Hatalmas árzuhanás volt megfigyelhető az utóbbi években a monitorok piacán, így ma már fillérekért lehet vásárolni kiváló minőségű kijelzőket már akkor is, ha a 24-32 col közötti kategóriában keresgélünk. Ha viszont ennél is nagyobb képernyőre vágysz, jó eséllyel mélyebben a zsebedbe kell nyúlnod - főleg akkor, ha nem egy egyszerű megjelenítőt szeretnél, hanem olyan monitort, ami valamiben különleges. A játékra szánt csodák nagy része pedig ilyen: a nagyobb felbontás, az ultraszéles képarány, a gyors képfrissítés, a rövid válaszidő vagy akár az ívelt felület is olyan jellemző, amivel ki lehet tűnni a mezőnyből.
Tekintettel arra, hogy még akkor is több tucat kijelző közül válogathatunk, ha feltételnek szabjuk a játékra optimalizált működést és a legalább 34 colos méretet, a piac egészét lefedő tesztelésre nem vállalkoztunk.
Helyette úgy próbáltunk meg tesztalanyokat bekérni, hogy azokon keresztül megmutathassuk, a gyártók alapvetően mire figyelnek ebben a szegmensben, és persze azt is, hogy a sok marketingszöveg mögött mi az a tartalom, ami valóban értékes.
Aki játékra keres monitort, az az alábbi jellemzők mentén fontolja meg választását: alacsony válaszidő, alacsony input lag, minél nagyobb képfrissítés, VRR-támogatás, HDR.
Emellett persze az ínyencek válogathatnak akár paneltípus vagy felbontás és képarány szerint is, de a helyzet az, hogy a paneltechnológia - hacsak nem OLED - túl sokat azért nem számít, a 21:9-es és a 32:9-es monitorok pedig, bár tényleg különlegesek, leginkább akkor jöhetnek képbe, ha konkrét elképzelésünk van arról, melyik játékkal szeretnénk kihasználni az extra centimétereket.
A megfontolt döntés már csak azért is hasznos, mert a gyártók nem adják olcsón az extrákat, így körültekintő választással sok százezer forintot is megspórolhatunk.
Érdekes kérdés viszont, hogy mi a helyzet akkor, ha a monitort tévével szeretnénk helyettesíteni. Röviden: semmi, hiszen a PlayStationt és az Xboxot régóta használjuk tévével. Hosszabban: ebben az esetben vagy nagyon mélyre nyúlunk a zsebünkben, és abból a kevés, jellemzően csúcskategóriás tévéből választunk, amit direkt játékhoz (is) ajánlanak a gyártóik, vagy több kompromisszumot kötünk. Elsősorban a képfrissítés, az input lag és a válaszidő az a terület, ahol a tévék lemaradásban vannak, de szerencsére már látszik, hogy a gyártók egyre inkább odafigyelnek azokra is, akik a konzolos szórakozásban gondolkodnak.
Asus RoG Strix XG43UQ
Az Asustól a RoG Strix XG43UQ-t teszteltük, amely a tajvani gyártó jelenlegi csúcsmodellje, ebből adódóan nem olcsó, de cserébe minden olyan trükköt ismer, ami ahhoz kell, hogy a játékok kifogástalan minőségben jelenjenek meg. A monitort természetesen nemcsak PC-re, hanem akár játékkonzolra is csatlakoztathatjuk, ha úgy tartja kedvünk. A 43 col, a 4K felbontás és a 16:9-es képarány a legfontosabb paraméterek, de legalább ennyire fontos az is, hogy az Asus ezúttal (is) VA-panelt választott. Ennek nemcsak fényerőssége jobb (1000 nit), hanem kontrasztaránya (4000:1-hez, papíron), valamint válaszidő (1 ms) alapján is földbe döngöli az összes olyan konkurenst, amely IPS-panelre épül. A válaszidő azonban csak papíron jó, a gyakorlatban vagy 8 ms feletti, vagy az overdrive miatt itt-ott szellemképekre kell felkészülni. A legnagyobb képfrissítési frekvencia AMD FreeSync- és Nvidia G-Sync-támogatás mellett 144 Hz. Ezt azonban csak DisplayPort-csatlakozással tudjuk kihasználni, a HDMI 2.1-csatlakozók maximuma 120 Hz.
A monitor kiérdemelte a DisplayHDR 1000 címkét, viszont nem használja ki rendesen a lehetőségeket, mert a kiváló HDR-hez szükséges local dimming zónák száma rendkívül alacsony. A 4K felbontás miatt arra azért készülni kell, hogy nem elég a kijelzőt megvásárolni, kell egy erőmű is, amely képes nagy részletesség mellett is meghajtani a készüléket. Nagy mérete és 16:9-es kialakítása miatt a monitor ültetett, így nagy segítség a kábelek kezelésekor, hogy a csatlakozók egy része nem hátrafelé, hanem oldalra, jobbra néz.
Ár: 535 000 Ft
+ 144 Hz-es képfrissítés, 4K felbontás
- a válaszidőt nem lehet tökéletesen belőni
LG 34WN780-B
34 colos méretével és 240 ezer forintos árával az LG UltraWide 34WN780-B ebben a szegmensben az olcsóbb kategóriát képviseli. A 34 colos képátló mellé 21:9-es képarányt és 3440×1440 pixeles felbontást kapunk, mindezt egy IPS-panelbe csomagolva. Korrekt, de semmiképpen sem a csúcshoz közeli specifikációk várnak: az 5 ms-os válaszidő mellé például csak 75 Hz-es legnagyobb képfrissítés párosul, viszont a kijelző támogatja az AMD-féle FreeSync dinamikus képfrissítési megoldást.
A monitor legnagyobb fényerő mellett sem fog elvakítani senkit, cserébe a fényerőszabályzás direkt, így a kép akkor sem vibrál, ha a maximális, 300 nites fényerő helyett 150 körüli értéket állítunk be. Az LG 34WN780-B ismeri ugyan a HDR10 technológiát, de a fentiekből adódóan ez inkább csak marketing, a képminőség látványosan akkor sem jobb, ha HDR-játékokkal játszunk. A felbontás ebben a méretben teljesen megfelelő, az alacsony maximális képfrissítés miatt azonban a monitort profi FPS-játékok helyett inkább Microsoft Flight Simulatorral vagy stratégiai játékokkal érdemes használni.
Érdekessége még, hogy egy olyan állvány jár mellé, amit az asztal lapjára hátulról tudunk felerősíteni; ha ez a megoldás nem fekszik, akkor viszont jó hír, hogy a monitort normál talppal is megvásárolhatjuk, ráadásul a 750-es verzió a nagyon hasonló paraméterei ellenére jóval olcsóbb. A 34WN780-B állványa mellett szól viszont, hogy vele a kijelző emelhető és forgatható is.
Ár: 235 000 Ft
+ alacsony válaszidő, jó ár-érték arány
- alacsony képfrissítés, nem passzol minden asztalhoz
LG OLED65C1
Az LG volt a tévégyártók közül az első, amelyik felismerte, hogy a vásárlók örülnének egy olyan tévének, amit a végletekig lehet optimalizálni akkor is, ha történetesen nem filmet néznénk, hanem játszani szeretnénk. A 2021-es C1-es modell nem az első a sorban, amely játékhoz igazított menürendszerrel érkezik, de mindenképpen az eddigi legjobb, ha a rendelkezésre álló opciókat vesszük alapul. Az LG OLED65C12 4K felbontás mellett tökéletes feketét és szinte végtelen kontrasztot ad - nem kell ecsetelni, hogy ez nagyon erős kiindulási alapot jelent, főleg, ha még a tökéletes betekintési szögeket, valamint a közel teljes DCI-P3 színtérlefedettséget is ide vesszük. A tévé menüjében külön részt kaptak a játékhoz kapcsolódó beállítások: itt lehet például deaktiválni a képjavítókat és megnézni az aktuális működési paramétereket is. Optimális beállításokkal az input lag mindössze 5 ms, ez - valamint a 120 Hz-es képfrissítés - tökéletes mozgókép-megjelenítést tesz lehetővé, sőt a G-Sync és FreeSync technológiák támogatottsága is adott.
Hogy semmi se legyen tökéletes, arról az OLED technológia maga gondoskodik: fényerőben a tévé nem a legjobb, normál módban mindössze 150 nit körüli értéket mértünk, de még HDR-anyagokkal sem éri el azt a szintet, amit egy jobb monitor nyújtani képes. Konzolok mellé az LG tévéje a legjobb választás - persze a tévé számítógéppel összekötve sem rossz, de itt nehézséget okozhat, hogy a PC jellemzően távolabbra kerül.
Ár: 630 000 Ft
+ mindenben a legjobbat nyújtja, konzol mellé jó választás
- a játékoknál valós veszély a beégés, fényerőben lehetne jobb
Philips Momentum (55")
A Philips a Momentum sorozatot kifejezetten konzolok (vagy gamer-PC-k) mellé fejlesztette ki, és ez még akkor is igaz, ha a termékcsalád 55 colos változatáról beszélünk (558M1) - valójában ez a kütyü is egy monitor, hiszen nem került bele tuner. A 4K felbontást 16:9-es képarány mellett VA-panel biztosítja, amely az átlagosnál jobb feketét és kontrasztot ad. Ennél is fontosabb, hogy nem kell kompromisszumot kötni a fényerő tekintetében sem: SDR-tartalom mellett 749, HDR-tartalommal pedig akár 1018 nit is elérhető.
A boltokban jelenleg még a 2020-as modellt lehet megvásárolni, ez abból a szempontból nem probléma, hogy így alacsonyabb az ár, ám le kell mondanunk a HDMI 2.1-támogatásról. Az viszont jól látszik, hogy a Philips igyekezett a tévék és a monitorok minden előnyös tulajdonságát egyetlen készülékben koncentrálni: a 4 ms-os válaszidő, az alacsony késleltetés és a nagy fényerő a monitorok világából lehet ismerős, a jó színtérlefedettség és a 4K felbontás pedig inkább a tévékre jellemző.
Nem kell lemondani teljesen az Ambilightról sem, igaz, a Philips a Momentum sorozatban a jóval szerényebb képességű Ambiglow-t használja. A jó kép mellé ez esetben kifogástalan hangminőség is társul: a Philips tévéjével jár ugyanis egy soundbar is, amelyet a Bowers & Wilkins készített.
Ár: 360 000 Ft
+ kedvező ár, nagy fényerő, jó kontraszt
- nincs HDMI 2.1, nincsenek streaming appok
Samsung Odyssey G9 (49")
Az ultraszéles monitorok csoportjában is különlegesnek számít a Samsung Odyssey G9 (vagy törzskönyvezett nevén a C49G95TSSR), amely 32:9-es képarányával pontosan akkora felületet ad, mint két, egymás mellé helyezett 16:9-es képarányú monitor. Noha nem szeretjük az ívelt kialakítást, ez már az a méret, amikor valóban érzékelhető előnyt nyújt, hogy a kijelző egy egy méter sugarú kör kerületére illeszkedik. Természetesen a szokatlan képarányhoz a felbontás is idomul: 5120×1440 képpontot kapunk, vagyis igen erős PC-re is szükségünk lesz, ha ki szeretnénk használni a hatalmas felület nyújtotta előnyöket játék közben. A robusztus kialakítás nekünk abszolút bejön, de tény, hogy egy ekkora monstrumot nem egyszerű elhelyezni az asztalon: sok helyre lesz szükség már csak az íveltség miatt is.
A monitor gyári beállítások mellett is jó színhűséggel rendelkezik, színtérlefedettsége pedig az egyik legjobb: az sRGB-színtér 123 százalékára, illetve a DCI-P3-színtér 88 százalékára terjed ki. Nem rossz a fényerősség sem: normál módban 422, HDR-módban pedig akár 997 nites fényerősséget is mértünk (ez azonban az aktuális jelenet tartalmától is függ). A Samsung monitorát a 240 Hz-es képfrissítés és az 1 ms-os válaszidő teszi különösen alkalmassá a játékokra - a jó válaszidő persze az overdrive-nak köszönhető, de szerencsére különösebb mellékhatások nincsenek. A szokatlan képarány ugyanakkor hátrány is lehet, mert a játékok tetemes részét nem optimalizálták ultraszéles módra - ez Xbox és PS4 címek esetében hatványozottan érvényes.
Ár: 520 000 Ft
+ kiváló színek, játékra (is) tökéletes
- a szokatlan képarány nem minden játéknál előny
Így teszteltünk
A kijelzők tesztelésekor négy szempont alapján haladtunk. A legfontosabb természetesen a teljesítmény volt, és mivel alapvetően játékra termett kijelzőket vizsgáltunk, elsősorban a válaszidőre, a képfrissítési frekvencia-VRR-technológia párosára, a gyors mozgások megjelenítésére és a HDR-re fókuszáltunk. Habár fontos a színhelyesség, a színtérlefedettség vagy éppen a betekintési szögek mértéke is, egy játékra ajánlott kijelző esetében ezek csak akkor érnek valamit, ha a gyors mozgások megjelenítése is rendben van.
Noha a fogyasztás nem a legfontosabb paraméter, azért jó tudni, hogy egy jellemzően sokat használt készülék mennyi energiát vesz fel, vagyis hogy mennyire terheli meg a pénztárcánkat, így ez is befolyásolta pontozásunkat. A szolgáltatások alá csatornáztunk be minden extra funkciót, például az USB-elosztót vagy a hangszórót, a bemenetek számát és típusát, vagy azt, ha a kijelző mellé olyan állvány járt, ami rugalmas(abb) beállítást tett lehetővé.
Ugyancsak a szolgáltatások címszó alatt értékeltük azt, ha a menüben találtunk néhány egyedi beállítást (például célkereszt stb.), az LG tévénél viszont a tévéfunkciókat nem vettük figyelembe. Az ergonómiát is a szolgáltatások alá soroltuk be, és azt vizsgáltuk, milyen állványt készített a gyártó, illetve a háttérvilágításhoz villódzásmentes megoldást választott-e, vagy sem - szerencsére ebből a szempontból egyetlen versenyző sem okozott csalódást.
Verdikt
Öt kategória, öt megjelenítő - nem túl egyszerű a dolgunk, ha győztest szeretnénk hirdetni, hiszen a teszt szereplőit nem feltétlenül ugyanolyan környezetbe szánták a gyártók. Annyi a közös bennük, hogy akkor is jó szolgálatot tesznek, ha játszani szeretnénk, legyen szó akár PC-s játékokról, akár konzolos címekről. A legjobb benyomást az LG OLED65C1 tévé tette ránk, egyszerűen azért, mert nemcsak játékra tökéletes, hanem filmnézésre is - ha mellette tesszük le a voksunkat, biztos, hogy többé nem lesz hiányérzetünk, akár játszani, akár mozizni ülünk le a nappaliban.
Mindezt azzal együtt mondjuk, hogy a fényerő tekintetében ez a megjelenítő teljesített a leggyengébben, így egy-egy nyári napon azért előfordulhat, hogy be kell húzni a függönyt. Az OLED-technológia és a tévében lévő, direkt a játékok miatt meglévő beállítások a képminőség terén verhetetlen ellenféllé teszik az LG tévéjét. A gyártó tényleg mindenre odafigyelt (120 Hz, VRR, HDR stb.), az pedig különösen tetszett, hogy megfelelő beállításokkal olyan input lagot varázsolhatunk a megjelenítőnek, ami még egy monitornak is a becsületére válhat.
A PC World ajánlata a Samsung 49 colos ívelt monitora: az Odyssey G9 ultraszéles képaránya semmihez sem fogható élményt nyújt a Flight Simulatorban, ha pedig két repülés között dolgozni kell, akkor a normál monitorokhoz képest dupla felület jelent behozhatatlan előnyt a többiekkel szemben. Egyeseknek viszont problémaforrás lehet, hogy a játékok többségét nem optimalizálták ilyen képarányhoz.
Még több tesztet olvashatsz, ha beszerzed a 2021/09-es PC World magazint, ráadásul ha így teszel, értékes szoftvereket és PC-s játékot is kapsz ajándékba a cikkek mellé.
