A hirdetésblokkolókat lassan már az is ismeri, aki csak annyira ért az internethez, hogy azt a színes bogyót kell megnyomni a Windows Asztalon, aztán beírni, hogy vévévé fészbúk kom, aztán indulhat a macskás képek postolgatása. A megítélésük értelemszerűen vegyes - a felhasználók nagy része imádja, hogy nem kell hirdetéseket bámulniuk az oldalakon, a cégek pedig értelemszerűen tűzzel-vassal harcolnak ez ellen. De mielőtt belemegyünk az okoskodásba, nézzük is meg, milyen apropóból írunk megint erről (stílszerűen egy hirdetés után, majd ezt is mindjárt tisztázzuk).
Szóval, tanult kollégáim boldog bambulással nézegették a napi Coelho idézeteket és a rokonság ügyes-bajos dolgait Facebookon, amikor egyszer csak előugrott egy hirdetés. Nem is akármilyen, hanem egész pontosan ez:
A hisztis kiskölyök fölött a következő szöveg olvasható: "...amikor a YouTube hirdetésen nincs tovább gomb", alá pedig azt írták: "ne hisztizz, kezdj el blokkolni!", a link pedig a legnépszerűbb hirdetésblokkoló, az Adblock készítői által fejlesztett böngésző, az Adblock Browser letöltési oldalára mutatnak.
Hogy mi ebben a fura? A legegyszerűbb, ha Besenyő Pista bácsi stílusában érzékeltetjük a dolgot:
Nooooormáááális? Hirdetésblokkolót hirdetni?
Persze mindezt lehetett volna elegánsabban, vagy frappánsabban is csinálni, például egy olyan szöveggel, hogy "ez a hirdetés, és az összes többi sem idegesít többé, ha a reklámblokkolós böngészőnket használod". Nem? De. Na, ugye. De ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, mert most egy nagyon érzékeny, ámde fontos dologról kell beszélnünk. Megint. És mielőtt a következő közcím láttán máris elkezdenéd fogalmazni a hőbörgős kommentedet, olvasd végig. A kedvemért. Légyszi.
A hirdetés igenis jó dolog
Ezt a közcímet pedig teljes mellszélességgel vállalom. El is mondom, miért. Alapvetően egyetértek azzal, hogy néhány weboldal (sokszor a miénk is) úgy néz ki, mint valami karácsonyfa. A fejlécben és a cikk körül a háttérben hirdetési layer, az oldalsávban is reklámcsík, a cikk első bekezdése után szintén egy reklám, aztán a cikk végén még vagy három. Szép? Valóban nem az, hiszen az egyik veres, a másik kék (és most nem folytatom megint Besenyő Pista bácsisan), szóval belerondít az oldal eredeti dizájnjába, és ott villog a periférián, miközben a cikkeket olvassuk. Kényelmetlen? Néha az. De...
Sokaknak még mindig nem egyértelmű, hogy ezért olvashatják pár gombnyomás után, teljesen ingyen a PC Worldöt, a GameStar-t, vagy bármelyik kedvenc híroldalukat, magazinjukat. Ezért van az, hogy a kezdetek óta érkező kamu hírek, miszerint fizetős lesz a Facebook, folyamatosan kamunak bizonyulhatnak, ezért nézegetheted órákon át a failvideókat YouTube-on, az animgif-mémeket Tumblr-en, és még sorolhatnám.
Amikor az újságosnál megveszel egy nyomtatott PC Worldöt, GameStar-t, Magyar Madártani Szemlét, vagy Parlamenti Torokszorítót, azért bizony fizetned kell. Az a pénz teszi lehetővé, hogy működjön a szerkesztőség (legyenek megfizetett hír- és cikkírók, szerkesztők, képszerkesztők, ügyfélszolgálatosok és a többi), valamint elkészüljön maga a produktum (legyenek szerkesztőségi gépek, a lap eljusson nyomdába, aztán a terjesztőkhöz).
Mindez eléggé nyilvánvaló, de azért leírtuk, mert a hirdetésblokkolós témáknál rendre előjön: a webes újságokért, magazinokért, portálokért nem kell fizetned. Az ott van neked, ahogy kinyitod a böngészőt. Viszont - minő meglepetés -, ezeket is emberek készítik, ugyanúgy vannak írók, szerkesztők, képszerkesztők, tesztelők, és az összes többi. Ugyanúgy van technikai költség is, fenn kell tartani az oldalakat, fejleszteni kell a rendszert. Tehát ha a webes újság ingyen van, valahonnan kell bevételt termelni, máskülönben nincs fizetés, nincs technikai költség, és a végén nem lesz webes újság. Ilyen egyszerű.
Van kiút?
Adódik a kérdés, hogy akkor tehát mi a megoldás. Hiszen utáljátok a hirdetéseket, de közben olvasni is akarjátok a webes magazinokat, meg a Facebookot és a többit. Na, ilyenkor jönnek képbe a reklámok. Mert persze van más módszer is, például lehet fizetőssé tenni az oldalakat - ezt a legnagyobbak is megpróbálták, kezdve a The Wall Street Journallal, de a dologból nem lett általános gyakorlat. Ehhez már nem volt gyomra az olvasótábornak, ráadásul mindig lesz egy-két olyan versenytárs, aki ingyenes marad, az olvasók pedigh átszoknak oda. Ez tehát zsákutca, marad a hirdetés.
Akkor nincs más megoldás? Randa és érdektelen reklámokat kell bámulni nap mint nap? Nos, szerencsére nem teljesen ez a helyzet.
A hirdetés - sajnos, vagy nem sajnos, de mégis - szükséges rossz. És továbbmegyek, a hirdetési modellben benne van a lehetőség arra, hogy néha szükséges jó legyen. Jó pár évvel ezelőtt tényleg csak az idegesítő része érvényesült, hiszen minden oldalon azok a reklámok bukkantak fel, amiket az oldal készítői odatettek, ezért akár egy 25 éves, számítástechnika iránt érdeklődő srácnak is az öregkori inkontinencia ellen védő betétet dobta fel a kedvenc weboldala, akármennyire is zavarta, és emellett legalább ennyire csapnivaló volt a hatékonysága az ilyesminek.
Épp ezért van az, hogy a böngészők és a mögöttük levő szolgáltatások néhány éve már begyűjtenek különféle adatokat azokról, akik használják őket. Itt persze jön megint, hogy Nagy Testvér, meg szabadságjogok, de ááááááácsiiiiii! Nem a bankszámlaszámodat gyűjtik be, nem is a kamerádon keresztül kukkolják, ahogy odalent vakarózol, egyszerűen csak azt figyelik, milyen jellegű oldalakat látogatsz, milyen témákra keresel, milyen árukat nézegetsz egy webshopban.
Processzort a cipőboltból
Manapság az oldalak és szolgáltatások egyre nagyobb részén úgynevezett dinamikus hirdetések láthatóak. Ezek nem fix témák, amelyeket az oldalak készítői saját kényük-kedvük szerint határoznak meg, hanem például a Google által üzemeltetett "helyek", amelyekre minden egyes olvasónál azok a témák forognak be, amik a böngészési szokásaik alapján tényleg érdekesek a számukra.
Miért is jó ez? Két nagyon egyszerű mondatban összefoglalható:
- kevésbé idegesítőek a reklámok, mert eleve az olvasó érdeklődésére szabott dolgokkal foglalkoznak;
- és még az is lehet, hogy tényleg felbukkan közöttük olyan, amire megéri kattintani.
Saját példa: az elmúlt pár hónapban új lakást kerestem, és egy csomó tematikus oldalon állítottunk be rám szabott keresési feltételeket. Nem sokkal később azt vettem észre, hogy a PC World cikkeibe beforgó hirdetési helyeken is lakáshirdetések bukkantak fel, először csak általánosan, aztán később, ahogy a rendszer kiismerte, milyen feltételekkel keresgélek, még olyan is előfordult, hogy pontosan olyan lakást dobott fel az egyik közvetítő adatbázisából, ami a paraméterek alapján tökéletesen illett az általam keresettek közé.
Persze még nem minden hirdetés dinamikus, ennyire nem telített ez a piac, főleg Magyarországon. Egy csomó hirdető még mindig szeretne közvetlenül a magazin, weboldal, vagy webes szolgáltatás készítőivel összefogni, de ez szintén jó dolog, hiszen például itt a PC Worldnél igyekszünk csak olyan hirdetéseket átereszteni magunkon, amik tényleg kapcsolódhatnak olvasóink érdeklődéséhez. Ha most megnyitok egy cikket, amellett többek között egy World of Warships banner figyel (ezzel mondjuk épp nem játszom, de a játék és ezen belül az MMO nem áll messze tőlem, és szerintem az olvasók többségétől sem), van egy informatikai állásokat listázó reklám (ami pont kiváló egy IT-témákkal foglalkozó oldalra). A dinamikus hirdetési helyeken pedig egy lakáshirdetés és egy autó reklámja látható (mindkettőre sokat kerestem mostanában), valamint egy logózott pendrive-okat forgalmazó cég anyaga, amin szintén gondolkoztam nemrég. Zavar? Nem, ebben a formában egyáltalán nem.
És amikor egy kedvenc oldalamon mégis becsúszik valamilyen hirdetés, ami nem érdekel? Nos, hihetetlenül egyszerű a megoldás, csupán egy gomb: a Page Down. Az oldal legörög, a cikk folytatódik, a reklám eltűnik. Én sem idegeskedem, de az oldal készítőinek is marad bevétele, ezáltal fizetése is, és visszacsatolva hozzám, holnap is olvashatok további cikkeket ugyanitt. Szerintem ez win-win.
Na, és akkor most tessék kulturáltan véleményt nyilvánítani. Kíváncsiak vagyunk, van-e ötletetek, hogyan lehet még hatékonyabban hirdetni a weben, mi zavarna titeket kevésbé, esetleg mi az a szint, ami nektek már sok annyira, hogy hirdetésblokkolóhoz nyúlnátok.
