Sajnos nem mindegyik online terjedő kihívásról derül ki, hogy kamu, minta boat jump challenge, tavasszal például egy tini életét vesztette, miután túl sok gyógyszert vett be, egy másik pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, amikor egy szórófejes flakon felrobbant a kezében. Mindkét eset világosan mutatja, hogy mennyire eldurvultak a közösségi médiában (főként a TikTokon) terjedő online kihívások.
Okkal kongatja tehát a vészharangot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), abban az MTI-hez eljuttatott kutatásban, melyet a veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról készített. Ez alapján a 11 és 17 év közötti gyerekek 72 százaléka szerzett már tudomást valamilyen online kihívás létezéséről, 58 százaléka látott is ilyet, 38 százaléka pedig a veszélyesebb fajtákba is belefutott, míg 5 százaléka ténylegesen részt is vett az utóbbiakból valamelyikben.
Kutatásában az NMHH megkülönbözteti egymástól a veszélytelen (mint az Ice Bucket- vagy a Tetris-challenge), valamint a bűncselekmény elkövetésére sarkalló bátorságpróbákat és az egészség károsítására alkalmas (például mérgező anyag fogyasztása vagy belélegzése) veszélyes kihívásokat. A felmérés kérdőíves formában zajlott 1300-nál is több, 11 és 17 év közötti diák részvételével. Ők túlnyomórészt aktívak a közösségi médiában, a YouTube-ot 75, a Facebook Messengert 74, a TikTokot 60 százalékuk napi rendszerességgel használja.
Mint kiderült, azok közül, akik részt vettek már általuk veszélyesnek gondolt kihívásban, jellemzően nem egyedül hajtották végre, hanem főként barátok társaságában. De nem ritka, hogy influenszer vagy családtag hatására vágnak bele, sőt az esetek 30 százalékában még csak nem is ismerték azt, aki ilyesmire buzdította őket. Összességében azoknak a harmadát kérték meg arra, hogy vegyenek részt benne, akik találkoztak már valamilyen online kihívással.
Az NMHH a részvétel egyik fő okaként a FOMO (fear of missing out) jelenséget nevezte meg, a kimaradástól való félelem a csoportnyomással párosulva könnyedén felülkerekedhet a józan ész szabta korlátokon, ha az ilyen kihívások teljesítésén múlik a gyermek társadalmi státusza, és hogy a közösséghez tartozónak érezheti magát. Éppen ezért óriási a szülők felelőssége is, nem támaszkodhatnak kizárólag arra, hogy a közösségimédia-platformok üzemeltetői majd megoldják a problémát, és eltávolítják a potenciálisan káros, veszélyes tartalmakat. Fontos, hogy tudatosítsák gyermekeikben, hogy az online térből származó információk nem mindig felelnek meg a valóságnak, ami egy manipulált videón szimplán csak jó poénnak tűnik, annak a valóságban maradandó egészségkárosodás lehet a következménye, sőt még a halál sem zárható ki.
