1999. augusztus 11-én valószínűleg nem sok magyar akadt, aki ne emelte volna a szemét az égre, hiszen ekkor zajlott az utolsó idehaza is megfigyelhető teljes napfogyatkozás, vagyis amikor a Föld és a Nap közé kerülő Hold teljesen kitakarta az utóbbit, szokatlan sötétséget okozva és láthatóvá téve a központi csillag gyönyörű, normál esetben nem megfigyelhető koronáját.
A rossz hír, hogy az elképesztő természeti látványosság megismétlődésére mifelénk egészen 2081-ig kell várni, aki viszont hajlandó sokat utazni érte, az már néhány nap múlva, április 8-án átélheti Észak-Amerikában. A Mashable ennek alkalmából idézte fel, hogy a teljes napfogyatkozás a világűrből is elképesztően mutat.
A portál többek között Terry Virtsszel, egy leszerelt űrhajóssal is beszélgetett a témáról, aki 2015-ben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről élte át a teljes napfogyatkozást. Az egykori asztronauta szerint odafentről ez egy "nagy, sötét dolog", ami nem tűnik természetesnek. Az utóbbi alatt Virts természetesen nem arra célzott, hogy a napfogyatkozásért a gyíkemberek vagy a Hold túlsó oldalán bújkáló nácik felelnének, hanem egyszerűen arra, hogy ez az űrből nézve sem mindennapos dolog.
A személyes beszámolót pedig a NASA fotói is alátámasztják, amelyeken jól megfigyelhető a Földre vetülő óriási, baljós árnyék.
A Hold által kitakart területet egyébként a szakzsargon totalitásnak hívja, az április 8-i napfogyatkozás alkalmával pedig kicsivel több mint 185 kilométer széles lesz ez a zóna, ahol a hőmérséklet is jelentősen lecsökken majd. A gigantikus sötét folt áthaladásáról a NASA 2017-ben egy látványos animációt is készített, amit a YouTube-on tudtok megtekinteni.
Ha az egész világot nézzük, az áprilisit követő legközelebbi teljes napfogyatkozásra 2026. augusztus 12-én fog sor kerülni, ami Észak-Amerika északi részén, valamint Afrika és Európa bizonyos régióiból lesz látható. A következő részleges napfogyatkozást viszont már Magyarországon is átélhetjük, 2025. március 29-én.
