A nagy közösségi oldalak, mint például a Facebook vagy a Twitter, kivétel nélkül rendelkeznek a vonatkozó jogszabályokra támaszkodó szabályzattal, amely egyértelműen rögzíti, milyen tevékenység megengedett, és mi tiltott az adott platformon. Elméletileg a tartalmakat felügyelő moderátoroknak is ezekhez a szabályokhoz kellene igazodniuk, ám gyaníthatóan sokszor előfordult, hogy egyéb okok, például véleménykülönbség miatt intézkedtek, legalábbis ezt érezhették azok a felhasználók, akik cenzúra áldozataivá váltak.
Ezen a gyakorlaton változtathat a Texasban tavaly elfogadott, de utána nem sokkal egy szövetségi bíró által blokkolt HB 20 törvény, amelynek lényege az, hogy a havonta több mint 50 millió aktív felhasználót felmutató közösségi oldalak nem cenzúrázhatják a felhasználókat pusztán a véleményük vagy földrajzi helyzetük alapján. Tehát a szóban forgó jogszabály arra tesz kísérletet, hogy a Trump adminisztráció alatt visszavont netsemlegességet (vagyis azt, hogy a szolgáltatók kezeljenek minden adatforgalmat teljesen egyformán), egy másfajta semlegességgel váltsa fel, ami a konkrét tartalom moderációjára vonatkozik.
Nemrég fordulat állt be az ügyben, miután egy fellebbviteli bíróság megsemmisítette a korábbi végzést, így mostantól bárki, aki Texas államban él, és úgy érzi, hogy a véleménye miatt cenzúráztak, perre viheti az ügyet. De nemcsak a döntés következményei érdekesek, hanem a tárgyalás körülményei is, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bírák kevéssé járatosak az internet világában. Egyrészt vitába szálltak azzal az állítással, hogy a közösségimédia-platformok weboldalak lennének, ehelyett kötötték az ebet a karóhoz, hogy márpedig internetszolgáltatók, és az is az újdonság erejével hatott számukra, hogy ezeknek a platformoknak az üzemeltetői eldönthetik, milyen tartalmak megjelenését engedélyezik.
A testület döntése nehéz helyzetbe hozza azokat a techóriásokat, amelyek a HB 20 nyilvánvaló célpontjai. Számos szakértű úgy véli, hogy káoszt okozhat az életbe lépése, mert elvileg felülírja a a Communications Decency Act néven ismert 230-as cikkelyt, ami lehetővé tette a problémásnak ítélt tartalmak eltávolítását anélkül, hogy ezért bárki pert varrhatott volna a nyakukba. Gondot lényegében az okoz, hogy a HB 20-ban megfogalmazott tiltások rendkívül tág értelmezési keretet szabnak, aminek nehezen tudnak megfelelni a cégek. Viszont bármilyen nehézkes is lesz így, a moderáció beszüntetése aligha lenne jó megoldás, hiszen akkor minden közösségi oldal pillanatok alatt olyanná válna, mint a 4chan és társai.
Az ügynek azonban még távolról sincs vége, a szektor képviselői ugyanis benyújtották fellebbezésüket a Legfelsőbb Bírósághoz arra hivatkozva, hogy a törvény miatt muszáj kifogásolható tartalmakat közzétenniük, azaz nem élhetnek a mérlegelési jogukkal, holott azt az alkotmány is védi. Kíváncsian várjuk, hogy a konzervatív többségű testület milyen döntést hoz, mert annak hatásaival mi, európai felhasználók is szembesülni fogunk.
