A mesterséges intelligencia jelentette számos kockázat egyike, hogy az algoritmusokra épülő megoldások kiválóan alkalmasak tömeges megfigyeléseken alapuló elemzésekre, ami egyfelől nagyban növeli a bűnüldözés hatékonyságát, másfelől súlyos adatvédelmi aggályokat vethet fel, nem is beszélve a Kínához hasonló, totális megfigyelést végző állami hálózatok kiépítésének veszélyéről.
Az MI-ben rejlő lehetőségek kiváló példája az a rendszer, amelynek segítségével pusztán a mozgása alapján sikerült lefülelni egy drogdílert az Egyesült Államokban.
A Westchester Megyei Rendőrség által használt megoldás 480 köztéri (434 fix és 46 autós) kamerára épül, kiegészítve az adatokat feldolgozó mesterséges intelligenciás algoritmussal. A Forbes beszámolója alapján a hálózatnak a rendszám rögzítésével feltűnt, hogy David Zayas 2020 októbere és 2021 augusztusa között kilencszer tette meg a Massachusetts és New York közötti utat, olyan útvonalakat követve, amelyek a kábítószer-rendészet által jól ismert környékekre vezettek.
Az MI-alapú megfigyelés visszajelzésére alapozva tavaly márciusban egy újabb látogatás alkalmával fel is tartóztatták a férfi szürke Chevroletjét, amelyben 112 grammnyi crack kokaint, egy félautomata fegyvert és 34 ezer dollárnyi készpénzt találtak. Zayas ellen természetesen eljárás indult, ő pedig idén tavasszal bűnösnek vallotta magát drogkereskedelem vádjában.
Az elkövető ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt, hogy a rendőrség által gyűjtött bizonyítékokat nem szabadott volna felhasználni, mivel a rendszámok válogatás nélküli megfigyelése ellentétes az Egyesült Államok alkotmányának negyedik kiegészítésével, amely az "indokolatlan" házkutatásoktól és lefoglalásoktól védi az embereket. Az ügyvéd ezt lényegében arra építi, hogy a rendszer azokat a járműveket is megfigyeli, amelyekről nem sejtik, hogy bűncselekményekhez köthetők, és csak utólag vonja le a következtetéseket.
Az aggodalmak ellenére azonban úgy tűnik, hogy az ALPR-nek (Automatic License Plate Recognition, automatikus rendszámtábla-felismerés) nevezett eljárás egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra. A Forbes cikke szerint a Westchester megyei hatóságot is kiszolgáló Rekor már legalább 23 rendőrségnek adta el a technológiát, rajtuk kívül pedig más szereplők is nyomulnak a saját megoldásaikkal, köztük a Motorola, a Flock, a Genetec és a Jepotik.
"Láthattuk, hogy ezek a rendszerek olyan mértékben elhatalmasodtak, hogy egy helyi rendőrkapitányság képességei valósággal sokkolnák a legtöbb embert."
- nyilatkozta a Forbesnak Brett Max Kaufmann, az ACLU civil jogvédő szervezet vezető jogásza, aki szerint az ALPR által végzett megfigyelés már most hatalmas méreteket ölt, pedig még csak a kezdetén járunk a technológia alkalmazásának.
A jövedelmezőség ugyanakkor még mindig kérdéses, legalábbis a Rekor esetében: az idei első negyedévben a vállalat 12,6 millió dolláros nettó veszteséget termelt, ami arra sarkallja a vezetőséget, hogy új célcsoportok felé nyisson. A cég ezért a kiskereskedelmet és a gyorséttermeket is megkörnyékezte, így például a McDonald's és a White Castle (ezt szintén egy hamburgerező) hálózata már használja a rendszámok mesterséges intelligenciás megfigyelését az autós élmény javítására. Itt olyan lehetőségekre kell gondolni, mint a visszatérő vendégek felismerése, a korábbi rendelések felhasználása és személyre szabott ajánlatok összeállítása.
Magyarán a drogdílert nyakon csípő algoritmus már nem csak a bűnüldöző szervek "szemein" át figyel, hanem az enni vágyó civileket is monitorozza, ami újabb adatvédelmi aggályokat vethet fel.
