A mesterséges intelligenciás fejlesztések új szintre emelték az adatok feldolgozását, így a modern AI-szolgáltatások nemcsak óriási mennyiségű információ átfésülésére képesek, hanem tanulnak is azokból, újszerűnek ható tartalmakat hozva létre a szövegektől a képeken át a szintetizált hangokig.
A technológia széles körű bevethetőségét jelzi, hogy a Würzburgi Egyetem tudósai kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével az AI akár egy erdő lakóiról is képes meglehetősen pontos elemzést nyújtani, pusztán az ott rögzített hanganyagok alapján.
A The Economist beszámolója szerint a Dr. Jörg Müller vezetésével dolgozó tudóscsapat ehhez először az ecuadori őserdő 43 pontján készített hangfelvételeket. A helyszíneket úgy választották ki, hogy egyaránt legyenek köztük idősebb, szinte érintetlen részek, valamint a kakaótermesztés miatt kiirtott és fiatalabb, regenerálódó területek is.
A mikrofonokat két héten át óránként négy alkalommal kapcsolták be, az összegyűjtött hanganyagokat pedig szakemberek bevonásával manuálisan elemezték, összeállítva a vizsgált területeken élő fajok listáját. Az utolsó fázisban a felvételeket és a hozzájuk tartozó adatokat is AI-modellekbe ültették át, amelyek a feldolgozott adatok alapján megtanulták azonosítani 75 különböző madárfaj hangját.
A kutatást Dr. Müller szerint az így létrehozott mesterséges intelligenciás eszközök ugyanolyan jól dolgoznak, mint a hús-vér szakértők, amivel nagyban meggyorsítják a munkát, végső soron pedig az erdőtelepítések sikerességének nyomon követésében is segítséget nyújthatnak. A tudósok tapasztalatai alapján ugyanis minél régebben érintetlen egy terület, annál sokszínűbb az ott élő fajok palettája.
A fülelő-elemző AI-t így végső soron az olyan nagyvállalatok is felhasználhatják a projektjeik megtervezésében és kivitelezésében, amelyek erdőtelepítésekkel igyekeznek ellensúlyozni a környezetkárosító tevékenységüket, mint például a Shell vagy a L'Oreal.