A közel két éve dúló ukrajnai háború bebizonyította, hogy a modern hadviselésben megkerülhetetlen a drónok szerepe, amelyeket nemcsak felderítésre, de kisebb-nagyobb robbanó töltetek célba juttatására, vagy akár kamikaze-akciók végrehajtására is előszeretettel vetnek be a szemben álló felek.
Erre a fejleményre igyekszik reagálni Magyarország kormánya egy új rendelettel, amely hazánk drónok elleni védelmi képességeit hivatott hatékonyabbá tenni, s ami még bizonyos cégekre is intézkedési kötelezettséget róhat.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában kihirdetett 448/2023. (X. 3.) számú, a "pilótanélküli légijármű-védelem veszélyhelyzeti intézkedéseiről" szóló rendelet értelmében a Honvédelmi Miniszter állami és gazdasági szerveket, illetve azok létesítményeit egyaránt kötelezheti drónellenes rendszerek telepítésére, karbantartására és folyamatos üzemeltetésére.
Az intézkedés indoklása szerint a drónvédelmi erőfeszítések az ukrajnai háborúra tekintettel lépnek életbe, magát az eljárást pedig nemzetbiztonsági okokból az első adatkezeléstől számított 30 évre titkosították, így a 2050-es évekig nem lesz nyilvános, hogy pontosan milyen rendszerek és hol lesznek telepítve.
A rendelet értelmében a honvédelmi miniszteri posztot betöltő Szalay-Bobrovniczky Kristóf kötelezi a védelmi intézkedésben érintetteket a létesítmények védelmi tervének elkészítésére, szükség esetén pedig a Honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot vagy egyéb rendvédelmi szerveket is kijelölhet a légijármű-védelmi rendszerek beszerzésével, telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására.