A mesterséges intelligenciás szolgáltatások villámgyors térhódítása nemcsak olyan kérdéseket vetett fel, mint hogy milyen kompenzáció illeti meg az algoritmusok által feldolgozott tartalmak szerzőit, vagy hogy miként szabad beengedni a technológiát az iskola falai közé, hanem számos biztonsági kockázatot is magával hozott.
Az Európai Unió és egyes tagországok ezért már saját hatáskörben is dolgoznak a mesterséges intelligencia használatát és fejlesztését megzabolázó törvények megalkotásán, amihez most egy új nemzetközi egyezmény is támogatást nyújt.
Az Egyesült Királyság Kiberbiztonsági Központja és az Egyesült Államok Kiberbiztonsági- és Infrastruktúra-biztonsági Ügynöksége egy sor iránymutatást állítottak össze a biztonságos AI-ra vonatkozóan, amihez 16 további ország is csatlakozott. A nem kötelező érvényű, 20 oldalas megállapodás aláírói egyetértenek abban, hogy az MI-rendszereket eleve oly módon kell kifejleszteni és bevetni, hogy azok megóvják az ügyfeleket és a lakosságot az esetleges visszaélésektől.
"Ez az első alkalom, hogy megerősítést látunk arra vonatkozóan, hogy ezeknek a képességeknek nem csak a menő funkciókról kell szólniuk és arról, hogy milyen gyorsan tudjuk őket piacra dobni, vagy hogy miként tudunk versenyezni a költségek csökkentése érdekében."
- kommentálta az ide kattintva olvasható dokumentum jelentőségét Jen Easterly, az USA kiberbiztonsági ügynökségének képviselője. A keretrendszer egyebek mellett olyan kérdésekkel foglalkozik, mint hogy miként lehet megakadályozni az AI hackerek általi eltérítését, és kimondja, hogy az új szolgáltatásokat csak megfelelő biztonsági intézkedéseket követően szabad elérhetővé tenni. Az irányelvek ugyanakkor nem foglalkoznak a mesterséges intelligencia megfelelő felhasználásával kapcsolatos etikai dilemmákkal, illetve az MI-modelleket tápláló adatok gyűjtésére sem térnek ki.
A nemzetközi egyezmény támogatói között Németország, Franciaország, Csehország, Lengyelország és Észtország is ott van, Magyarországot viszont hiába keressük a listán.
