Több márkának, terméknek vagy akár csak egy-egy innovációnak is megvannak a maga elkötelezett felhasználói, más néven rajongói. Igaz ez az életünk minden területére, legyen szó szórakozásról vagy munkáról. A világszinten létező és ismert márkáknak tulajdonképpen ez egy kötelező működési eszköze, hiszen egy ponton túl a lojalitáshoz nem elegendő a remek termék, egyéb praktikákkal kell erősíteni a hűséget.
A BlackBerry kapcsán nem feltétlenül az erőszakos, már-már vallásszerű fanatizálás jut az eszünkbe, de aki valaha közel került ehhez a gyártóhoz, és valamelyest részese lehetett a felhasználói közösségének, emlékezhet az összetartó attitűdre, a markáns egyediséget hangoztató párbeszédekre.
Sokszor érezhettük azt, hogy igazából bármi is történt a márka és annak készülékei körül (esetleg egy jobb alternatíva), az mindig lepergett róla, egy legyintéssel el lett mind intézve.
Akinél pedig esetleg rossz felhasználói élmény alakult ki, biztosan rosszul állt az eszköz kezeléséhez, vagy csak szimplán nem értette, mitől volt más és miért kellett emiatt másként bánni a BlackBerrykkel.
Nagyon röviden valahogy így summázható a felhasználói oldal: egyesek imádták, mások pedig a pokolba kívánták, mert kötelező volt használniuk. Valahogy úgy, mint magát a gyümölcsöt; sokaknak bejön a fanyar íz, mások fintorogva próbálnak szabadulni a rossz élménytől.
A kutatás mozgásban van
A '90-es évek információáramlási robbanása a mobilitás iránti vágyat is felkeltette. Épphogy elkezdett formálódni az asztali számítógépes jövőkép (párhuzamosan fejlesztve a hordozható laptopok), a kézi eszközök iránti felfokozott igény egyre több vállalat vállát nyomta. Persze, vehetjük ezt kellemes tehernek, hiszen ha valaki elsőre, esetleg másodikra betalált, az bizony kaszált.
A Research in Motion egy klasszikus észak-amerikai sikersztori: a 38 évvel ezelőtt alapított cég először bizonyos iparági problémákra szállított kiváló megoldásokat, majd a vállalati kommunikációs igényekre adott előremutató válaszokat. Tette mindezt úgy, hogy tulajdonképpen még igazán senki sem tudta, milyen módszerekkel biztosítható a gyorsabb és biztonságosabb információcsere az egyes részlegek és céges intézmények között. Mindez az internetkorszak elején történt, amikor a többségnek fogalma sem volt azokról az alaptechnológiákról, amiket ma már készségszinten használunk.
Az adatbiztonsági kérdés pedig teljesen ismeretlen volt, ha arról volt szó, hogy nem papíron és analóg módon kell a továbbiakban a kapcsolattartást megoldani.
A vezetők elhivatottsága igazán kiemelkedő volt, és a vállalat előtt álló két évtizedes jövő nagymértékben az általuk hozott döntéseken alapult. Gyors adatcsere hang- és szöveges alapon a lehető legbiztonságosabb módon - talán így foglalható össze extrém röviden a RIM célkitűzése.
Mintha egy szeder lenne
A személyi hívók piacát sikerült is meghódítania a cégnek, ami nemcsak az okosan fejlesztett eszközöknek köszönhető, hanem a hálózati partnerekkel megkötött együttműködések is segítették a RIM sikerét. Exkluzív megállapodások, dedikáltan adott hálózatra készített úgynevezett "pagerek"; évről-évre haladva próbálták kiszolgálni a mobilokra érkező webes technológiákat a hagyományos üzenetküldési módok (SMS, fax) mellett.
A karakterek bevitelét a készülékház előlapjára integrált billentyűzetre bízták, ami szinte készülékről készülékre változott, javult. Nemcsak méretét és kialakítását tekintve formálódott, hanem tudásban is folyamatos fejlődéssel találkozhattak a felhasználók. A szövegek közti navigációt kezdetben tekerős megoldással oldották meg, később viszont négyirányú "trackball" segítette a gyorsabb kurzormozgatást.
Amit viszont azóta is sokan emlegetnek, az a SureType prediktív szövegbeviteli technológia volt, ez gyakorlatilag mind a mai napig a legjobb szövegfelismerő funkciónak számít.
A 90-es évek végéhez közeledve azonban úgy tűnt, hogy a jövő egyik fontos üzenetváltási eszközét, az e-mailezést kevesen használják a RIM eszközein, talán mert a felhasználók nem hiszik, hogy egy hosszabb levelet is meg lehet írni a gombokat serényen nyomkodva. A RIM döntéshozói a billentyűzetbe vetett hitet szerették volna tovább erősíteni, és ennek érdekében egy neves marketingcéget kértek fel a feladatra. Az amerikai Lexicon Branding kifejezetten vállalatok és termékek márkaneveinek megalkotásával foglalkozik, a RIM készülékekre nézve pedig az eper formája jutott eszükbe.
A katonás rendben felsorakoztatott gombok az eper magjaira emlékeztették a kreatív agyakat, ám hogy ez passzoljon a márka fekete alapszínéhez, a szederre, vagyis "BlackBerry" névre esett a választás. Kicsit meseszerű a sztori, és szinte látjuk magunk előtt, ahogy egy tárgyalóban valaki a fejére csapva felkiált, hogy "eper!", de ez az iparág már csak ilyen; apróságokból képesek emlékezetes dolgokat kreálni.
Elsöpörte a jelen
Azóta, hogy meglett az új márkanév, nagyon sok minden történt a BlackBerry háza táján. A 2000-es évek első évtizede még sikeresnek mondható, rengeteg készülék és szoftveres szolgáltatás jelent meg, terjedt el - nemcsak hétköznapi, hanem vállalati fronton is - a cég által. Az észak-amerikai és brit piacról kirobbanthatatlannak tűnt, és szolgáltatói szinten is nagynak volt mondható az elköteleződés.
Aztán az évtized végére történt valami; sokan azt mondják, hogy az első iPhone robbantotta szét az akkori mobilpiacot (a készülék 2007-es bejelentésén Steve Jobs maga is viccelődött a billentyűzetes mobilokon), de a BB lejtmenetének indulását inkább az Android megjelenése és fokozatos térnyerése okozta. Vagy talán a kettő együttes hatása, hiszen a kanadai RIM készülékei nem feltétlenül az olcsó árszegmensben versenyeztek.
Az új "smartphone" korszak a multitouch kijelzőkkel és az arra szabott virtuális billentyűzetekkel a jövőt hirdette, míg a BB foggal-körömmel harcolt a fizikai gombok valódisága és értéke mellett.
A cég vezetése azonban belátta, hogy muszáj valamennyire elmozdulniuk az új trendek irányába, és a klasszikus BB OS utolsó két verziójával igyekeztek amolyan köztes alternatívát biztosítani, de talán már akkor is érzékelhető volt, hogy ez kevés lesz.
A rajongók a BB OS 10-et tekintik a legutolsó "igazi" próbálkozásnak, immáron új vállalati operatív menedzsmenttel és csapattal, de hiába volt nagyon ígéretes az alaprendszer, az alkalmazás-áruházak ekkorra már túl nagy hangsúlyt kaptak az egyes platformokon, illetve gőzerővel haladt előre az Android-úthenger, ami az európai kontinensen is kiválasztott magának egy áldozatot a finn Nokia személyében.
A lezárás pedig keserű, nincs sok édes érzés abban, hogy a BB telefonok mára az értékesített licencek alapján távol-keleten készülnek. Vagyis készülhetnének, de a globális piacon tevékenykedő és a licenceket birtokló TCL leállt a BlackBerryk tervezésével-klónozásával, így most talán pont kerül a történet végére. Senki se dőljön be az 5G-s, billentyűzetes BB telefonos pletykáknak, mert ilyen készülék nincs, és talán már nem is lesz.
Ha szeretnél további cikkeket olvasni tőlünk, akkor vedd meg a 2022/03-as PC World magazint, és ha így teszel, értékes szoftvereket és PC-s játékot is kapsz hozzá ajándékba.
