomásával csatlakoztatni a mesh szatelliteket. Fontos, hogy a párosítás Wi-Fi-n történjen meg akkor is, ha kábeles kapcsolatot tervezel - ezt a beállítás után már automatikusan felismeri a rendszer és átvált rá.
A mesh rendszerek Achillesz-ina a mesh csomópontok megfelelő elhelyezése. Nem minden gyártó segít ebben és miután egy jól beállított mesh rendszer egyetlen eszközként, mondhatni szuperhálózatként látszik, később a szatellit egységek elhelyezését kimérni sem igazán lehet. Az AVM mobilos applikációjában és a webes felületen is jól láthatod, melyik csomópont milyen sávszélességgel kapcsolódik a fő routerhez, sőt, azt is, hogy melyik kliens éppen melyik ponthoz van hozzárendelve és milyen sebességgel kommunikál.
A teszt során három mesh szatellitet kapcsoltunk a hálózatba: egy Fritz!Repeater 6000-et, egy Fritz!Repeater 3000 AX-et és egy Fritz!Repeater 1200 AX-et. A két gombnyomásos párosítást követően az automatikus felprogramozás és a frissítések eszközönként nagyjából 5 percet vettek igénybe. A csomópontok elhelyezését követően a mobil appot használva gyorsan kiderült, melyik került túl messze a fő routertől. Ilyenkor minden egyes áthelyezés után várni kellett kb. 3 percet, amíg újraindult az adott csomópont, majd ismét elvégezhettük a mérést. Más gyártóknál láttunk már valós idejű Wi-Fi-jel-ellenőrzést, ami kényelmesebb és gyorsabb is. Egy csomópontot LAN-on csatlakoztattunk, amit automatikusan eszerint kezelt a rendszer.
A Fritz! mesh rendszerének beállításánál és felügyeleténél két választási lehetőséged van. Ha gyorsan és nem túl bonyolultan szeretnéd kezelni hálózatodat, a mobil applikációban rögtön láthatod, mi hogyan működik, itt éred el a fontosabb funkciókat, továbbá itt kezelheted a kliensek korlátozását is. Ha szereted beleásni magad az apró részletekbe, a webes beállítófelületet vedd célba. Itt a teljes hálózati topológia mellett az egyes kliensekre lebontott beállításokat is kezelheted. Például fejlett QoS-t állíthatsz be és prioritást adhatsz egyes feladatoknak és klienseknek is. Szintén aprólékosan kezelheted a szülői felügyeletet: profilokat hozhatsz létre időbeosztással, webszűréssel és hálózati kapcsolat-alapú tiltással minden egyes kliensre.
Ígéret vs. valóság
Ahogy a többi hálózati eszközöket gyártó céget, úgy az AVM-et sem kell félteni, ha ígéretekről van szó. A Fritz! mesh rendszert minden eszközénél kiemelten hirdeti a cég, mint könnyen elérhető és nagyszerű funkciót. A valóságban a beállítás valóban nem túl nehéz, bár arra ügyelned kell, hogy elsőre mindent Wi-Fi-n párosíts még akkor is, ha később részben, vagy teljesen kábeles backhaul-kapcsolatot használsz. A Fritz!Box 4060 egy prémium router, és mint ilyen, nem meglepő 110 ezer forintos ára. Tőlünk nyugatra ez a modell már 70-80 ezer forintért beszerezhető, ám még így is a felső ligába sorolható. Különösen annak fényében, hogy sajnos Wi-Fi 6E nincsen, a mesh rendszer is csak csillag formációban építhető ki, a kezelőfelület nem tud magyarul, csupán 3 LAN-csatlakozással kell beérned és az analóg telefonvonalat külön nem képes fogadni a készülék. Ugyanakkor a rejtett antennás Fritz!Box 4060 kiváló lefedettséget és teljesítményt biztosít már egymaga is, a WAN-port 2,5 Gbit/s sebességre képes, a NAS, a VPN, a QoS és a szülői felügyelet funkciók nagyszerűek, ahogy a mobil appok és a webes felület is profi.
A mesh rendszer kiépítésekor csalódást okozott, hogy a mesh masterhez minden csomópontnak csatlakoznia kell, ez pedig megnehezítette némileg az elhelyezést. Szerencsére az applikáció segített az ideális pontok megtalálásában, ezt követően pedig a szatellitek automatikusan több csatornán is csatlakoztak, így a sebességgel nem akadt gond. A sebességméréseknek ezúttal annyiban nincsen sok értelmük, hogy minden lakás/ház más és más, de az fontos információ, hogy az AVM hibrid mesh rendszere jól tud alkalmazkodni ehhez - pláne akkor, ha kábeles kapcsolatot is ki tudsz építeni.
A rendszer üzemeltetését érdemes még megemlíteni. A mobil app egyszerűen kezelhető és hasznos információkat mutat, a hálózatodról push értesítéseket és e-mailes összefoglalókat is kaphatsz (például új, ismeretlen eszköz csatlakozásakor), továbbá érdemes a VPN-t is aktiválni, ami nagyszerűen működött a teszt során. Nem olcsó az AVM Fritz!Box-alapú mesh rendszer, de nem is sokkal drágább, mint a konkurens tri-band hálózatok kiépítése. Külön plusz pontot érdemel, hogy itt nem kell lemondanod a webes felületről, a haladó beállításokról és az olyan extrákról, mint például a fejlett QoS, a port-átirányítás stb. Szintén mellette szól a sok-sok választható és mesh-kompatibilis hálózati eszköz, melyeknek hála rugalmasan lakásod, házad adottságaira szabhatod rendszeredet.