A számítógépes világ sokak számára kusza és bonyolult. Persze az internetnek hála ma már mindennek könnyen utána lehet nézni, ám sajnos a fórumokon és más felületeken nem csak pontos, tényszerű információkat találhatsz, hanem sok olyan dolgot is, ami egyszerűen nem igaz. Vagy olyat, ami bár igaz, de csak az adott helyzetre vagy adott felhasználóra érvényes, általánosságban viszont már nem állja meg a helyét. Mutatunk ötöt a legragadósabb mítoszok közül.
Ha lassú a gép, egy processzorcsere megoldja a dolgot
A számítógép folyamatosan adatokat dolgoz fel, ezt a munkát pedig javarészt a processzor végzi. Akkor tehát evidens, hogy ha lassú a PC, akkor annak kizárólag a processzor lehet az oka. Cseréljük gyorsabba, és minden megoldódik. Vagy mégsem?
A számítógép teljesítményét alapvetően négy alkatrész határozza meg: a processzor és a videokártya teljesítménye, a memória mérete és sebessége, valamint az adattároló sebessége. Általánosságban érdemes ezeket az alkatrészeket azonos kategóriában tartani, azaz a PC-re szánt pénzt úgy elosztani, hogy egyik vagy másik alkatrész se lógjon ki pozitív vagy negatív irányba túlságosan a többi közül. Mire gondolunk?
Például arra, hogy egy RTX 4090 videokártya mellé ne tegyél Core i3 processzort. Vagy arra, hogy inkább eggyel kisebb processzort válassz, ha ezen múlik, hogy belefér-e 32 GB RAM a keretbe 16 helyett. Ami pedig az adattárolót illeti, rendszermeghajtóként a HDD-ket felejtsd el, csakis NVMe SSD-t használj! Mi következik ebből? Hát az, hogy egy lassú processzor tényleg vissza tudja fogni a teljesítményt, de ha nem futnak rendes sebességgel a játékok, vagy minden alkalmazás lassan indul, esetleg összeomlik a PC, amint háromnál több alkalmazást nyitsz meg, akkor annak rengeteg más oka is lehet.
PC-t építeni könnyű
30 éve talán még volt is ebben valami, hiszen ekkortájt még szinte mindenki saját maga szerelte össze a számítógépét - mára viszont egyre kevesebben vannak, akik tudják azt, hogy mi fán terem az alaplap. Legózáshoz viszont még 30 éve sem lehetett hasonlítani a PC-építést. Az persze igaz, hogy a szabványos csatlakozóknak és az interneten fellelhető leírásoknak köszönhetően nagyon elrontani nem lehet a számítógép összeszerelését, azt viszont tudni kell, hogy milyen alkatrészek passzolnak egymáshoz: a processzornak éppen úgy illeszkednie kell az alaplaphoz, mint a memóriának és az SSD-nek. Ha kellő óvatossággal fogsz hozzá a feladathoz (és a látványosan másmilyen csatlakozókat nem próbálod meg összedugni), az alkatrészek sérülésétől nem kell tartanod, viszont a dolog mindenképpen időigényes, és hibák is adódhatnak, amit saját magadnak kell megkeresni. Néhány gép összeszerelése egyébként megadná a kellő gyakorlatot, szinte már becsukott szemmel is tudnád, hogy merre érdemes elvezetni a CPU-hűtő kábelét például. A gond csak az, hogy ha rendes átlagfelhasználóként öt évente cserélsz gépet, azzal gyakorlat szempontjából azért nem leszel sokkal beljebb. Ha érdekel a PC-összeszerelés, de csak emiatt nem vásárolnál kompletten új gépet és a meglévőt sem szednéd szét, próbáld ki a PC Building Simulator nevű játékot, nagyszerű szórakozás és sokat lehet belőle tanulni.
A tuning megöli a processzort
Vagy ha nem is öli meg, az egyszer biztos, hogy az élettartama jelentősen csökkenni fog - gondolják sokan, pedig ez nem így van. Ez a vélekedés abból ered, hogy sokan azt hiszik, a processzor (vagy a videokártya) a túlhajtás hatására óhatatlanul túlmelegszik, és ez gyorsan végzetes meghibásodáshoz vezet. Csakhogy a CPU-k figyelik saját hőmérsékletüket, és ha túlmelegednek, akkor egyszerűen lekapcsolnak (Throttlinggal előbb lassulnak, majd leállnak, mielőtt meghibásodnának) - azaz szinte biztos, hogy nem fogsz eljutni odáig, hogy a CPU a hő hatására károsodjon. Nyilván ha a hővédelem bekapcsol, akkor meg kell nézni, hogy mi az oka az elégtelen hűtésnek, és orvosolni kell a problémát.
És persze igaz az is, hogy ésszel kell tuningolni: az órajelet és a feszültségértékeket sem szabad az egekbe emelni. Ha viszont óvatos vagy, és a megfelelő hűtésről is gondoskodsz, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy sírás lesz a tuning vége. Egyébként gondolj csak bele: a processzorok mellé adott hűtők jellemzően már a gyári órajelen és feszültségen hajtott processzort sem tudják 80-85 Celsius fok alatt tartani, amennyiben a terhelés akár csak pár percig 100%-os. Ha ez a hőmérséklet gyorsan tönkretenné a CPU-t, rengetegen panaszkodnának. A tuning a tervezett 10-15 éves élettartamból 1-2 évet rossz esetben elvehet, ám a gyakorlatban ez nem jelenthet nagy gondot, mert addigra ezek az alkatrészek úgyis elavulttá válnak, és cserélnéd őket.
Erős PC-hez még erősebb tápegység kell
Ez egy olyan mítosz, amire ha hallgatsz, kárt nem okozol, de építhetsz PC-t okosabban is: az 1000-1200 wattos tápegységek ugyanúgy ellátják a feladatukat, mint az alacsonyabb teljesítménnyel rendelkező társaik, de teljesen felesleges kifizetni azt az extrát, amennyivel többe kerülnek. Jobb, ha ezt a pénz másra (kicsivel több memóriára vagy egy második SSD-re) költöd.
Félreértés ne essék, van olyan eset, amikor az 1000 wattos teljesítmény ajánlott, de ez nagyon ritka. Jelenleg a legnagyobb fogyasztású GPU az NVIDIA RTX 4090, amely 450 Wattot kér, a legnagyobb étvágyú processzor pedig az AMD Threadripper 3990X, 280 Wattal - ha pont ez a kettő alkatrész együtt van a gépedben, akkor vegyél 1000 wattos tápot. Minden más esetben elég 800 Watt körüli teljesítmény, hiszen a GPU-k átlagos fogyasztása 150-350 Watt közé esik, a processzoroké pedig 35-250 Watt között alakul. Ha pedig videokártya sincs a gépedben, akkor nincs szükséged 5-600 Wattnál nagyobb teljesítményre. Az értelmetlenül nagy számok helyett inkább arra figyelj, hogy megbízható gyártó tápegységét válaszd! Ha túlságosan alacsony a tápegység terheltsége, a hatásfok sem lesz optimális.
Gyors processzorhoz vízhűtés kell
Tény, hogy egy vízhűtés sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthet, mint egy sima, ventilátoros megoldás, ám ez nem jelenti azt, hogy egy prémium kategóriás léghűtő ne tudna megbirkózni a csúcskategóriás processzorok által termelt hőmennyiséggel. A vízhűtés elsősorban akkor előnyös, ha kevés a hely a házban, mert a hőleadás helye jól szellőző részhez "mozgatható". Egy normál méretű házban ugyanakkor a 65-105 wattos TDP-vel rendelkező processzorokhoz jellemzően már egy középkategóriás léghűtő is elegendő.
A kulcskérdés nem is az, hogy a hűtő elég erős-e, hanem az, hogy a megfelelő teljesítményt alacsony zajszint mellett is tudja-e hozni. Persze itt is igaz, hogy a minőségi gyártók termékei jobb teljesítményt nyújtanak, cserébe viszont 30-40 ezer forintba, vagy még ennél is többe kerülhetnek.
