Elsőre már-már eretnek gondolatnak tűnik egy asztali társasjátékot másként játszani, mint úgy, hogy minden résztvevő egy légtérben tartózkodjék. De próbáljátok csak felidézni, hogy mikor engedhettétek meg azt magatoknak utoljára, hogy mihelyst valamelyik cimborátok megemlítette az aznap estére tervezett Azul-, Dixit- vagy Pandemic-partit (esetleg bármelyik klasszikust a Gazdálkodj okosan!-tól a Monopoly-ig), már rohantatok megvenni az elengedhetetlen nassolni- és innivalót?
Nem mostanában történt, ugye? Nos éppen emiatt nem vonható kétségbe az adaptációk létjogosultsága, és bizony kereslet is van rájuk, elvégre egyre-másra öltenek videojátékos formát a kedvelt társasok.
Az asztaltól a monitorig
E szegmens meghatározó szereplőjeként az Asmodee Digital az évek során sok másik mellett olyan kiemelkedő táblás játékok digitális mását hozta el az érdeklődőknek, mint a Ticket to Ride, a Scythe, A Mars terraformálása és a Carcassonne. Ez utóbbi fénye még napjainkra sem kopott meg, holott már húsz éve annak, hogy 2001-ben elnyerte az év játéka címet a műfaj legrangosabb díjátadóján Németországban.
Klaus-Jürgen Wrede alkotását a megerősített falairól elhíresült, azonos nevű, dél-franciaországi város ihlette, és azon társasok közé tartozik, amelyek táblája nem fix, hanem menet közben rakják ki a játékosok az erre a célra létrehozott tájlapokat használva. Egyetlen, arccal felfelé fordított kártya képezi a kiindulási pontot, amíg a többi arccal lefelé pihen egy előzetesen megkevert pakliban. A játékosok minden körben húznak egy lapot, majd lehelyezik egy már felfedett területkártya mellé.
Arra azonban vigyázniuk kell, hogy az utat jelképező oldallal csak másik út érintkezhet, a mezővel mező, és várfallal várfal. Ezután szintén az adott körben opcionálisan le lehet rakni még egy-egy alattvalót jelképező figurát is pontszerzés céljával (ezeket meeple néven emlegeti a játék), így a továbbiakban a terület típusától függően lovagként, útonállóként, szerzetesként vagy földművesként funkcionálnak. És amikor egy-egy szakaszt sikerül megfelelően kiépíteni, illetve lezárni, akkor értük is pontok ütik a játékosok markát.
A pontgyűjtés nemcsak menet közben zajlik, hanem a játék végén - amikor valaki leteszi az utolsó lapot - következik még a záróértékelés. Ilyenkor a befejezetlen területekért járó pontokat is össze kell számolni, és akinek a legtöbbet sikerült gyűjtenie, az nyer.
Pofonegyszerű, nem igaz?
Akkor sincs baj, ha így vázlatosan leírva még nem teljesen világosak a szabályok, hiszen a Carcassonne beépített oktatómódja egy próbajátékon keresztül lépésről lépésre ismerteti az összes szükséges tudnivalót, így amikor már élesben játszunk, nem érhetnek kellemetlen meglepetések. Társasjáték feldolgozásáról lévén szó természetesen a többjátékos mód áll a középpontban, de nem szükséges ehhez feltétlenül a világhálón ellenfelet keresünk, hiszen adott a lokális játék is, minek folyamán egymást váltjuk a gép előtt. Ráadásul így szinte olyan, mintha az asztalt ülnénk körbe.
Gyakorolhatunk továbbá a gépi ellenfeleken is, az MI viselkedését tetszés szerint szabályozhatjuk, de szerencsére nem merülnek ki ennyiben a Carcassonne beállítási lehetőségei. Választhatunk nyelvet (angolt, franciát, spanyolt, olaszt vagy németet), és attól függően, hogy melyik nézettel rokonszenvezünk, a virtuális asztal fölé pozicionálhatjuk a kamerát, de akár meg is dönthetjük. Az utóbbi hatására jobban kiemelkednek a játéktér síkjából a tereptárgyak, és ez egy fokkal mutatósabb látványt eredményez.
Természetesen nem AAA kategóriás, sok tízmillió dollárból fejlesztett alkotásról van szó, ezért csupán annyit szabad tőle elvárni, hogy ne maradjon szégyenben a kézzelfogható változat mellett, és ezt maradéktalanul teljesíti is. Ennélfogva a Carcassone által támasztott rendszerkövetelmény visszafogottabb már nem is lehetne: ha DirectX 10-es, legalább 1 GB VRAM-mal szerelt videokártya dolgozik a PC-dben, és mellette elfér még 2 GB RAM, egy 3 GHz-es Dual Core processzor, elfut rajta a Windows 7 és még mindig maradt 2 GB szabad hely, akkor a játékkal sem lesz gond.
A Carcassonne ajándékba jár a november 5-én megjelenő 2021/11-es PC World magazin mellé, amit előfizetőként már két nappal korábban kézbe vehetsz, ha a posta is úgy akarja. A játék mellett más értékes szoftvereket is bezsebelhetsz új lapszámunkkal, szóval megéri lecsapni rá.
