Mostani cikkünk egy nemrég bejelentett fejlesztés apropóján íródott: a dél-afrikai Wits Egyetemen ugyanis sikerült összehozni egy olyan módszert, amellyel közvetlen, valós idejű kapcsolatot építenek ki az emberi agy és az internet között. Ez persze még mindig nem a valódi világot szimuláló Mátrix világa, sőt nagyon messze áll ettől, de sokan már azt is valószínűtlennek tartották, hogy belátható időn belül idáig el lehet jutni egyáltalán.
Behálózott agyak
A Johannesburgban található intézmény projektjét az angol brain (agy) és internet szavak összefércelésével Brainternet néven indították el. A módszer lényege, hogy a tesztalanyok fejére helyezett EEG (avagy szebb nevén elektroenkefalográf) készülékkel felfogják az illető agyi elektromos aktivitásának jeleit, majd ezt egy Raspberry Pi miniszámítógépre továbbították. Ez pedig közvetlenül az internetre közvetítette ezeket a jeleket egy speciális alkalmazás-interfészen, azaz API-n keresztül.
Oké, ez tényleg nem a Mátrix, hiszen az agy ebben az esetben nem működik "vevőként", viszont a Brainternet még így is fontos mérföldkőnek számít a tudományban. Az API ugyanis épp azt teszi lehetővé, hogy a jelenlegi adatok alapján bárki fejleszthessen agy-internet kapcsolatra épülő szoftveres megoldásokat.
Jelenleg annyira van lehetőség, hogy az interneten keresztül bárki követhesse a tesztalanyok agyából érkező adatokat, mégpedig valós időben, de a projekt vezetője szerint már most is lehetőséget ad a rendszer némi óvatos interaktivitásra, és épp ez az, ami a jövőben egy csomó új megoldásnak alapot szolgáltathat. Az agy működését ugyan még mindig nem térképezte fel teljesen a tudomány, de olyan behatásokat már elő tudunk idézni, mint egy bizonyos izomcsoport stimulációja, tehát a megfelelő impulzusokkal például mozgásra késztethetjük a "netre kötött" delikvens végtagjait.
Lehetőség és veszély
Bár elsőre elég furcsán hangzik a fenti projekt, nem csak a dél-afrikaiak kísérleteznek ilyesmivel. A nagy álmokról, de azok megvalósításáról egyaránt híres Elon Musk például konkrétan azt vallja, az emberi és gépi intelligencia összekapcsolása elsőrendű fontosságú a fajunk jövőjére nézve, mert amilyen gyorsan fejlődik a mesterséges gondolkodás, egyszer csak azon találhatjuk magunkat, hogy mi, az alsóbbrendű létforma, feleslegessé válunk a gépek számára. A többit meg ismerjük, Skynet, Terminátor, sikítozás, rohangálás, apokalipszis.
Na jó, még ha nem is ennyire látványos az így elérhető disztópia, tényleg fel kell kötnünk a gatyát, hiszen a gépi intelligenciák valóban látványos fejlődésnek indultak. Musk konkrétan azt nyilatkozta, hogy 2021 környékén már piacra dobna olyan eszközt, ami az agyat kapcsolja össze közvetlenül a gépekkel. Elég bátor kijelentés, tekintve, hogy a bevezetőben tárgyalt kísérletsorozat is csak laboratóriumi fázisban jár, és ezek szerint 4 év múlva Musk már a boltokban kapható Tesla logós agy-gép interfészekkel álmodik.
A Skynet-hasonlatnál azonban van egy még közvetlenebb veszélye az ilyen irányú fejlesztéseknek. Gondoljunk csak bele, hányféle módon támadható manapság egy számítógép vagy egy okostelefon az interneten keresztül: vírusok, a távoli hozzáférést engedélyező trükkök bukkannak fel szinte naponta, és minden esetben egy lépéssel a biztonsági megoldások előtt járva.
Kissé sarkítva az még elmegy, ha valaki tönkreteszi a számítógépünket, esetleg tudtunkon kívül rossz dolgokra használja, ellopja az adatainkat, vagy letörli a fájljainkat. De ha valaki 5-10 év múlva arra szakosodik, hogy meghackeli az "agynet-gépünket", simán szórakozhat azzal, hogy az izmainkat rángatóztatja, vagy akár az egészségünkre is veszélyes impulzusokat küld ránk. Manapság pedig, amikor a legdivatosabb internetes bűnözési mód a zsarolóvírusok fejlesztése, el lehet képzelni egy csomó ilyen esetet: fizess, vagy öt percenként lebénítjuk a lábaidat. Fizess, vagy a legváratlanabb időpontokban elernyesztjük a záróizmaidat. Fizess, vagy... és ide a paranoia-szintünknek megfelelően bármi mást képzelhetünk.
Szóval amellett, hogy gőzerővel dolgoznak az agy-gép interfészeken az elméletben és a gyakorlatban egyaránt, remélhetőleg egy csomó biztonsági megoldást is törpölnek hozzájuk, különben elég újszerű kiberbűnözési formákat tapasztalhatunk meg, szó szerint a saját bőrünkön.
Nem hittük volna
A fenti fejtegetés elszálltnak tűnhet még mindig, pedig tényleg érdemes belegondolni, hogy a Mátrix például csupán 18 éve került a mozikba, és még akkor is teljesen hihetetlennek tűnt, hogy az agy egyszer képes lehet közvetlenül kommunikálni a gépekkel.
Az ötlet persze nem új, a sci-fi írók már régóta próbálkoznak hasonló teóriákkal. A legismertebb talán William Gibson lehet, aki a Neurománc című mávével és ennek folytatásaival megteremtette a cyberpunk fogalmát. Ebben a furcsa disztópiában nem csak a bionikus extrákkal felturbózott emberek mindennaposak, de azok is, akik egy virtuális világra csatlakozva élnek, dolgoznak, vagy épp hackerként járják a digitális hálózat útjait avatárjukkal.
Ami még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy mind Gibson és követői, mind pedig a Mátrix egy kábeles megoldásban gondolkodott, azta pedig itt a Wi-Fi, a Bluetooth és egy csomó egyéb vezeték nélküli technológia. Alig 20 év alatt akkorát változott a világ, hogy egy ma készülő Mátrixban már elég lenne egy kis kapcsolót megnyomnia a csatlakozni vágyónak. És ha két évtized alatt ilyen, még a sci-fi írók gondolatában sem létező technológia mindennapossá válhatott, tessék csak elgondolkozni, mi jöhet mához húsz évvel.
Jöhetnek a kommentek: ki szerint jó, és ki szerint veszélyes az agy-gép kapcsolatokkal kísérletezni? Milyen lesz szerintetek az internet húsz év múlva? Lesznek még "látható" gépeink és kütyüink, vagy szó szerint minden a fejünkben lesz?
